Megvétózná Finnország és Svédország NATO-tagságát a horvát államfő
Üldözés
Milanovic kifejtette: amennyiben jelen lesz a közelgő NATO-csúcstalálkozón Madridban, megvétózza a csatlakozásra szóló NATO-meghívót. Hozzátette: amennyiben alacsonyabb szinten szavaznak róla, valószínűleg nem tudja rákényszeríteni például a horvát nagykövetre, hogy a NATO-tanácsban az ő álláspontját képviselje. Ugyanakkor megjegyezte: „mint az ördög a bűnös lelkeket”, üldözni fog mindenkit, aki Horvátországban megszavazza Stockholm és Helsinki csatlakozását.
Andrej Plenkovic kormányfő szerint Milanovic visszaél a boszniai horvátok helyzetével, és oroszpárti politikát folytat. Dimitrij Medvegyev volt orosz kormányfő pedig nemrég Telegram-bejegyzésében azt írta: a horvát elnököt Kijev bosszúja fenyegeti az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos kijelentései miatt. Milanovic hangsúlyozta, hogy nem áll az oroszok oldalán. „Az oroszok játsszák a saját játékukat, és ők az agresszorok ebben a háborúban” – mondta. Úgy vélte ugyanakkor, hogy Horvátországban egy „olyan társaság van hatalmon”, amely aktívan a bosznia-hercegovinai horvát nép érdekei ellen dolgozik. „Arra is felesküdtem, hogy megvédem őket (a boszniai horvátokat), és ha kell, politikailag belehalok” – fogalmazott. Majd hozzáfűzte, hogy nem fél sem Oroszországtól, sem Ukrajnától. Mint mondta, ő a horvátok oldalán áll, a horvát államért harcol. A kormány pedig azzal vádolta, hogy elárulta a boszniai horvátokat csak azért, hogy vele leszámolhassanak.
Nem újkeletű vita
A jobboldali kormányfő és a volt szocialista államfő között nem újkeletű a vita, a helyzet viszont már annyira elmérgesedett közöttük, hogy nem is beszélnek egymással. A legutóbbi rendezvényen, amelyen mindketten részt vettek, kézfogás és üdvözlés nélkül haladtak el egymás mellett. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
Zágráb a népcsoportok parlamenti képviselői megválasztásának módját kifogásolja. Például azt, hogy minden kanton egy-egy bosnyák, horvát és szerb jelöltet delegálhat a parlamentbe, függetlenül attól, hogy milyen a lakosság nemzetiségi összetétele. A horvát kisebbség szerint ez a módszer lehetőséget ad arra, hogy azokon a helyeken, ahol kevés horvát él, a bosnyákok beleszólhassanak a képviselő megválasztásába. A választási törvény módosításának legnagyobb szószólói éppen ezért a horvátok. Szerintük ugyanis a mostani törvény nem biztosítja jogaik igazságos érvényesítését.
(MTI)
Címlapkép: Antonio Bat/MTI/EPA