Eltűnt épületek nyomában (42.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák, vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

Az 1838-as pesti árvíz után az egykori pesti városfal rondellájának romja helyén épült meg az ikonikus hotel, a Szálloda az Angol Királynőhöz, az éppen akkoriban trónra lépett Viktória brit királynő tiszteletére. A szálloda híres lakója volt a „haza bölcse”, Deák Ferenc, akiről 1866-ban nevezték el a hotel mellett induló utcát, amely a Duna-korzót kötötte össze a szintén Deák Ferencről elnevezett belvárosi térrel. A Deák Ferenc utca egyik legforgalmasabb része a Bécsi utcai kereszteződés volt.

A Kunz-bérház sarokpalotája a Deák Ferenc és a Bécsi utca sarkán állt (Forrás: Hungaricana)

Itt építette fel bérházát és áruházát a morvaországi Rohle községből származó Kunz József pamut- és vászonkereskedő. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia királyainak udvari beszállítójaként is ismert több mint 100 éves vállalkozás legnagyobb budapesti áruházát és bérházát 1912-ben adták át. A bérpalota terveit Lederer Gusztáv építész készítette. Léderer nevéhez számos budapesti neoreneszánsz és szecessziós, sőt premodern bérház kötődik (Lederer Gusztáv nem azonos a fehérterrorral kapcsolatba hozott, az 1925-ös Kodelka-gyilkosság kapcsán elhíresült Léderer Gusztáv főhadnaggyal).

A csodaszép szecessziós épület Budapest egyik legszebb épülete volt (Forrás: www.asset.museum-digital.org)

Az elkészült ötszintes, szecessziós saroképület párját ritkította a belvárosban. Az épület tetején magastető húzódott, amelyben manzárd lakásokat alakítottak ki, sarokrészén három torony kapott helyet. A Kunz-bérház földszintjén, első, illetve második emeletének kisebb részén alakították ki az áruházat, míg a többi szinten elegáns polgári lakásokat rendeztek be. A lakásokat a Bécsi utcából nyíló bejáraton keresztül, a gangos udvarból lehetett megközelíteni. A belső kétszintes áruház főbejárata az épület sarkán helyezkedett el, amely felett éjszakánként neonfényben úszott a Kunz család cégére.

Az épület harmadik emeleti sarokablakait, a Kunz-család szalonját belülről Róth Miksa ólomüvegei díszítették (Forrás: www.mandadb.hu)

A tulajdonos, Kunz József és családja a szecessziós palota negyedik emeletének nagy részét elfoglalta. A hatalmas lakás belső enteriőrjét számos műalkotás díszítette. Szalonjának ólomüveg ablakait a kor legnagyobb színesüveg iparosa, Róth Miksa gyártotta. A szobák tölgyfa díszeit és bútorait Thék Ede gyárában készítették, míg a hatalmas függönyök Gelb Mór és fia gyárában készültek.

A Kunz-család szalonja belülről. Jól láthatók Róth Miksa üvegablakai (Forrás: www.mandadb.hu)

A Kunz-család lakásának enteriőrje (Forrás: www.mandadb.hu)

A Kunz selyem- és gyapjúkelmék áruházát Szénásy Gyula és Hoffmann cégének adták el, akik 1928-ban egy új bronzportált alakíttattak ki a Haas és Somogyi céggel. A sarokházat 1932-ben vette meg őrgróf Pallavicini Alfonz Károly felsőházi tag, nagybirtokos, aki 1933-ban Simon Sándor terve alapján egy személy- és teherfelvonót, majd rá egy évre központi fűtőberendezést is beszereltetett a házba.

A II. világháború után kiváló állapotban megmaradt épület brutális átalakításának kezdetén az összes ablakot kibontották a helyéről (Forrás: Fortepan)

Az épület Budapest 1944-45-ös ostromában a díszes tetőzet egy része megsemmisült, az egykori Kunz áruházat a német és a szovjet katonák kifosztották, majd felgyújtották. A háborút az épület kiváló statikai állapotban, csak kisebb homlokzati sérülésekkel vészelte át. A jó állapotban lévő, kiváló adottságú épületre hamar szemet vetett a háború után létrehozott két nagy állami vállalat, a Nehézipari Épülettervező Vállalat és a Könnyűipari Tervező Iroda. Aztán a két céget egyesítették Ipari Épülettervező Vállalat (Iparterv) néven, ezért elhatározták, hogy az egykori szecessziós bérpalotát külsőben és belsőben egyaránt átalakítják a „szocialista iparhoz méltó” épületté.

A sztahanovista átalakítás közben kiemelt szerep jutott a kommunista ideológiának. Jobb oldalt látni a munkaverseny állását bemutató táblát, ahol a 150 százalékos túlmunka nem számított különlegesnek (Forrás: Fortepan)

Az Iparterv székházának új, semmitmondó külsője megalázza a belváros eklektikus városszövetét (Forrás: Fortepan)

Az 1948 és 1950 között zajló munkálatokat Vince Pál építész vezette, aki a Kunz-bérházat megfosztotta az összes szecessziós díszétől és a tartófalakig visszabontotta. Az új Iparterv székház két emelettel kibővítve, magasságában és sivár külsejével megalázta a belváros historizáló városszövetét. Nagyon kár érte…

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

Fecske Gábor László

A címlapkép forrása: www.asset.museum-digital.org

Iratkozzon fel hírlevelünkre!