Novák Katalin kiemelte, hogy az erdélyi magyar kultúra nem a múltunk egy darabja, hanem a jelenünk része, kulcs a magyar jövőhöz.
Erdély nélkül Magyarország sem lenne ugyanaz – hangsúlyozta.
A köztársasági elnök elmondta: harminc évvel a rendszerváltoztatást követően, egy bő évtized következetes nemzetépítő és nemzettudat-erősítő munkája után egyre többen érzik a késztetést, hogy útra keljenek, és személyesen is megtapasztalják, mit jelent, hogy a magyar nemzet határai túlnyúlnak az országhatáron. Ezekben a hetekben diákok ezrei kelnek útra, hogy a Határtalanul programnak köszönhetően a határon túli közösségeinkkel találkozzanak – tette hozzá.
Novák Katalin Köztársasági elnök és Cseri Miklós a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Novák Katalin a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdélyi tájegységének megnyitóján (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Cseri Miklós a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatója (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciója a megnyitón (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Kovács István unitárius püspöke, Kovács Gergely Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, Balog Zoltán Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke áldása a megnyitó ünnepségen (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
A román határátkelő is újraéled (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Novák Katalin székely asszonyok között (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
A székely vendégvárásból nem maradhat el a pálinka sem (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Novák Katalin és a Kovács Gergely Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Novák Katalint határtalan szeretet fogadta az erdélyiek között (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Élő szereplővel kell életre a múlt század. Patika belső. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Székely napló lapjai (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Bájos kisasszonyok a főtéren (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
A puliszka titkára is fény derül (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Barcasági népviselet (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Erdélyből átszállított tájház újraépítve (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Szentendrei Skanzen Erdély tájegység megnyitó (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Erdélyi városrészlet (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
Bögözújfalú elárasztott templomára emlékezve különleges fényjátékkal várják a látogatókat (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
A lakásbelsők elmaradhatatlan kellékei (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
A 19. század elevenedik meg a Szentendrei Skanzenben (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének csütörtökön megnyílt első kiállítási egységében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is. A kiállítás különlegessége, hogy a Skanzen történetében most először vállalkozik annak bemutatására, hogy a 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.