Jankovics Marcell-ház készül

– Tavaly tavasszal a Jankovics Marcell-lel készült utolsó interjúban az el nem készült Biblia-filmtervéről beszélt. Hogy látja mennyire hiányzik ez a film a Jankovics-életműből?

– A férjem egészen különleges pályát futott be: 5 egész estés film, számos tudományos ismeretterjesztő animációs és játékfilm sorozat, 24 kötet könyv, 16 illusztrált kötet, és a Magyar Népmesékről még nem is szóltunk. A Bibliát valóban nem tudta filmben megcsinálni, ez valóban nagy kár. A 80-as években 24 perc készült el belőle, de több nem. Ha létrejött volna ez a film, akkor az egész biztosan jelentős lett volna. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy Az ember tragédiájának a 2011-es elkészülése kárpótolta ezért a félbemaradt filmtervért.

– Miben lett volna más Jankovics Marcell Biblia-filmje, mint a többi hasonló alkotás?

– Talán abban, hogy nagyon nagy energiával, tudományos felkészültséggel, kellő tisztelettel nyúlt a Bibliához. Korábban is számos film készült már a Bibliáról, amelyekben gyakorta csak szakállas emberek járkálnak a sivatagban lepelben, saruban. Ez a Biblia náluk. Marci azonban úgy vélte, hogy ennek az ábrázolási módnak semmi köze sincs a kultúrtörténethez és az egykori megtörtént eseményekhez. Ezen változtatni akart, hitelesebb akart lenni.

Különböző megközelítéseket keresett a Biblia értelmezéséhez.

Ez annak is köszönhető, hogy egy rabbi szakértővel éveken keresztül végigvették a Bibliát. Mélyen megérintette ez a tapasztalat. A figurákat, helyszíneket ezek alapján tervezte meg. Ha rajzfilmben végül nem is tudta megrajzolni, de egy készülő könyvben meg tudja mutatni azt, hogy őt mennyire foglalkoztatta a Biblia, és hogyan vélekedett róla, ugyanis Marci Bibliával kapcsolatos írásait hamarosan a Méry Ratio Kiadó jelenteti meg az ősszel.

– Dargay Attila egyik több évtizedes forgatókönyve alapján készül most egy egész estés rajzfilm, a Csongor és Tünde. El tudná képzelni, hogy a Jankovics-féle forgatókönyvből egyszer mások filmet készítsenek?

– Nem. Biztos vagyok abban, hogy ennek Marci nem örülne. Tény, hogy elkészítette az egész Biblia forgatókönyvét, de az csak egy könyv. Az, hogy mi valósul meg belőle, az a rendezőn és a stáb közös munkáján múlik. Nem örülne, ha valaki más az ő ötleteit felhasználva, de egy egészen más filmet csinálna belőle, mint amit ő elképzelt. A végeredmény ugyanis mindig más lenne, mert nem tudna ugyanaz lenni. A Toldi esetéjében egy élő kapcsolat volt Csákovics Lajossal és a stábbal. Tudtak beszélni, egyeztetni, kipróbálni dolgokat. Az a munka egy élő kapcsolatra épült, amire nagy szükség van egy filmkészítés során. Egy magára maradt forgatókönyvből ki tudja, mi lesz?

Nem tartanám igazságosnak, hogy évekkel később így valósuljon meg egy filmterv.

A férjem életműve igazán nagy, így nem azon kell gondolkodnunk, hogy a töredékekből hogyan lehetne új filmet készíteni, hanem azon, hogy ezt a páratlan életművet hogyan tudjuk életben tartani?

– Mire gondol, egy alapítványt szeretnének létrehozni?

– A Jankovics Marcell Alapítvány már alakulóban van, de terveim között szerepel, hogy ebből a házból – ahol élt és alkotott – egy animációs múzeumot szeretnénk létrehozni, egy Jankovics Marcell-házat, amely egy rajzfilmtörténeti múzeum lenne. Mikulás Ferenc is ezen fáradozik  Kecskeméten.

Hihetetlen, de a magyar animációnak ma nincs otthona.

– Hogy lehetséges ez?

– Idehaza mindig a játékfilm volt a menő. Az animációs filmeket – és azok készítőit – többnyire mindig háttérbe szorították. Még annak ellenére is, hogy a rajzfilmesek nemzetközileg jóval több sikert értek el, mint a natúr filmesek.

– Holott nemcsak a nemzetközi szakma, hanem a közönség is szerette ezeket a filmeket.

– Ez így van, a János vitézt csak a magyarországi mozikban kétmillió néző látta. A Lúdas Matyi szintén több millió embert csábított a hazai mozikba. Külföldön is nagy, milliós sikereket értek el a magyar rajzfilmek. Ezeknek a filmeknek a mai, DVD-forgalmazása szintén nem elhanyagolható. A 30-40-50 éves filmeket ma is keresik, mivel úgy néz ki, a Pannónia Stúdió csapatának sikerült maradandót alkotni. Olyan filmeket, amelyeket minden generáció szeret és magáénak érez.

– Mi kerülne bemutatásra a Jankovics-házban?

– A magyar rajzfilmgyártás története mellett be szeretnénk mutatni elsősorban a gyermekeknek azt, hogy hogyan is készültek egykoron a rajzfilmek. Mi, özvegyek – Dargay Attila, Nepp József, Gyulai Líviusz, Richly Zsolt és Matolcsy György feleségei most azon igyekszünk, hogy összegyűjtsük a leendő múzeum tárgyi anyagát, a fennmaradt rajzokat, celleket, forgatókönyveket. A Filmarchívum és a Magyar Művészeti Akadémia mellettünk van, ők is úgy látják, hogy érdemes létrehozni egy ilyen kiállítóteret, ahol  megőrizzük és bemutatjuk a hazai animációs művészetet. Végre láthassanak gondolatébresztő magyar rajzfilmeket, ha már a televíziók  az olcsó igénytelen művek bemutatását szorgalmazzák.

– Hogyhogy alig maradtak meg azok a celluloid lapok, amelyekre egykor a filmek képkockáit rajzolták ?

– Évtizedekig nem igazán tudtak mit csinálni a sok ezer celluloid képpel, ezért kidobták őket. Vagy éppen iskolákba küldték el, ahol a gyerekek feladata az volt, hogy a festéket mossák le róluk, hogy a celluloidokat ismét fölhasználhassák.

Walt Disney egykoron az eladott celluloidokból felépítette Disneylandet, idehaza pedig gyermekekkel tüntették el a tehetséges emberek keze nyomát. Ez volt a pazarló szocializmus.

Nagyon nehéz lesz összegyűjteni a régi rajzfilmek részeit, kópiáit, de ezen vagyunk. Ebben várjuk a kedves olvasók segítségét is, mert sok cell, rajz, vázlat magánembereknél lappanghat.

– A múlt mellett foglalkozni kell a jövővel is. Ha jól tudom ősszel érkezik a Toldi mozifilmváltozata.

– Igen, ugyanis minden nehézség ellenére a magyar animáció hála az Istennek jól van, és tudja tenni a dolgát. Nagyon fontosnak tartom, hogy életben tartsák ezt a szakmát. A Toldi filmváltozatának ősszel lesz a bemutatója. Marci még fel tudta építeni a filmet. Csákovics Lajos vezetésével megcsinálták az egész estés művet. Az előrejelzések szerint nagy sikere lesz, mert már most óriási rá az érdeklődés. Persze ezek az animációs filmek sohasem fogják elérni a mosószerreklámok nézettségi szintjét, de nem is azzal kell összehasonlítani őket.

Tóth Gábor

Jankovics Marcell volt az utolsó reneszánsz emberünk – Hoppál Mihály a Vasárnapnak

Jankovics Marcell már nem érhette meg utolsó filmjének premierjét

Jankovics Marcell: Arany János Toldiját nagy kihívás volt animációs filmben feldolgozni

Címlapkép: Tóth Gábor, Vasarnap.hu