Kaszab Zoltán: Nem biztos, hogy annyira környezetbarát az elektromos autó, mint gondoltuk

eletromos autó

Ahogyan egyre fontosabbá válik a világban a környezetvédelem, úgy lesz egyre hangsúlyosabb az autóiparon belül az elektromos autók gyártása. Mostanra a klímalobbi minden autógyártót belekényszerített abba, hogy ezt a hajtásláncot gyártsa és tökéletesítse, ugyanakkor a jövő egyáltalán nem biztos, hogy ebbe az irányba visz.

Persze a felületes klímavédők megelégednek azzal, hogy nem hallják az ilyen hajtású járműveket és azzal, hogy kipufogójukból nem száll semmilyen füst. A kérdőjelek és az ellentmondások ugyanakkor egyre csak szaporodnak ezen autók körül. Az egyik ilyen az akkumulátor előállításához szükséges kobalt, amelyet eddig is nagyon környezetszennyező módon bányásztak. Kevesen tudják, hogy

a kobalt 70%-át a közép-afrikai Kongóban termelik ki, valószínűleg korántsem olyan körülmények között, amelyek megfelelnének az elektromos autót vásárló, környezettudatos európai polgár igényeinek.

Ráadásul a felszínre hozott kobalt mennyisége folyamatosan csökken, ami komoly kihívás elé állítja a jövőben az akkumulátorok iránti egyre növekvő keresletet.

Ha már az akkumulátorok szóba kerültek, érdemes azt is megemlíteni, hogy – ahogyan ez telefonjaink esetében is van – hatékonyságuk egyre inkább csökken, nagyjából 8 év alatt elöregednek, töltésük lassabbá válik és gyorsabban is merülnek le. Ezt az életciklust figyelembe véve szakértők azt állítják, hogy

a környezet ellen elkövethető legnagyobb vétek az, ha olyan vásárol elektromos autót, aki kevesebb, mint 50 ezer kilométert autózik évente.

Ezt az adatot pedig annak fényében érdemes vizsgálni, hogy a magyarok átlagosan 13 ezer kilométert használják járműveiket egy év alatt. Összességében elmondhatjuk, hogy az akkumulátor bányászatától kezdve az üzemanyagok előállításán át a végleges lebomlásig egy elektromos autó káros anyag kibocsátása nagyjából megegyezik egy dízel hajtásúéval.

És akkor pár szót az „üzemanyagról” is: nagy kérdés ugyanis, hogy rendelkezésre áll-e egyáltalán annyi energia, amennyi a töltéshez kell?

Ha a magyar benzinkutak átlagos napi eladását átszámoljuk elektromos árammá, akkor az azt jelenti, hogy a jelenlegi mobilitás fenntartásához két Paksi Atomerőműre lenne szükség.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ez az igény nagyjából egyszerre jelentkezne, hiszen szinte mindenki munka után, a kora esti órákban szeretné feltölteni az autóját. És azt sem vettük figyelembe, hogy ezt a mennyiségű és erősségű áramot, valamint a töltési infrastruktúrát a legkisebb faluba is el kellene vinni.

Összességében elmondható, hogy az elektromos autó a nagyvárosokban, sok 10 ezer éves kilométer megtétele esetén lehet egy környezetkímélő alternatíva. Arra ugyanakkor nem elegendő, hogy megoldja a világ klímagondjait. Főleg úgy, hogy a Föld teljes káros anyag kibocsátásának csupán 6%-áért felelős az autózás, míg 38%-át az elektromos áram előállítása teszi ki.

Kaszab Zoltán: Ezúttal a benzinárstop fáj a baloldalnak

Kaszab Zoltán: A függetlenségünket is megvédte Orbán Viktor Brüsszelben

A címlapkép forrása: Pixabay

Iratkozzon fel hírlevelünkre!