A pesti srácok Olaszország nemzeti jelképei lehetnek

1956 forradalom

Az Avanti ragazzi di Buda kezdetű dalt 1966-ban írták az ’56-os magyar hősök emlékére. A dal azóta Olaszországban és Magyarországon is elterjedt, de eredetéről és olaszországi jelentőségéről keveset tudunk.

Az Avanti ragazzi di Buda kezdetű olasz dalt minden ember hallotta már legalább egyszer életében nemcsak Magyarországon, de Olaszországban is. Amikor október 23-án ötvenhatos hőseinkre emlékezünk, örömmel énekeljük az olasz dal első sorait, és jó érzéssel gondolunk arra, hogy egy római focicsapat, a Lazio lelátóin mind a mai napig hangos énekszóval éltetik a kommunizmus ellen harcoló magyar hősöket.

Arról azonban nem sokat tudunk, milyen a dal megítélése Olaszországban. Cikkünkben bemutatjuk a dal keletkezésének okát, körülményeit, illetve azt is, hogy maga a szerző hogyan vélekedik az akkori és mai magyarországi politikai helyzetről.

Az első előadások a Bagaglinóban, majd a nemzetközi hírnév

Az Avanti ragazzi di Buda (Előre, budai srácok) kezdetű olasz dal az 1956-os forradalom tízéves évfordulójára készült 1966-ban. A dalt Pier Francesco Pingitore szövegíró tollából,  Dimitri Gribanovski zenéjével, Pino Caruso tolmácsolásában hallhatta először a közönség a Bagaglino társulat színpadán. A társulatot Pier Francesco Pingitore és Mario Castellacci újságírók alapítottak 1965-ben azzal a céllal, hogy a kabarészínházat népszerűsítsék Rómában.

A színpadon több, politikai szempontból megosztó produkció kapott helyet. A produkciókkal vállalt kockázatok mértékét jól mutatja Pingitore Emlékek a Bagaglinóból című könyvének egyik fejezete, amelyben az egyik előadóról, Pino Carusóról mesél el egy történetet: „Caruso az Il Mercenario di Lucera című dal éneklése közben mindvégig a szíven tartotta a kezét. A nézők ezt úgy értelmezték, hogy az előadót a megindultság vezérelte a gesztusban, de Caruso valójában csak a szívét védte egy esetleges golyózáportól.”

Az Avanti ragazzi di Buda a társulat működésének második évében készült el. Pingitore a dalt a saját himnuszának nevezte a konformizmussal szemben. A dalt 1966 októberében írta, saját bevallása szerint azért, mert ki akarta emelni a magyar forradalmat a hallgatásból. Olaszországban az októberi forradalom szomorúan kevés embert mozgatott meg és kevés figyelmet kapott, mivel a szerző szerint senkinek nem volt kényelmes foglalkozni vele.

A dalt először a Bagaglino színpadán adták elő, amely az 1966-os idény alatt végig műsoron volt, a napi 100–150 fős közönség pedig lelkesen fogadta. Az ének ez után kezdett elterjedni szélesebb körben az egyetemeken, illetve a római jobboldal körében (így hódította meg a Lazio lelátóját is). Nem sokkal később Magyarországra is megérkezett.

A dalt azóta többen feldolgozták, több magyar nyelvű fordítás is készült belőle. Pingitore kijelentette, örül neki, hogy műve ennyi emberhez eljut, és ennyi mindenkit megihlet, és nem zavarja, ha átdolgozzák. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a dal szövegének megváltoztatásába nem egyezik bele, mert a legapróbb módosítás is csorbítja  a mondanivalóját.

A szerző szerint Magyarország mai vezetése semmiben sem hasonlít az ’56-osra

Egy, a L’Occidentale című újságnak adott interjúban Pingitore elmondta: pár évvel ezelőtt felkeresték Magyarországról, hogy szorosabbra fűzzék vele a kapcsolatot. Több ízben meg is hívták Magyarországra, amely meghívásnak még sajnos nem tudott eleget tenni.

Orbán Viktor miniszterelnök a következőt üzente a szöveg szerzőjének:

„Mi ötven évig éltünk kommunista elnyomás alatt, miközben önök szabadok voltak. De önök, olaszok írták a legszebb dalt az 1956-os forradalomról.”

A L’Occidentale újságírója azt a provokatív kérdést is feltette Pingitoreénak, hogy most, az „orbáni diktatúra” ellen szükség van-e egy új indulóra. Pingitore ezt a felvetést egyértelműen elutasította. „Ez a »borzalmas diktatátor« (Orbán) azt alkalmazza, amit a magyar alkotmány előír vészhelyzet esetére”, mondta ironikusan, majd így folytatta: „nem értem, hogy ugyanazok az intézkedések, amik nálunk (Olaszországban), Amerikában vagy Franciaországban elfogadottak, Magyarországon miért minősülnek diktatúrának” – utalt a koronavírus-vészhelyzet miatt meghozott sürgős intézkedésekre.

A dal születése óta a forradalom és a szabadság jelképe nemcsak Magyarországon, de a jobboldali olaszok körében is. 2019 szeptemberében Orbán Viktort ezzel a dallal köszöntötték az olasz Alleanza Nazionale (Nemzeti Szövetség) párt ifjúsági tagozatának római gyűlésén. Giorgia Meloni, az ifjúsági szövetség egykori elnöke, Facebook-oldalán gyakran megemlékezik az ötvenhatos hősökről. Pár éve például büszkén osztott meg egy videót, amelyben egy magyar gyermekkórus zengi az Avanti Ragazzi di Budát.

Avanti ragazzi di Buda a Bella Ciao helyett az iskolákban

2020 szeptemberében a baloldali Demokrata Párt indítványozta az olasz parlamentben, hogy a szintén jól ismert partizán dalt, a Bella Ciaót vegyék be az iskolai tantervbe, és ismerjék el az olasz állam hivatalos indulójaként. Ezzel szemben Claudio Barbaro jobboldali szenátor szerint a Bella Ciao helyett az Avanti Ragazzi di Budát kell nemzeti indulónak választani. Szerinte ez utóbbi jobban megfelel a köztársaság alapvető értékeinek.

Barbaro szerint „ez a dal a megszállók elleni lázadásról és a szabadság visszaszerzéséről szól. Ez egy általános érvényű igazság, ami jobban megérdemli az elismerést, mint az egyértelműen politikai töltetű Bella Ciao”.

Leo Valeriano: Budapest

Bár közel sem olyan ismert, mint az Avanti ragazzi di Buda, Leo Valeriano Budapest című dalában szintén megemlékezik a hősökről. Valeriano éles kritikát fogalmaz meg a nyugati országokkal szemben, amelyek nem siettek a magyarok segítségére.

Az olasz énekes-dalszerző többek között azt énekli: „te, nyugati polgár több zsák pénzt gyűjtöttél a magyarok vére árán, és most hagyod őket a keleti óriás rabláncán.” Majd még keményebb szavakkal illeti a nyugati világot.

„Vádollak, és nem téged, ázsiai óriás, te moszkvai medve, aki nem tudtál európaivá lenni. (…) Téged vádollak, Nyugat, aki nem hallottad meg utolsó segélykiáltásunkat.”

Kiemelt kép forrása: Fortepan

Iratkozzon fel hírlevelünkre!