Ahogyan egyre fontosabbá válik a világban a környezetvédelem, úgy lesz egyre hangsúlyosabb az autóiparon belül az elektromos autók gyártása. Mostanra a klímalobbi minden autógyártót belekényszerített abba, hogy ezt a hajtásláncot gyártsa és tökéletesítse, ugyanakkor a jövő egyáltalán nem biztos, hogy ebbe az irányba visz.
Persze a felületes klímavédők megelégednek azzal, hogy nem hallják az ilyen hajtású járműveket és azzal, hogy kipufogójukból nem száll semmilyen füst. A kérdőjelek és az ellentmondások ugyanakkor egyre csak szaporodnak ezen autók körül. Az egyik ilyen az akkumulátor előállításához szükséges kobalt, amelyet eddig is nagyon környezetszennyező módon bányásztak. Kevesen tudják, hogy
a kobalt 70%-át a közép-afrikai Kongóban termelik ki, valószínűleg korántsem olyan körülmények között, amelyek megfelelnének az elektromos autót vásárló, környezettudatos európai polgár igényeinek.
Ráadásul a felszínre hozott kobalt mennyisége folyamatosan csökken, ami komoly kihívás elé állítja a jövőben az akkumulátorok iránti egyre növekvő keresletet.
Ha már az akkumulátorok szóba kerültek, érdemes azt is megemlíteni, hogy – ahogyan ez telefonjaink esetében is van – hatékonyságuk egyre inkább csökken, nagyjából 8 év alatt elöregednek, töltésük lassabbá válik és gyorsabban is merülnek le. Ezt az életciklust figyelembe véve szakértők azt állítják, hogy
hirdetésa környezet ellen elkövethető legnagyobb vétek az, ha olyan vásárol elektromos autót, aki kevesebb, mint 50 ezer kilométert autózik évente.
Ezt az adatot pedig annak fényében érdemes vizsgálni, hogy a magyarok átlagosan 13 ezer kilométert használják járműveiket egy év alatt. Összességében elmondhatjuk, hogy az akkumulátor bányászatától kezdve az üzemanyagok előállításán át a végleges lebomlásig egy elektromos autó káros anyag kibocsátása nagyjából megegyezik egy dízel hajtásúéval.
És akkor pár szót az „üzemanyagról” is: nagy kérdés ugyanis, hogy rendelkezésre áll-e egyáltalán annyi energia, amennyi a töltéshez kell?
Ha a magyar benzinkutak átlagos napi eladását átszámoljuk elektromos árammá, akkor az azt jelenti, hogy a jelenlegi mobilitás fenntartásához két Paksi Atomerőműre lenne szükség.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ez az igény nagyjából egyszerre jelentkezne, hiszen szinte mindenki munka után, a kora esti órákban szeretné feltölteni az autóját. És azt sem vettük figyelembe, hogy ezt a mennyiségű és erősségű áramot, valamint a töltési infrastruktúrát a legkisebb faluba is el kellene vinni.
Összességében elmondható, hogy az elektromos autó a nagyvárosokban, sok 10 ezer éves kilométer megtétele esetén lehet egy környezetkímélő alternatíva. Arra ugyanakkor nem elegendő, hogy megoldja a világ klímagondjait. Főleg úgy, hogy a Föld teljes káros anyag kibocsátásának csupán 6%-áért felelős az autózás, míg 38%-át az elektromos áram előállítása teszi ki.
Kaszab Zoltán: A függetlenségünket is megvédte Orbán Viktor Brüsszelben
A címlapkép forrása: Pixabay
