Peking az orosz aggályok orvoslását sürgette

Oroszország Ukrajnával kapcsolatos „jogos aggályainak” orvoslását sürgette Vang Ji kínai külügyminiszter, aki csütörtökön telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.

„Jogos biztonsági aggályok”

A kínai külügyminisztérium honlapjára feltett közlemény szerint Vang felszólította a feleket, hogy őrizzék meg higgadtságukat. Kerüljék a feszültségek tovább szítását és a válság kiélezését. Hozzátette: a térség biztonságát nem lehet katonai blokkok megerősítésével vagy terjeszkedésével biztosítani. Oroszország december közepén egy kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak. Ebben egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett. Szüntesse be katonai együttműködését a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából. Ezen felül ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

A kínai külügyminiszter szerint Oroszország „jogos biztonsági aggályaira” megoldást kell találni. Az amerikai vezetés azzal vádolja Moszkvát, hogy Ukrajna megszállására készül, miután mintegy 100 ezer orosz katonát állomásoztatnak az ukrán határ közelében. A külügyminisztérium közleménye szerint Blinken egy esetleges orosz invázió globális biztonsági és gazdasági kockázataira figyelmeztette Vang Jit. Úgy foglaltak állást, hogy a feszültségek enyhítése és a diplomáciai lépések jelentik a leginkább felelősségteljes utat.

Feszültségekkel teli amerikai-kínai kapcsolatok

A Global Times című kínai lap portálján megjelent beszámoló szerint a feszültségekkel teli amerikai-kínai kapcsolatok egyes kérdéseiről is szó esett a beszélgetés során. Vang Ji sürgetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok felhagyjon a jövő héten megkezdődő pekingi téli olimpiai játékok „megzavarásával”. Washington a Kína északnyugati részén élő ujgurokkal szembeni emberi jogi sérelmek miatti tiltakozásul nem küld diplomáciai képviselőket az eseményre. Kína rendszeresen tagadja az emberi jogi vádakat. A kínai külügyminiszter óva intette amerikai hivatali kollégáját attól is, hogy Washington tovább „játsszon a tűzzel” Tajvant illetően. Az amerikai külügyminisztérium közleményéből pedig kiderült: a beszélgetésben a felek arról is egyeztettek, hogy hogyan fejlesszék tovább a kétoldalú kapcsolatokat Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök novemberi virtuális tanácskozását követően, egyebek mellett a klímaváltozás terén.

Közben a NATO elküldte írásbeli válaszát Oroszország biztonsági garanciaigényeire – jelentette be Jens Stoltenberg a testület elnöke szerda esti sajtónyilatkozatában. Az elnök elmondta: „ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. A NATO hisz abban, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, nem erőszakkal vagy az azzal történő fenyegetéssel.” Mint mondta, Oroszország megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val. Ez megnehezíti a párbeszédet, ezért vissza kell állítani a moszkvai és brüsszeli képviseleteket, a katonai kommunikációs csatornák teljes körű kihasználása, az átláthatóság és a kockázatok csökkentése érdekében. Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO készen áll arra, hogy meghallgassa az orosz aggodalmakat, és valódi párbeszédet folytasson arról, hogyan lehet megerősíteni az európai biztonság alappilléreit. Hozzátette ugyanakkor, hogy „minden nemzetnek joga van a saját biztonsági berendezkedésének kialakításához, tehát Moszkvának tartózkodnia kell e tekintetben a kényszerítő korlátozástól, illetve a szövetségesek és más nemzetek elleni rosszindulatú tevékenységektől”. Mint mondta, a NATO továbbra is szorosan együttműködik Ukrajnával.

NATO követelések

A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Georgiából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak. Jens Stoltenberg rámutatott, hogy komolyan tárgyalásra van szükség a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket és a földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakétákat is.

„A NATO a védelmi vonalakon áll, nem törekszünk a konfrontációra, de nem tudunk és nem is akarunk kompromisszumot kötni azokkal az elvekkel kapcsolatban, amelyeken szövetségeseink biztonsága nyugszik”

– emelte ki.

Stoltenberg hangsúlyozta: a politikai megoldás „még mindig lehetséges”, de attól függ, hogy Oroszország „jóhiszeműen” cselekszik-e.

„A jó megoldásban reménykedünk, de felkészültünk a legrosszabbra”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy az észak-atlanti szövetség megnövelte hadereje készültségi szintjét. Elmondta, hogy a NATO ötezer fős kontingensét akár napokon belül is képesek telepíteni. Kifejtette azt is, hogy megvannak a tervek „amelyeket agyon rövid figyelmeztetés után aktiválhatunk és végrehajthatunk”. Az Ukrajna körüli feszültségre utalva leszögezte: ez a feszültség erősödik. Úgy vélekedett, hogy az orosz területen végrehajtott hadgyakorlatok „esetleges orosz támadást álcázhatnak”. Mindent megteszünk a feszültség csökkentése érdekében, de a legrosszabbra is fel vagyunk készülve – tette hozzá.

„Komoly diplomáciai útvonal”

Az Oroszországnak küldött amerikai válasz „komoly diplomáciai útvonalat” jelöl ki – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azon a sajtótájékoztatóján. Ezen bejelentette, hogy az Egyesült Államok megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire. A tárcavezető szerint a levél – amelyet orosz sajtóértesülések szerint John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete kézbesített Oroszország külügyminisztériumába – „elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat”. Blinken hozzátette: az Egyesült Államok nyitott a párbeszédre.

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak. Ebben egyebek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

„A dolgok írásba foglalása (…) jó módja annak, hogy a lehető legpontosabbak legyünk, és az oroszok a lehető legvilágosabban megértsék álláspontjainkat, elképzeléseinket. Jelenleg a dokumentum náluk van, és az ő térfelükön pattog a labda”

– fogalmazott Blinken.

Előre elvetett orosz követelések

A külügyminiszter nem részletezte, hogy pontosan mit tartalmaz a dokumentum. Kiemelte azonban azt, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyásával küldték el, aki személyesen részt vett a levél szerkesztésében és szövegezésében. Blinken azt is hozzátette, hogy a válasz Ukrajnával és Washington európai szövetségeseivel egyeztetve született meg. A tárcavezető szerint az orosz követelésekre adott amerikai válasz azt tükrözi, hogy Washington nyitott a párbeszédre, és a diplomáciát részesíti előnyben, de Oroszországtól függ, hogyan reagál. Arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok minden eshetőségre felkészült.

Blinken azt is világossá tette: az Egyesült Államok „eleve esélytelennek tartja”, hogy teljesüljenek azok az orosz követelések, amelyek azt várják el a NATO-tól, hogy vonja vissza csapatait és fegyvereit Kelet-Európából, valamint zárja ki Ukrajna esetleges jövőbeni csatlakozásának lehetőségét. Ezzel szemben Washington kész a párbeszédre olyan témákban, mint például a fegyverzetellenőrzés és a bizalomépítő intézkedések. Blinken az újságíróknak arról is beszámolt, hogy a következő napokban további megbeszélésekre számít Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége továbbra is nyitva marad, de arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy „erősen fontolják meg a távozást.”

(Forrás: MTI)

Címlapkép: pixabay.com

Több ország sem szeretné a konfliktus súlyosbodását

Horvát államfő: Bidenék generálják az orosz-ukrán ellentétet

Fokozódik az ukrán helyzet

Putyin aligha támadja meg a Ukrajnát

Iratkozzon fel hírlevelünkre!