Mi van, ha nem csak a zöldeket pénzelte Brüsszel, hogy befolyásolják az uniós képviselőket?

Holland cikk buktatta le az Európai Bizottságot, hogy uniós adófizetői forrásokból annak érdekében pénzeltek zöld civil szervezeteket, hogy azok Brüsszel politikai érdekei mentén lobbizzanak. A botrány nyomán felmerült: kiterjedhetett-e a gyakorlat más területekre is, azaz befolyásolhatta e civil lobbi például a jogállamiság, a migráció vagy az igazságügy megítélését az Európai Parlament padsoraiban. A CONT-bizottság ez irányú kezdeményezésére nem véletlenül az európai baloldal reagált legélesebben…

Portálunk is beszámolt arról az Európai Bizottság számára egyre kellemetlenebbé váló botrányról, amelyet a holland De Telegraaf tényfeltáró cikke robbantott ki. Az ügy lényege, hogy Brüsszel annak érdekében pénzelhetett fel titokban civil, vagy annak mondott szervezeteket, hogy egyes EP-képviselők döntéseit befolyásolják. Bár névleg a forrásokat a zöld lobbitevékenység támogatására kellett volna fordítani, Brüsszel a zöld szervezeteket arra használta fel, hogy a „civilek”

minél több európai parlamenti képviselőt és tagállamot győzzenek meg a bizottság álláspontjának helyességéről, többek között környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekben.

Ezen belül is kifejezetten annak a Green Dealnek az elfogadtatását akarták elérni, amely számtalan kritikát kapott annak köszönhetően, hogy irreális elvárásokat támasztott például az európai gazdák felé, miközben ugyanezen elvárásokat az unió területén kívülről érkező termékekkel szemben az Európai Bizottság nem érvényesítette. A Green Dealnek volt köszönhető az európai méretűre duzzadó gazdatüntetések sorozata, a gazdák elégedetlenségének ellensúlyozása a gyanú szerint a zöld szervezetek lobbitevékenységére hárult, ráadásul átláthatatlan módon, annak ellenére, hogy uniós adófizetői forrásokat használtak erre a célra.

A történet azonban itt nem állt meg, ugyanis képviselői felvetésre vizsgálatban derítenének fényt arra, kiterjedt e a támogatások alternatív kezelési gyakorlata más területekre is a zöldpolitikán kívül. Kérdéses azonban, tovább tagadhat- e a botrány, mivel a kezdeményező politikusok éppen az Európai Néppárt (EPP) soraiból kerülnek ki, de erre érdemes lesz később visszatérni.

Más területekre is kiterjesztené a vizsgálatot a CONT

Arról a The European Conservative számol be nemrégiben megjelent összefoglalójában: az európai baloldal milyen élesen reagált arra a felvetésre, hogy a zöld szervezeteken kívül más területek civil aktivistáinak tevékenységét is vizsgálni lenne ajánlatos. A botrányt követően ugyanis az Európai Parlament költségvetési bizottsága (CONT) azt szorgalmazza, indítsanak vizsgálatokat az összes hasonló szerződés esetében, de más szakpolitikai területeken is. Niclas Herbst a CONT bizottság elnöke ennek érdekében kikérte az Európai Bizottság által a nem kormányzati szerveknek, NGO-knak odaítélt összes szerződés dokumentumait, „a korrupció megállítására, valamint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az integritás előmozdítására” való hivatkozással. Azaz Herbst igyekszik kiterjeszteni a vizsgálat hatókörét olyan területekre,

mint a migráció, a mezőgazdaság, az igazságszolgáltatás és jogállamiság, még az olyan szent tehénnek tekinthető szervezet esetében is, mint a Transparency International.

Ha a zöld szervezetekkel kapcsolatos gyakorlatot vesszük alapul, ahol az Európai Bizottság tulajdonképpen a civil lobbit használta saját elképzelései politikai támogatásának elérése érdekében, úgy egy ilyen vizsgálat akár arra is fényt deríthetne, más területen aktív NGO-k befolyásolhatták-e adófizetői forrásokból az uniós döntéshozókat például az illegális migráció, egy tagállam jogállamisági helyzetének vagy igazságszolgálati rendszerének megítélésében. A The European Conservative ugyanakkor megjegyzi, azért is lehet kérdéses egy ilyen vizsgálat eredményessége, mert azt éppen azok az EPP-s képviselők kezdeményezik, akik egyszerre vezetik a CONT-bizottságot és magát az Európai Bizottságot is. Ráadásul a botrányos gyakorlat ahhoz a korábbi Európai Bizottsághoz köthető, amelyet szintén az Európai Néppárt vezetett, az élen a régi/új elnökkel, Ursula von der Leyennel.

A baloldal szerint az egész botrány populista trükk

Mindenesetre – mint fentebb is írtuk -, az európai baloldal mély felháborodással fogadta az ötletet. Az Szocialisták és Demokraták (S&D) frakció, hiába az EPP legfőbb koalíciós szövetségese, a hírre reagálva azonnal azzal vádolta meg a kezdeményezőket, hogy

az átláthatóság hamis ürügyén keresztül meg akarnak szégyeníteni NGO-kat.

A tiltakozók kórusába az a magyargyűlöletéről ismert Daniel Freund, zöld európai parlamenti képviselő is becsatlakozott, aki különben ezer szállal köthető a Transparency International-hez. Freund azzal fenyegetőzött, hogy akkor minden más szerződést is nyilvánosságra kell hozni, amit mondjuk üzleti és kereskedelmi szövetségekkel kötött az Európai Bizottság, mintha ez valójában nem szolgálná a még nagyobb átláthatóságot. Külön a Transparency International is megerősítette Freund tiltakozását azzal vádaskodva, hogy az EPP gyakorlatilag a populisták kottájából játszik a civil szervezetek kipellengérezésével.

A The European Conservative külön kitér arra is, hogy a botrány alkalmat teremthetne a Green Deal újragondolására, ugyanakkor a Patrióták Európáért (PfE) és az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) ezirányú, közösen megfogalmazott javaslatait az EPP nem támogatta, azaz a zöld szempontok és a jobbítás szándéka mégsem elsődleges a jelenlegi uniós vezetés számára.

Az NGO-k felelősségét egyelőre nem firtatja senki

Mindenesetre a baloldali kritikákra reagálva Herbst úgy nyilatkozott,

az én dolgom az, hogy alaposan megvizsgáljam, hogyan használják fel az adófizetők pénzét.

Majd hozzátette,

a Bizottságnak változtatnia kell a módszerein.

Kérdés ugyanakkor, hogy a vizsgálatoknak milyen következménye lesz az Európai Bizottság munkáján túl például a pénzért készségesen politikai lobbitevékenységet folytató NGO-ra nézve. Erről ugyanis még senki nem nyilatkozott. 

Vezetőkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. november 27-én; fotó: MTI/Bodnár Boglárka