Az Európai Bizottság jóváhagyta szerdán Magyarország helyreállítási tervét, ami azt jelenti, hogy a közös hitelfelvételből hazánknak járó pénzekhez jövőre hozzájuthat az ország. Brüsszel ugyanakkor fenntartott egy zsarolási potenciált, amely politikai alapú lehet.
Az Európai Bizottság döntésének két része volt, amelyeknek elsőre egyébként össze sem kellett volna függenie, de mégis valamilyen szinten összekötötték őket. Szólt egyrészt az Unió hét éves, 2021 és 2027 közötti költségvetéséből Magyarország számára jutó forrásokról, másrészt pedig a helyreállítási alap pénzeiről, amelyet ugye a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpraállásra kapna az ország. Lássuk, melyik ügyben mit jelent pontosan a mostani döntés.
A hétéves ciklus forrásait illetően az a döntés született, hogy a Bizottság befagyaszt nagyjából 3000 milliárd forintnyi összeget. Fontos kiemelni, hogy ez a pénz sem veszik el Magyarország számára, csak újabb feltételek teljesülése kell ahhoz, hogy „kiolvassza” ezeket Brüsszel. Ami még lényeges, hogy ez a teljes 7 éves ciklust érinti, tehát itt 2024 utáni kifizetésekről van szó.
Vagyis az innen származó fejlesztési források jövőre gond nélkül érkezhetnek, és a kormánynak még több, mint egy éve van, hogy minden feltételt teljesítsen.
Ez a lehetőség persze egyben veszély is, látva az eddigi brüsszeli hozzáállást. Budapest ugyanis 17 feltétel teljesülésében egyezett meg a Bizottsággal, melyekről folyamatos egyeztetés volt a felek között. Azóta már előkerült egy 18. feltétel is, és mint kiderült, a már teljesített 17 végrehajtásával sem maradéktalanul elégedettek. Ennek megfelelően sajnos simán lehetséges, hogy – ki tudja milyen alapon -, de a jövő év során újabb és újabb feltételek jönnek majd.
hirdetésHozzá kell tennünk azt is, hogy a 7 éves ciklus pénzeivel kapcsolatban a Bizottság csak javaslatot tesz. Erről decemberben még a pénzügyminiszterek tanácsa is dönt, a végső szót pedig az állam- és kormányfők mondják ki a december közepén esedékes ülésükön.
Hasonló a helyzet a helyreállítási alap forrásainál is, amelyeknél nagyjából 2000 milliárd forint sorsa a tét. Ez volt az az összeg, amelynek elköltési tervét Brüsszel egyszer már jóváhagyta, aztán a gyermekvédelmi törvény elfogadása után visszavonta azt. Bár a Bizottság tagadta, hogy politikai alapú döntés született, ez mégis teljesen nyilvánvaló volt. Most ezt a tervet jóváhagyták, a kifizetéseket ugyanakkor úgynevezett „szupermérföldkövekhez” kötik, ami valójában még több, Brüsszel szerinti demokratikus feltételt jelenthet.
A gond az, hogy senki, soha nem határozta még meg, hogy mit is jelent pontosan a demokratikus feltétel, így jó eséllyel a pénzek kifizetése itt is a brüsszeli elit politikai gondolkodásának megfelelő kritériumok teljesülésén múlik majd.
A kormánynak tehát nagyon résen kell lennie a következő évben, hogy továbbra is tudja a maga politikáját folytatni és tudjon a magyar emberek érdekei szerint politizálni, de ne essen el a neki jogosan járó pénzektől sem. Merthogy ezek a pénzek nem könyöradományok, hanem Magyarországnak járó összegek. Persze értjük, hogy Brüsszelben sokkal kényelmesebb lenne, ha a mindenre csak bólogató dollárbaloldal képviselői ülnének az asztalnál, de ezt a szívességet a magyar emberek nem adják meg nekik. Inkább reménykedjünk, hogy a 2024-es Európai Parlamenti választások után egy józanabb, sokkal inkább a realitások talaján mozgó brüsszeli politikai elittel kell majd egyezkednie az Orbán-kabinetnek.
A címlapkép forrása: Pixabay.com
