A barkó menő

Készítünk például tányéralátéteket, párnákat, lakástextileket, cipós zsákokat, mobiltelefon-tartókat, illetve vannak olyan modern ruháink, amelyekbe a barkóviselet jellemző mintáit építettük bele. Ezzel a nem titkolt célunk az, hogy a fiataloknak megmutassuk, hogy a barkó menő! – mondta lapunknak Pálmai Ilka hagyományőrző, a Barkó Kézműves Egyesület vezetője.

– Kik is azok a barkók?

– A barkóság az Ózdi kistérségben, valamint a Felvidék azzal határos részén van jelen. Mintegy 52 településen élnek barkók, mégis a közgondolkodásban egy egészen elfeledett kis népcsoport. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a barkók a palócok keleti ágához tartoznak, és sok-sok évszázadig egy zárt közösséget alkottak.

Azt hihetnénk, hogy ez a zártság sokáig megtartotta egykori népviseletét, ám nem így történt.

Más népcsoportokhoz képest hamarabb hagyták el hagyományaikat és szokásaikat, melynek egyik oka a nehéziparban való részvételük volt. A környéken működő bányák és kohók hatására a 20. század elejére hamar megtörtént a „kivetkőzés”, azaz amikor a barkók elhagyták korábbi viseletüket.

Barkó (Forrás: Pálmai Ilka)

A barkó népviselet mintakincseit felvonultató kiállítás részlete  (Forrás: Pálmai Ilka)

– Honnan lehet még régi népi ruhákhoz jutni?

– Sajnos a barkók és népviseletüknek a kutatása sokáig nem került a kutatók érdeklődési körébe, így igencsak megkésve kezdtük meg ezt a fontos munkát. 2017 óta a felvidéki barkó településekre is rendszeresen átjárunk.

Elsősorban Almágyba, Füleksávolyba, Gesztetére, Détérre és Gömörpéterfalára.

A terepmunka meghozta a gyümölcsét: többek között találtunk egy olyan idős hölgyet, aki féltve őrzi elei barkóruháit. A magántulajdonban megmaradt régi viseletek a néprajzkutatók és a hagyományőrzők számára is kiemelkedő jelentőségűek. Ugyanakkor tudni kell, hogy ezeknek a forrásoknak a száma véges, az elmúlt évtizedekben számos viseleti darabot dobtak ki, vagy lett az enyészeté. Ezt ellensúlyozandóan régi fotókat is gyűjtünk a térség életéről.

A fényképfelvételek is beszédesen vallathatók az elmúlt korok viseletéről.

Barkó (Forrás: Pálmai Ilka)

A barkó menő! A népművészet menő (Forrás: Pálmai Ilka)


– Akkor azt lehet mondani, hogy végül is a barkók
első világháború előtti népviselete alig ismert?

– Igen, csupán az 1900-as évek elejéről származnak az általunk ismert ruhák. A barkók kutatója, Paládi-Kovács Attila által megőrzésre került a népcsoport eredete, népszokásai, építészete, azonban a kézműves hagyományoknak nem akadt az elmúlt száz évben olyan lelkes kutatója, aki ezzel mélyebben foglalkozott volna. A térség nehézipari előretörése mellett kevesen gondolták azt, hogy a régi tárgyakat, hagyományokat a barkók között is keresni kéne.

Így ez a kis népcsoport számos értékével együtt szinte nyomtalanul elmúlt.

A barkók kutatáshiányosságaival kapcsolatban talán elég annyit mondani, hogy a Néprajzi Múzeumban összesen csupán hét darab tárgyi emlékük található. Van mit pótolnunk! A közelmúltban végzett kutatásainkkal megközelítőleg 2500 mintát gyűjtöttünk össze. Ezzel a munkával igyekszünk a barkóság kulturális sajátosságait megismerni és újraéleszteni.

– Akkor nemcsak a régi viseletek gyűjtése, hanem azok újjáélesztése is a cél?

– Igen, tavaly például megalakult a felvidéki Barkó hímzőkör is. Tervezéssel és hímzéstechnikával foglalkoznak. Az ottani magyarságot – mivel elszakadt az országhatártól – sokkal jobban foglalkoztatja a saját múltja és a hagyományaik.

Ott a barkóságnak valóban van egy sajátos identitásmegerősítő szerepe is, amely az anyaországban kevésbé van jelen.

Barkó (Forrás: Pálmai Ilka)

Régi mintakincs új tárgyakon (Forrás: Pálmai Ilka)

– A barkóviseletben van olyan mintakincs, mely elsősorban rájuk jellemző?

– Természetesen, a barkók kender- és pamutcsíkos szőttesek közé teszik a hímzéseket. Ehhez hasonló csupán a Mezőségben van. Régen minden stafírungot régi kendervászonba hímeztek, ma már egy sokkal egységesebb fonású textilen dolgoznak a hímzőkörökön.

Ma már mi is olyan portékákat készítünk, amik a 21. századi otthonokban is tökéletesen hasznosíthatók.

Barkó (Forrás: Pálmai Ilka)

A legkisebbek a barkóviseletben (Forrás: Pálmai Ilka)

Készítünk például tányéralátéteket, párnákat, lakástextileket, cipós zsákokat, mobiltelefon tartókat, illetve vannak olyan modern ruháink, amelyekbe a barkó viselet jellemző mintáit építettük bele. Készítünk már hímzett gyerekruhákat és felnőttruhákat egyaránt. Ezzel a nem titkolt célunk az, hogy a fiataloknak megmutassuk, hogy a népművészet menő, a barkó menő.

 

Tóth Gábor

Öt húron a mennyország felé

A nemzeti identitástudat megalapozása a cél

A mézeskalács nem hímzés

Kiemelt képünk forrása Pálmai Ilka, muvesztanya.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!