– Tizenkét napja tört ki az orosz–ukrán háború. Mi lehet a harcok elhúzódásának a következménye?

– Az már biztos, hogy az európai gazdaságot súlyosan érinti a háború. Az energiaárak, az élelmiszerárak jelentősen és hosszabb távon nőni fognak, a műtrágya és bizonyos fémek kereskedelme pedig orosz embargó alá kerülhet. Így a koronavírus-járvány utáni nehéz gazdasági helyreállítást teszi éppen semmissé a mostani krízis. A háború a térségben persze elsősorban Ukrajnára és Oroszországra lesz a legjelentősebb hatással, de természetesen más európai országokra nézve is komoly következménnyel jár, így Magyarországra is.

Sőt, az orosz támadás után a háború elhúzódása egy komplex gazdasági világválságot okozhat – benne egy élelmiszerválsággal. Ez persze a jobbik eset.

Ukrán határőrök a kelet-ukrajnai Novotroickojében 2022. február 21-én (Forrás: MTI/AP/Jevhen Maloletka)

– Ha ez csak a „jobbik” eset, akkor mi lehet a rosszabbik?

– Sajnos nem zárható ki a háború eszkalációja, bár szerencsére most nem ez a valószínű forgatókönyv. Remélhetőleg mind az Amerikai Egyesült Államok, mind pedig Oroszország megáll egy bizonyos pont előtt, de a háború további terjedését most már nem lehet teljesen kizárni. A kialakult helyzetben nagyon óvatosan kell Oroszországgal bánni, mert úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyinnak sok visszavonulni valója nincs.

Ő az eszkalációra csak eszkalációval tud válaszolni, amelynek következményei beláthatatlanok lennének.

– Miért történt a támadás, mi Oroszország célja Ukrajnával?

– Oroszország úgy döntött, hogy felrúg mindent, ami a nemzetközi rendszer és az európai biztonság alapja. Indokolatlan és megmagyarázhatatlan agressziót kezdett meg Ukrajnában. Semmivel sem igazolható az orosz támadás, az ukránok által elkövetett állítólagos népirtás, az ország tömegpusztító fegyver programja stb. egyike sem valós.

hirdetés

Az oroszok céljai változnak: némileg módosulhattak a hadműveletek elhúzódásával.

A két népköztársaság függetlenségének, továbbá a Krím félsziget Oroszországhoz tartozásának elismerése, illetve annak kizárása, hogy Ukrajna NATO-tag lehessen, azért minimális célnak tűnik jelenleg.

Ukrán rendőr segít egy gyereknek (Forrás: MTI/AP/Emilio Morenatti)

– Mi lesz Ukrajnával, ha egyszer véget ér a háború: független vagy bábállam lesz?

– Mindez attól függ, hogy mi lesz a háború vége, ugyanis ez nem egy lefutott menet. Oroszország – erőfölénye ellenére – messze sem nyerte még meg ezt a háborút. Ugyanakkor, ha Oroszország győztesen kerül ki, akkor sok mindent elérhet.

Személy szerint nem hiszem, hogy egész, Ukrajna feletti uralmának realitása lenne.

Oroszország hosszú távon képtelen lenne ellenőrizni Ukrajnát, mivel az egy 550 ezer négyzetkilométeres ország közel 40 milliós lakossággal, a 2014-ben megszállt területek nélkül is.

– Mi az oka annak, hogy Ukrajna gyors lerohanása nem történt meg?

– Vélhetően alulbecsülték az ukrán ellenállást, a saját hadseregüket és annak technikai fölényét pedig túlértékelték. Valószínűleg az orosz hadsereg morális állapota sem jó:

a katonák sem igazán tudják, hogy miért is harcolnak.

Nem motiváltak. Ellentétben az ukránokkal, akik a hazájukért küzdenek.

Ukrán önkéntesek a hadseregnek szánt adományokat veszik át a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk város központjában 2022. március 3-án (Forrás: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk)

– Az első napokban kevés támadás érte a civileket, mi volt ennek az oka?

– Valóban, korábban az oroszok próbálták kerülni a nagyobb civil áldozatokat. Egyrészt azért, mert Kelet-Ukrajnában a lakosság jelentős részben orosz vagy orosz kultúrájú. Mariupolnak a fele orosz etnikumú, de a másik fele is alapvetően orosz anyanyelvű, Harkivban is sokan vannak. A nagyobb számú orosz közösség miatt visszafogták magukat, azonban a mostani katonai helyzet megköveteli, hogy egyre erősebb fegyvereket vessenek be. A házról házra történő harcot ugyanis Oroszország el akarja kerülni, mivel az emberéletekben nagy veszteséget jelentene.

Ráadásul, ha ilyen ember-ember elleni városharcokba keverednének, akkor kétséges, hogy meg tudnák-e nyerni a háborút.

Megsemmisített harckocsi Bucsa településen, 2022. március 1-jén  (Forrás: MTI/AP/Szerhij Nyuzsnyenko)

– Az orosz nyelvű lakosság hogyan fogadja az orosz katonákat?

 – Kevés megbízható információval rendelkezünk, annyi azonban elég valószínű, hogy az orosz lakosság sem fogadja őket tárt karokkal, hiszen amikor az ember lakóhelyét lebombázzák, és katasztrófát idéznek elő, akkor nem számít, hogy azonos nyelvet beszélnek-e vagy akár azonos nemzethez tartoznak, vagy sem.

Az oroszokban most életük megkeserítőit látják.

– Mennyire valósak azok a hírek, hogy az orosz csapatok ellátási nehézségekkel küzdenek?

– Jelenleg – egyoldalúan – az ukrán és nyugati tudósításokat ismerjük. Az azonban látható, hogy az orosz hadseregnek valamilyen mértékű logisztikai problémái biztosan vannak, amelynek az lehet az egyik oka, hogy az ukránok néhány jelentősebb ellátó konvojra lecsaptak.

Ezek a legkönnyebben támadható egységek, mivel nagyrészt egyszerű szállítójárművekből állnak.

Érzékeny veszteségek ezek, mivel étel és lőszer nélkül a katonák nem tudnak harcolni, üzemanyag nélkül pedig nem mennek a járművek. Az elmúlt szűk két hét persze csak mindennek a kezdete.

Tóth Gábor

Milliók érkezhetnek – Magyarország jelentős szereplője lett a menekültválságnak

Andrásfalvy Bertalan: A másik féllel akkor lehet kibékülni, ha tiszteljük is

Putyin aligha támadja meg a Ukrajnát

A címlapkép  forrása: Pixabay.com