Több ország sem szeretné a konfliktus súlyosbodását

A Donyec-medencei tűzszünet fenntartása melletti elkötelezettségüket hangsúlyozták a normandiai négyek elnöki tanácsadói szintű szerdai megbeszélésükön Párizsban.

Tűzszünet fenntartása

Ez az első alkalom a feszültség újbóli kiéleződése óta, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői leültek tanácskozni – Franciaország és Németország közvetítésével – az ukrajnai válság ügyében. A szerda délben kezdődött, majdnem nyolc óra hosszú tanácskozás végén a felek közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokon alapuló tűzszünet fenntartása mellett.

„A felek támogatják a tűzszünet feltétel nélküli betartását(…) függetlenül a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos egyéb vitás kérdésektől”

– ismertette a megállapodást honlapján az Elysée-palota, azaz a francia elnöki hivatal.

A francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője szerint a normandiai formátum sikeresnek bizonyult abban, hogy Oroszország elkötelezte magát a békés rendezést szolgáló folyamatban történő való részvételre. Kijelentette, hogy ez jó jelzés lépés a feszültségek oldásához. Az illetékes fontosnak tartotta kiemelni: több mint két éve ez az első eset, hogy a normandiai formátumban sikerült volna bármiben is megállapodni. Hangsúlyozta azt is, hogy a feltételek nélküli tűzszünetről született megállapodás a jelen körülmények között rendkívüli jelentőséggel bír.

„A találkozó teszt volt. Úgy vélem, ma megtapasztalhattuk, hogy az oroszok hajlandóak a feszültség csökkentésére ebben a kérdésben, meglátjuk, hogy két hét múlva ez megerősítést nyer-e”

– fogalmazott az Elysée-palota tisztségviselője.

Normandiai formátum újjáéledése

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy fogalmazott a találkozót követően, hogy Kijev, Moszkva, Berlin és Párizs képviselőinek tanácskozása bizonyítja a békés rendezést szolgáló normandiai formátum újjáéledését. Jermak újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a résztvevők kifejezték szándékukat a meglévő vitás kérdések rendezésére. Ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is jelentős nézeteltérések vannak Kijev és Moszkva között.

„Azt azért látjuk, hogy a tűzszünet működik, van egynéhány provokáció, de működik”

– mondta Jermak.

Hozzátette, a felek két hét múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor Berlinben. Dmitrij Kozak, a Kreml kabinetfőnök-helyettese szintén a tárgyalás végén kijelentette, hogy Kijevnek most két hete van új álláspont kidolgozására. Az orosz elnök ukrajnai konfliktus ügyében illetékes különmegbízottja egyben kifogásolta, hogy a kijevi vezetés eddig egyáltalán nem, vagy csak elutasítóan reagált a szakadárok humanitárius és egyéb kapcsolatfelvételi kísérleteire. Mint mondta, az ukrán kormány máig nem biztosított semmi perspektívát a donyecki és luhanszki „népköztársaságoknak”. Hangsúlyozta, hogy mindez szembemegy a konfliktus megoldását célzó erőfeszítésekkel.

A Donyec-medence jogi státusza

Kozak leszögezte, hogy újabb csúcstalálkozó Oroszország és Ukrajna között német-francia közvetítéssel csak bizonyos esetben válik lehetségessé. Mégpedig akkor, ha ha megállapodás jön létre a Donyec-medence jogi státuszáról, illetve az ott tartandó választásokról. Az Élysée-palota belső köreiből a dpa német hírügynökség úgy értesült, hogy a megbeszélések humanitárius intézkedések és Ukrajna jövője körül forogtak. Mindemellett felmerült az is, hogy kitűzhetnének időpontot az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták és a kijevi vezetés tárgyalásaira a Donyec-medence különleges státuszáról. Kijev mindeddig elutasította ezt, mivel nem a szakadárokat, hanem Moszkvát tekinti tárgyalópartnerének.

A normandiai formátumú egyeztetések a Donyec-medencei válság békés, tárgyalásos rendezésére jöttek létre. Az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat. Azok maradéktalan végrehajtása viszont még mindig várat magára. Nyugati országok az elmúlt hetekben többször is Ukrajna elleni háború előkészítésével vádolták meg Oroszországot. Ezeket Moszkva visszautasította.

Bolgár álláspont az ukrán válságra

„Egyetlen bolgár katona sem vesz részt semmilyen katonai akcióban Ukrajna vagy más állam területén, a nemzetgyűlés vagy a kormány döntése nélkül (…) ilyen lehetőséget nem veszünk figyelembe.”

Ezt már Sztefan Janev bolgár védelmi miniszter jelentette ki szerdán a parlamenti ülésen elhangzott felszólalásában, amelyet a Nova News televízió élőben közvetített. A miniszter elmondta: országa együtt fog működni a NATO kollektív biztonsági rendszere elemeinek megteremtésében, elsősorban saját védelmi képességének fejlesztésére, hadseregének és fegyverzetének korszerűsítésére összpontosítva. A NATO hadgyakorlatain történő részvételre pedig felállítanak egy bolgár zászlóaljat, amely bolgár parancsnokság alatt fog működni.

A bolgár parlament szerdán rendkívüli ülést tartott, amelyen Kiril Petkov miniszterelnök, Sztefan Janev, a védelmi tárca irányítója és Teodora Gencsovszka külügyminiszter, valamint a különleges szolgálatok vezetői válaszoltak a bolgár kormánynak a NATO és Oroszország közötti feszültséggel kapcsolatos álláspontjára vonatkozó képviselői kérdésekre. Az ülés nagy része zárt ajtók mögött zajlott.

(Forrás: MTI)

Címlapkép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

 

Horvát államfő: Bidenék generálják az orosz-ukrán ellentétet

Fokozódik az ukrán helyzet

Putyin aligha támadja meg a Ukrajnát

Iratkozzon fel hírlevelünkre!