Eltűnt épületek nyomában (41.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

A Móricz Zsigmond körtér Buda egyik legforgalmasabb csomópontja, amelyet a 20. század elején csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként jelöltek. Ez időben a Fehérvári út kezdeti szakasza a Szent Gellért tértől a majdani Móricz Zsigmond körtér területéig tartott (a teret 1929-től 1945-ig Horthy Miklós körtérnek nevezték). A környék fejlődése a kötöttpályás közlekedés megjelenésével kezdődött. A téren 1898-ban közlekedett először villamos, ez a Ferenc József hídon át a pesti belvárost kötötte össze a Kelenföldi pályaudvarral. Egy évvel később, 1899-ben megindult a dél-budai HÉV a Szent Gellért tértől Budafokig.

Egy 1908-as térképen még csak egy vincellér ház volt, pedig ekkor már javában zajlott a Fischer-bérház építése. Jól látszik, hogy a Fehérvári úton a villamos és a dél-budai HÉV pont a ház előtt válik ketté (Forrás: Hungaricana)

Érdekesség, hogy a Fehérvári (ma Bartók Béla) úton a mai körtérig egy vágányon és közös felsővezetéken közlekedtek a villamosok és a HÉV is. Itt kettévált a pálya és a HÉV a mai Fehérvári úton haladt tovább Budatétényig (majd Budafoknál kitérőt építettek és Budaörs érintésével Törökbálintig közlekedett). A dél-budai HÉV végállomását 1942-ben a körtérre helyezték (ekkor épült meg a mai „gomba”), amely egészen 1963-ig a tér elválaszthatatlan látképének számított. A zöld színű szerelvények helyett a mai napig Budafokig a 43-as, illetve a Kamaraerdőig lerövidített szakaszon, a 41-es villamos közlekedik.

A későbbi Móricz Zsigmond körtér, bekarikázva a Fischer-bérház. Jól látható, hogy sem a Szent Imre-szoborcsoport, sem a „gomba” nem került még a térre. Sőt a körteret máig meghatározó hatalmas modernista Symplon-ház sincs még a helyén (Forrás: www.trams.hu)

A kiváló közlekedés tehát vonzotta az építési befektetőket, csakhamar 3-4 emeletes bérpaloták nőttek ki a földből a Fehérvári út mentén. A mocsaras-lápos lágymányosi terület lecsapolása utáni rendezési terv elkészítésében Fischer József építész és Detoma Alfonz műépítő alkotta párosnak jelentős szerepe volt. Fischer József volt a tervezője a párizsi, londoni, bécsi világkiállítás magyar pavilonjainak, mindemellett tagja volt az Olasz Képzőművészeti Akadémiának. Lágymányos fejlődéséért végzett munkájáért később felvehette a „Lágymányosi” előnevet. Az olasz származású Detoma Alfonz édesapja, Detoma Antal belsőépítészeti vállalkozását vitte tovább. A híres Detoma műmárványozó és stuccateur cég készítette az esztergomi érseki palota és bazilika, valamint a budai királyi palota reprezentatív termeinek belső burkolatait.

Az 1909-re elkészült Fischer-bérház szecessziós-neoromán homlokzata (Forrás: FSZEK)

A páros közös munkái közül a Fehérvári út 47. és 49. (mai Móricz Zsigmond körtér 1. és 2.) alatti épületek kiemelkednek – ezekben voltak a páros otthonai. A 2-es számú ház – Fischer József otthona – 1906 és 1909 között épült. A háromszintes szecessziós, neoromán elemeket magán hordozó épület közép és oldalrizalitokra tagozódott. Két oldalsó rizalitja, a telek íves elhelyezkedéséből adódóan szöget zár be. Érdekesség, hogy a baloldali oldalrizalit mellett az épület folytatódott, méghozzá egy ablaktengelynyi résszel (ennek okát máig nem ismerjük, de valószínű, hogy a telek formája volt az oka). A középrizalit felett csúcsos magastető helyezkedett el, amelyet egy F. J. monogramot tartalmazó, vörösrézből készült zászlócska zárt le.

A kép közepén, Kramer Amália, Fischer József édesanyjának szobra látható, felette a napóra. Az ablakokban – nagy valószínűség szerint – a Fischer-család ágyneműi levegőznek (Forrás: Hungaricana)

A főhomlokzat második szintjén – ahol a Fischer József és családja élt – Kramer Amália, Fischer József szeretett édesanyjának egész alakos szobrát helyezték el, felette egy aranyozott számozású napóra kapott helyet. A homlokzat számos helyen Zsolnay majolika díszítést kapott. Főbejárata a román stílusú templomok bélletes kapuit idézte meg. Külön figyelmet érdemel a vízelvezető rendszer, amelyet csodálatosan szép szecessziós bádogdíszítéssel láttak el. Az épület további érdekessége, hogy a közép- és oldalrizalitokat összekötő szárnyak mindhárom szintjét hatalmas, mívesen faragott fabetétes ablakok díszítették.

Egy 1944-es légi felvételen a Móricz Zsigmond körtérről, bekarikázva a Fischer-bérház látható (Forrás: Fortepan)

Budapest II. világháborús ostromában a fővárost gyűrűbe záró szovjetek a Fehérvári, a Bartók Béla és a Karinthy Frigyes úton egyszerre támadtak, de a súlyos harcokat a Fischer-bérház szinte sérülés nélkül úszta meg. A budapesti Móricz Zsigmond körtér az 1956-os forradalom idején a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen harcoló felkelők egyik legfontosabb ellenállási központja volt. A körtér azon felvonulási útvonalak metszéspontjában volt, amelyen keresztül a dunántúli gyülekezési központokból érkező szovjet harckocsik megközelítették a budapesti Duna-hidakat.

A Móricz Zsigmond körtéri „perzsa szőnyeg”, amelyen a harckocsik lánctalpa megcsúszott és ezáltal irányíthatatlanná váltak (Forrás: Fortepan)

A forradalmárok kezdetben csak gyalogsági fegyverekkel rendelkeztek, egyik lőszer- és fegyverraktáruk a körtér közepén ma is megtalálható épület, a „gomba” volt (ennek az oka az lehetett, hogy a „gomba” egyike Budapest első vasbetonból készült épületeinek, így a belövések ellen is valamiféle védelmet tudott nyújtani). Az első szovjet intervenció idején a forradalmárok taktikája az volt, hogy a tér macskaköveit felszedték és szétszórták. Ezeken a T–34-es és T–54-es harckocsik lánctalpai megcsúsztak és irányíthatatlanná váltak. A kiszolgáltatott helyzetben vergődő lánctalpasokra a környező épületek emeleteiről Molotov-koktélokat dobtak. Az izzó gyúlékony folyadék – miután elérte a harckocsik küzdőterét, motorterét, netán a munícióját – berobbant. A menekülő legénységre a forradalmárok géppuskatüzet zúdítottak, így a szovjeteknek igen nagy veszteségeik voltak. A Fischer-bérházat, stratégiai elhelyezkedése ellenére (az épületből mind a Karinthy Frigyes, mind a Fehérvári utat kiválóan be lehetett lőni) csak néhány találat érte.

Az utolsó fényképek egyike az ép Fischer-bérházról. A felvétel a két szovjet intervenció között készült, amikor egy magyar felségjelű (Kossuth-címeres) T–34-es harckocsit ünnepelnek a budapestiek (Forrás: Fortepan)

1956. november 4-én, a második szovjet intervencióban a felkelőkhöz a pápai rohamlöveg-zászlóalj egy egysége is csatlakozott, így a forradalmárok nehéztüzérségre is szert tettek. A szovjetek, tanulva az előző támadások tapasztalataiból és látva a rohamlövegeket a téren, távolról szórták meg a környező épületeket. A szovjetek repeszromboló és a gyújtólövedékeket is használtak, hogy a házakban megbúvó forradalmárokat ártalmatlanítsák. November 5-éről 6-ára virradó éjjel számos gyújtólövedék találta el a Karinthy és a Fehérvári út mértani metszéspontjában lévő Fischer-bérházat, amelynek baloldali egyharmad része lángra kapott, majd a pokoli tűzben meggyengült gerendák beomlottak, maguk alá temetve az épület három szintjét. A kiváló építész, Fischer József háza vált a körtéri harcok legnagyobb áldozatává, így sok korabeli fénykép készült róla.

A második szovjet intervenció alatt szerzett sérülések. Jól láthatók a gyújtólövedékek okozta lángok nyomai. A pusztulás ellenére Kramer Amália szobra még a helyén (Forrás: Fortepan)

Az épület maradványai a harcok elmúltával, színesben (Forrás: www.pctrs.network.hu)

Az 1950-es évek végén emelt jellegtelen épület. Jól látható, hogy a Fischer-bérház középrizalitja még az új épületen is kiemelkedik a síkból, illetve az ablakok is az eredeti magasságban helyezkednek el (Forrás: www.maps.google.com)

Az ötvenes évek végén újjáépített bérház nem az eredeti terveknek megfelelően készült el. Máig megmagyarázhatatlan módon – a bérház beomlott baloldali részével együtt a középrizalitot is elbontották, csak az épület jobboldali egyharmad része maradt meg az eredeti bérházból. A korhű visszaépítés helyett a korabeli építészek egy, a szomszédos épülethez (ma McDonald’s működik benne) hasonló magasságú, jellegtelen házat terveztek a körtér egyik városképileg meghatározó részére. Azonban ha jobban megfigyeljük az új épületet, láthatjuk, hogy a bejárat és az ablakok magassága pontosan ugyanott találhatók, mint az eredeti Fischer-bérházon. És itt rejtőzik a csavar: a Móricz Zsigmond körtér 2-es számú társasházának semmitmondó, házgyári bejáratán betérve, hatalmas meglepetés éri a látogatót.

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

Fecske Gábor László

A címlapképen az 1909-re elkészült Fischer-bérház szecessziós-neoromán homlokzata látható. Forrás: FSZEK

Iratkozzon fel hírlevelünkre!