20 év. 2026-ban, a jelenlegi parlamenti ciklus végén ennyi ideje lesz hivatalban miniszterelnökként Orbán Viktor. A kormányfő ezzel újabb rekordokat dönt meg.
A Magyarország történetében leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök címet már 2020-ban „elvette” Tisza Kálmántól, és 2024-ben szintén tőle „szerzi meg” az egyhuzamban leghosszabb ideje a posztján lévő kormányfő címet is. Wekerle Sándort pedig ugyancsak 2024-ben „fosztja meg” egy érdekes statisztika első helyétől: nála telik majd el a leghosszabb idő – több, mint 26 év – első megválasztása és hivatali idejének – eddig ismert – vége között. Persze ezek a számok színes hírnek jók és kiváló csemegét jelentenek a statisztikusok számára. A mögöttes tartalom ugyanakkor sokkal fontosabb.
Tisza Kálmán és Wekerle Sándor neve, „trónfosztása” ugyanis történelmi kötelezettséget is jelent.
A kiegyezés utántól a II. világháborúig tartó korszak két meghatározó egyéniségéről van szó, akik mindketten sokat tettek azért, hogy Magyarország sikeres, tekintélyes, modern, mégis hagyományaira büszke, tartással rendelkező ország legyen. Az említett időszakban virágzott a polgárság, és a konszenzusteremtő konzervatív politikában akkora erő, akkora szellemi potenciál és olyan tenni akarás volt, hogy az még a trianoni békediktátumokkal megcsonkított országnak is vissza tudta adni a tartását és az önmagában való hitét. Épp úgy, ahogyan az Orbán-kormányok és a nyomukban kialakuló újabb konzervatív korszak teszi. Persze
most nem éltünk meg akkora nemzeti katasztrófát, mint 1920-ban, mégis a 2002 és 2010 közötti időszakban úgy tűnt, beérni látszik a „merjünk kicsik lenni!” politikája.
Gazdasági, társadalomszervezési és külpolitikai téren is kudarcot kudarcra halmozott a Nyugatot másoló balliberális kormány, amely emellett azt is elhitette az emberekkel, hogy az ország vezetése korrupt és alkalmatlan politikusokból kell, hogy álljon. Ebben a morális és lelki állapotban vette át a kormányzást a Fidesz–KDNP és innen kellett a talpára állítani az ország társadalmát, erkölcsét és gazdaságát. Miután pedig ez megtörtént, el kellett kezdeni – a nagy elődökhöz méltóan – a saját utat járni. A magyar gondolkodás, a magyar logika alapján berendezni a Kárpát-medence közepét. És felvállalni azt is, ha ez valakinek nem tetszik, ha valaki ez ellen ágál egy-egy nyugati erőközpontból.
hirdetésEz a politika ugyanakkor kifizetődött, hiszen a választási eredmény azt mutatja, hogy a magyarok jól érzik magukat a képükre formált, igényeik szerint átalakított és berendezett országban.
És semmi kedvük visszatérni a nyugati minták kritika nélküli átvételéhez, a 2010 előtti korrupcióhoz és a döntéseket bénító koalíciós vitákhoz.
A magyar logika ismerete és az ez alapján való kormányzás pedig egy Európában is egyedülálló politikai tett végrehajtásához vezetett. Nem volt még egy olyan erő, amely 12 év kormányzás után növelni tudta a mögötte álló társadalmi bázist és nagyobb felhatalmazást kapott a kormányalakításra, mint eddig bármikor. Bár Angela Merkel is 16 évet töltött el a kancellári székben, pártjának támogatottsága folyamatosan olvadt. 2005-ben SPD-vel közös kormánya mögött még 80 százalékos parlamenti többség állt, a 2021-es eredmények alapján ugyanennek a nagykoalíciónak már alig 50 százalékos felhatalmazása lett volna.
A világ persze változik, sőt egyre gyorsabban változik, ehhez pedig alkalmazkodni kell: a sajátos magyar utat a magyarok igénye alapján hozzá kell igazítani az előttünk álló kihívásokhoz. Ennek köszönhető az, hogy a miniszterelnök darabjaira szedte szét a kormányzati struktúrát, majd újrarajzolta egy olyan felállásban, amely igazodik a kor kihívásaihoz és a magyarok igényeihez.
16 év tapasztalata alapján pedig egy dologban biztosak lehetünk: a következő 4 évben is a magyarok érdekei lesznek az elsők, ez pedig biztos alap arra, hogy folytatódjon a konzervatív sikerkorszak.
Kaszab Zoltán: Mi a különbség illegális bevándorló és menekült között?
Kaszab Zoltán: A vég egy újabb szakasza kezdődött el a Jobbiknál
A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülésére Brüsszelben 2022. május 30-án. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
