Hazánk utolsó bástyaként védi Európa érdekeit

Halkó Petrával, a Századvég vezető elemzőjével beszélgettünk a frissen megalakult Orbán-kormány felépítéséről, az ellenzéki frakciók körüli botrányokról, a baloldali pártok gyanús pártfinanszírozási hátteréről.

– Kilenc frakció lesz az Országgyűlésben, ami rekordot jelent a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a korábbi parlamentek összetételéhez képest. Az ellenzéki összefogás ugyanis hat képviselőcsoport alakításáról döntött. Ennek elsősorban anyagi oka lehet, ugyanis a törvény szerint a frakciók a politikusok bérkerete mellett működési és ellátási költségkerettel is rendelkeznek. Az elszámolással kapcsolatban mennyire szigorúak a törvényi előírások?

– Először is világosan le kell szögezni, hogy az ellenzéki összefogás részéről visszaélésszerű joggyakorlás történt  – pusztán anyagi haszonszerzés érdekében. A társadalmi rendeltetésével össze nem férő módon alkalmazzák a jogot. Másodszor,

a választópolgárok számára megtévesztő ez a szétválás, ugyanis azt a látszatot keltik, hogy ezeknek a pártoknak tényleges tagságuk, aktív hálózatuk van, miközben egyes politikai családok – mint például a Párbeszéd – a megszűnés határán van. Nem példamutatás, hanem képmutatás tapasztalható az ellenzék részéről.

Kérdéses, hogy pontosan mire fordítják majd a kapott összegeket, amelyek sokszor nincsenek arányban a képviselőszámokkal és az előző ciklushoz képest elért eredményeikkel. Az Állami Számvevőszék ugyan kétévente ellenőrzi azon pártok költségvetését, amelyek a központi költségvetésből kapnak támogatást, de ez csak a pártpénzekkel kapcsolatos felülvizsgálatot jelenti. A frakcióalapításra vonatkozóan az Országgyűlésnek a jogszabályi környezet újragondolása időszerű lenne az átláthatóság érdekében.

– Márki-Zay Péter és a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem pártként, hanem egyesületként volt bejegyezve, így nem volt köteles a kampányban felhasznált pénzekkel elszámolni. Az alapítványok, szervezetek esetében is újra kellene gondolni a jogi környezetet?

– Magyarországon a pártok nem fogadhatnak el névtelen adományt vagy anyagi hozzájárulást külföldi szervezettől és magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személytől, mégis a mozgalom egyesületi formában való létrehozásával megkerülhették az érvényben lévő párttörvényt. Maga az Egységben Magyarországért pártszövetség is buzdított arra hivatalos honlapján, hogy az egyesületen keresztül támogassák miniszterelnök-jelöltjük választási kampányát. Nem mellesleg erre a The Action Networkkel karöltve biztosítottak lehetőséget, amely szervezetnek deklarált célja a progresszív mozgalmak támogatása. Pontosan az ilyen kiskapukat kellene becsukni azáltal, hogy szigorúbban szabályozzák a közéleti kérdésekkel foglalkozó szervezetek elszámolási és működési kérdéseit. Csak így lehet leleplezni és kizárni a külföldi érdekcsoportok befolyásolási kísérleteit.

– Novák Katalin május 14-ei beiktatási beszédében tíz világos pontban foglalta össze az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos állásfoglalását. Értelmezhető úgy a köztársasági elnök beszéde, hogy ez mintegy távolodás Oroszországtól?

– A köztársasági elnök Magyarország egységét képviseli.

Novák Katalin beszédében ténymegállapítást tett arra vonatkozóan, hogy Magyarország egységesen a béke pártján áll, és elítéli Oroszország katonai fellépését. Ebbe a gesztusba nem kell többet belelátni!

Ne üljünk fel a brüsszeli lóra és keverjük össze a politikai és gazdasági kérdéseket! A világgazdaságban kegyetlen játékszabályok diktálnak, a legideálisabb esetben sem barátságok, hanem pragmatikus, nemzeti érdekeket szolgáló együttműködések köttetnek.

– Az orosz–ukrán háború is befolyásolja az ötödik Orbán-kormány struktúráját. Hallani olyan hangokat, hogy Navracsics Tibor (területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter) visszaemelése a nagypolitikába a Brüsszel felé közeledés egyik jele. Hogyan látja ezt? 

– Jó a kérdésfeltevés olyan értelemben, hogy hazánk a brüsszeli bürokráciával áll hadilábon, így valóban mutatkozik arra törekvés, hogy megtaláljuk azt a közös nyelvet, amelyen megértik a magyarok érdekeit és álláspontját. Az Európai Unió viszonylatában viszont nem értelmezhető a közeledés-távolodás horizontális megközelítése. Az előző válaszommal ellentétben ez esetben ne válasszunk szét önkényesen olyan tényezőket, amelyek összetartoznak:

Magyarország az Európai Unió tagja, és az EU-nak ez óriási mázlija, mert minden, amit Magyarország tesz, kontinentális jelentőségű, és utolsó bástyaként védelmezi Európa érdekeit. 

– Az is világosan látszik, hogy a kormány céljainak középpontjában a háború és az infláció hatásainak kezelése lesz. Mi az előnye és mi a hátránya annak, hogy a tárcák között szoros átfedések lesznek? Gondolok arra, hogy az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János vezeti, a Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László, és külön lesz gazdaságfejlesztésért felelős miniszter.

– Sokan vélekednek úgy, hogy versenyeztetés zajlik, csakhogy rivalizálást értenek alatta – nagy különbség. Amiről ténylegesen beszélhetünk, a verseny pezsdítően, ösztönzően hat, húzóerővel bír, főleg gazdasági kérdésekben. A gazdaság jelen helyzetben pedig nyilvánvalóan prioritást élvez. Azonban ez nem azt jelenti, hogy az oktatás és az egészségügy kisebb jelentőséggel bírna, sőt!

Egy gazdaságilag gyenge és kiszolgáltatott ország nem tudja ellátni a feladatait, inkluzíve jó minőségű oktatást és egészségügyet fenntartani.

A gazdaság a biztosítéka annak, hogy megvalósuljanak az olyan célok, mint az infrastruktúra-fejlesztés vagy a béremelés. Ha úgy tetszik, a gazdaság alárendeltje ezeknek a területeknek. De a baloldali hiedelmekkel ellentétben pénzt ehhez a gazdaság termel, nem pedig a hitelek. A tizedik alaptörvény módosítása nagyobb mozgásteret biztosít a kormánynak krízishelyzetekben, jelen esetben egy szomszédos háborús konfliktus kitörésekor. Az alaptörvény eredeti megfogalmazása szerint rendkívüli jogrend bevezetésére csak akkor volt lehetőség, ha az országon belül is zajlik, az ország maga is részese a katonai konfliktusnak. A veszélyhelyzet kiterjesztésére, majd bevezetésére ezt elkerülendően pont azért volt szükség, hogy a kormány már azt megelőzően tudjon cselekedni, és megakadályozhassa, hogy a magyar emberek életét veszélybe sodorva belekeveredjen a háborúba.

Orbán: most igazán belevaló kormány kell!

Címlapkép: Halkó Petra, a Századvég Intézet vezető elemzője. Forrás: Halkó Petra

Iratkozzon fel hírlevelünkre!