Megnyitja kapuit az új Néprajzi Múzeum

Elkészült a Néprajzi Múzeum új épülete, vadonatúj kiállítássokkal várják a látogatókat. Kemecsi Lajossal, az intézmény főigazgatójával beszélgettünk. A múzeum május 23-án 14 órától várja látogatóit meghosszabbított nyitvatartással.

– Ahogy jöttem be az új Néprajzi Múzeumba senki nem kért tőlem jegyet, hogy lehet ez?

– Úgy, hogy a Néprajzi Múzeum két főbejárata között jegyváltás nélkül is végig lehet sétálni. Közben pedig meg lehet tekinteni a negyven méter hosszú kerámia térnek nevezett állandó kiállításunkat, ahol négyezer műtárgy kerül bemutatásra. Az új épülettel új funkciókat is kapott a múzeum, amelynek a legfontosabb üzenete talán éppen az, hogy a Néprajzi Múzeum szeretne egy biztonságos és hiteles találkozási hellyé válni a Városligetben.

Egy olyan ponttá, ami a városban élők és az idelátogatók, a külföldiek számára is hívogató.

Ma már minden színvonalas múzeumban van étterem, kávézó. Természetesen a Néprajzi Múzeumban is kialakításra kerültek ilyenek. Az új múzeumi épület az összes olyan funkciót, közösségi teret képviseli, amiről korábban csak álmodhattunk.

Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

– Jól tudom, hogy igazából sohasem volt a Néprajzi Múzeumnak múzeumi épülete?

– Igen, a Néprajzi Múzeum eddig csak olyan épületekben kapott helyett, amelyet nem múzeumnak terveztek. Pontosan 150 évvel ezelőtt, 1872-ben Xantus Jánost nevezték ki a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának vezetőjévé. Innen számítjuk a Néprajzi Múzeum önállóságát is. Ezalatt a hosszú idő alatt több helyszínen is működött az intézmény, de soha nem volt saját épülete – olyan, amit kifejezetten múzeumnak terveztek volna. Átmenetileg voltunk a Várbazárban, majd a Városligetben az Iparcsarnokban. Húsz év után innen egy óriási viharkár miatt menekítették ki a múzeum gyűjteményét a Könyves Kálmán körúti gimnáziumba – amelynek az épülete más funkciókat képviselt. Onnan a ’70-es években költöztették át a múzeumot a Kossuth térre, ahonnan 2021 augusztusában jöttünk el. Most itt vagyunk nyitásra készen a Városliget szélén.

– Egy múzeum költözése mennyire jelentett kihívást?

– Jól tudjuk, hogy magánemberként is óriási próbatételt jelent egy költözés, nemhogy egy olyan múzeum esetében, amely közel 250 000 tételből álló műtárgygyűjteményt kezel. A múzeum költözése során amellett, hogy komoly logisztikai kihívást jelentett, nagyon kellett ügyelni arra, hogy mindez sérülésmentesen történhessen meg. Vannak ugyanis olyan tárgyaink, amelyek igen törékenyek. Ilyen a hímes tojás gyűjteményünk, de mellette ott vannak azok a több, mint százéves vesszőből font kosarak vagy éppen szalmából font aratási koszorúk, amelyekhez, ha óvatlanul hozzáérnénk elporladnának. Ezeket speciális restaurátori munkafolyamatok után lehetett csak becsomagolni és elszállítani.

A Néprajzi Múzeum (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

– Gondolom nagy az öröm, hogy mostanra minden a helyére került.

Igen, óriási munka áll mögöttünk, de végre a Néprajzi Múzeum főépülete május 23-án megnyitja kapuit az érdeklődők előtt. Korszerű kiállítások és sokféle program várja a látogatókat. A látványos kiállítások mellett szólnunk kell arról a „láthatatlan” eredményről is, hogy végre a múzeum gyűjteményei is biztonságba, világszínvonalú raktárbázisba kerültek.

Ahol kiváló adottságú restaurátor műhelyek is létrejöttek.

Minden tárgyunk QR-kóddal van ellátva, így azon kevés múzeumok közé tartozunk, akik pontosan tudják, hogy mi is van a gyűjteményükben és azt pontosan hol találják. Ez a háttérintézmény nagyon fontos, hiszen a kiállítások évekre szólnak, de magát a gyűjteményt és annak tárgyait évszázadokra kell megőriznünk.

– Milyen kiállítások tekinthetőek meg az új Néprajzi Múzeumban?

– A múzeummal egy időben nyílik meg Zoom című állandó kiállításunk is. Ahogy a címe is mutatja egy nézőpontváltás alapján igyekszik bemutatni a tárgyakat. A kiállítással rá szeretnénk mutatni arra, hogy a Néprajzi Múzeum igen sokféle tárgyat fogad be – sámándobtól az írógépig –, amelyet értelmez, elemez és a látogatók elé tár.

Nagyon bízunk abban, hogy ezzel az új szemlélettel sikerül elgondolkodtatni az ide érkezőket, megmutatni nekik világunk komplexitását.
– Ha jól láttam van egy másik, időszaki kiállító terük is.

– Igen, ahol 1000 négyzetméteren Megérkeztünk címmel látható egy kiállítás, amelyben hatalmas utazóláda installáció található. Itt olyan száz válogatott műtárgy van, amelyhez 30 muzeológus kollégámnak az elmúlt 15 évben végzett kutatása kapcsolódik. Ez egy közösségi, okos kiállítás, amely látványos tárgyakon keresztül beszél el eddig ismeretlen történeteket.

Látható itt dél-amerikai indián törzsfőnöki tollkorona, maja kerámia, csodálatos cifraszűrök és sok minden más is.

Külön közösségi terekben szeretnénk a fiatalokhoz szólni. Ehhez vannak színes, vidám installációink, amelyek korszerű helyszínei a múzeumpedagógiai ismeretátadásnak.

A képre kattintva galéria nyílik!
– Első ránézésre látszik, hogy nem csak az épület új, hanem a bemutatás szemlélete is.

– Igen, ez a változás nem egyik pillanatról a másikra következett be. Évtizedekkel ezelőtt indult el ez a folyamat a világ számos országában, így Magyarországon is. A korábbi, Kossuth-téri gyönyörű márványpalota egyszerűen építészeti adottságaival nem tette lehetővé azt, hogy az új szemléletek alapján mutassuk be a kiállításokat. A programok, a rendezvények és a különböző foglalkozások azonban már ott is ezt az új szemléletet képviselték. Az új épületben azonban végre mindenhez megvannak a szükséges feltételek.

Néprajzi Múzeum (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

– A napokban nyílt meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdélyi tájegysége is. Mit jelent a szakmának, hogy a két vezérhajója megújul?

– Ez egy nagyon kitüntetett időszaka a magyar néprajztudománynak. Az ilyen típusú infrastruktúra fejlesztések különös lehetőséget kínálnak, amelyből úgy gondolom, hogy sokat profitálhat a szakma. Megmutathatja társadalmi hasznosságát. A néprajztudomány és az antropológia felhalmozott tudásbázisa segíthet választ adni 21. századi releváns kérdésekre. Teheti ráadásul mindezt úgy, hogy közben szórakoztatva közösséget is építhet.

Tóth Gábor

Szenzációs lett a Szentendrei Skanzen Erdélye

Határtalan szeretettel fogadták Novák Katalint – GALÉRIA

A barkó menő

Videón az új Néprajzi Múzeum csodálatos épülete

Kiemelt képünk forrása Tóth Gábor, Vasarnap.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre!