Németország Merkel nélkül

Ha baloldali pártok kerülnek hatalomra Németországban, akkor félő, hogy megnövekednek a konfliktusok Magyarországgal is. Az Orbán-kormánya mondhatni a német baloldali identitáspolitika ellenmodellje – nyilatkozta Bauer Bence, az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

– Európa Németországra figyel, jövő vasárnap ugyanis választásokat tartanak. Az elmúlt hónapokban milyen változásokról árulkodnak a közvélemény kutatások?

– A felmérések alapján óriási fordulatok történtek az elmúlt hetekben. Két hónappal ezelőtt már majdnem arról lehetett beszélni, hogy a következő kancellár Armin Laschet a CDU és CSU közös kancellárjelöltje lehet. Most már azonban úgy tűnik, hogy teljesen nyitott a verseny sőt, személyes szimpátiában és párt népszerűségében a szociáldemokraták és jelöltjük, Olaf Scholz vezet. A közvélemény-kutatások szerint, Scholznak, ha nem is toronymagas, de magabiztos három-öt százalékos előnye van. Ha nem történik kisebb csoda, akkor a CDU–CSU pártszövetség csak a második helyen tud végezni.

Bauer Bence az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. (Fotó: Tóth Gábor, Vasarnap.hu)

– A második helyről is lehet még valaki kancellár.

– Valóban, a történelem már megmutatta, hogy ilyen felállás is lehetséges. Mára nagyon megváltozott a német politikai erőtér. Hét, esetleg nyolc párt várható a parlamentbe, így számos koalíciós szövetség keletkezhet, olyanok, melyeket még nem láthatunk előre. Akár hármas felállásban is lehetséges a kormányzás.

Így ma, a választások előtt egy héttel azt kell, hogy mondjam, hogy megközelítőleg sem tudjuk, hogy ki alakítja meg a következő kormányt. Minden lehetséges.

– A versenyben lévő pártok másképpen gondolkodnak a világról. Hogyan tudnak majd együttműködni?

– Németországban már évek óta egyfajta „szivárványviszonyok” uralkodnak a politikában, azaz széttagolt a politikai spektrum, sokan vesznek részt valamilyen módon a kormányzásban.

Most is egy folyamatos kompromisszumkeresés folyik annak érdekében, hogy a koalíciókat meg lehessen majd kötni.

Magyarországról nézve ez a politikai helyzet szokatlan, hiszen nálunk két nagy tömb van, akik versenybe szállnak a kormányzásért. Úgy is lehet mondani, hogy van egy kormányzati, meg egy ellenzéki tömb. Idehaza így viszonylag világos vonalak mentén elválnak az álláspontok.

Németországban nagy kompromisszumkeresés folyt 2017 őszén is, amikor egy hosszas egyeztetés után jött létre a nagykoalíció. Biztos sokan emlékeznek rá, hogy akkor csak a következő év márciusára tudott felállni a jelenlegi német kormány.

A leköszönő kancellár: Angela Merkel (Forrás: Pixabay.com)

Most is elhúzódó koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. Így az a gyanúm, hogy Angela Merkel még 2022 januárjában is német kancellár lehet. Ha ez viszont így lesz, akkor a rekorder Helmut Kohlt is megelőzi a kancellári pozícióban.

– Angela Merkel kancellársága valójában egy korszak. Mit hagyott Németországra?

– Valóban egy korszakalkotó politikusról beszélhetünk a személyében, akinek a hivatali ideje alatt sokat változott a német társadalom. Mindenképpen pozitív, hogy Angela Merkel számos krízist jól tudott kezelni. A 2008-as gazdasági világválságot, a 2010-es görög-mentőcsomagot, és így tovább.

Az igazi fordulópont 2015 nyarán történt: a menekültválság kezelésében már nem volt ilyen sikeres, többeket megosztott.

Mégis összességében elmondható, hogy ő az Európai Tanács doyenje, aki nehéz időszakokban is sikeresen össze tudta tartani az európai államokat. 2019-ben Orbán Viktor nem véletlenül mondta, hogy kalapot kell emelnünk Angela Merkel munkássága előtt.

– Mit jelentett Magyarország számára Angela Merkel tizenhat éve?

– Elsősorban stabil, kiszámítható partnerséget. Ő származása miatt is pozitívan viszonyult a közép-kelet-európai országokhoz. Ha a mi szempontunkból kritikát kell megfogalmaznunk vele szemben akkor azok fókuszában a 2015-ös migráns-válság kezelése áll. Ekkor valóban jelentős összezördülés történt a magyar-német viszonyban, mely azóta is meglátszik a két ország különböző viszonyrendszereiben.

A Reichstag a német nemzeti zászlóval (Forrás: Pixabay.com)

– Angela Merkel után mi következhet? Milyen lehet a két ország jövőbeli kapcsolata?

– Sajnos e tekintetben semmi jót nem tudok mondani, nem vagyok túl derűlátó. Ha baloldali többséggel áll fel a német kormány, akkor akár óriási konfliktusok is kialakulhatnak.

A német baloldali pártok meglátásom szerint nagyon elrugaszkodtak a társadalom közepétől, és nem azokat a problémákat akarják megoldani, melyekre az emberek választ várnak.

A baloldal migránsbarát politikát akar folytatni, mindenféle megkülönböztetés nélkül. A zöldek már azzal számolnak, hogy majd több százezer afgánt telepítenek le Németországban. Meglátásom szerint ezek olyan teljesen utópisztikus elképzelések, amelyek nem állják meg a helyüket ma Európában. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy egy új német vezetőség majd ilyen dolgokat akar előtérbe helyezni.

– Hogy viszonyulna egy baloldali német vezetés a magyar Orbán-kormányhoz?

– Magyarország mai, jobboldali kormánya mondhatni a német baloldali identitáspolitika ellenmodellje. Azt hiszem, ezzel sok mindent el is árultam.
A német baloldal erőteljes identitáspolitikát folytat: gender, harcias LMBTQ-attitűd, aktív föderalista Európa, migrációbarát politika – hogy csak párat említsek.

Ezek azok a pontok, amelyek társadalmilag és gazdaságilag is óriási éket verhetnek nem csak a német társadalomba, hanem az Európai Unió tagállamai közé is.

A német politika egyes tagjai talán a kelleténél jobban elszakadtak az emberektől és azok valós vágyaiktól. Meglátásom szerint nálunk még sokkal jobban a földön járnak a választók és a politikai döntéshozók is. Ha baloldali pártok kerülnek hatalomra Németországban, akkor félő, hogy fel fog borulni a gazdaság egyensúlya is, és egy adósságunió irányába indul el Németország, mely az egész Európai Unióra jelentős hatással lesz.

 

Tóth Gábor

Németországban ma nem ahhoz kell bátorság, hogy szivárványszínűre fessenek egy stadiont

Liberálisok, keresztények és szociáldemokraták egy pártban?

Nógrádi: Az embercsempész-szervezetek valódi főnökeit nem tudják elkapni

Kiemelt képünk forrása Pixabay.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre!