Hat éve küzd az Európai Unió a migrációval. Az illegális bevándorlók munkába állásáról, a köztük megbúvó terroristákról és a magyar határ védelméről beszélgettünk Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.
– A koronavírus-járvány miatt kevésbé volt látványos az illegális bevándorlás. Mi történik most az Európába tartó útvonalakon?
– Először is, a vuhani koronavírussal szemben a világ lakosságának a jelentős része már beoltatta magát. Az átoltottságról azonban tudni kell, hogy annak eloszlása igen egyenletlen.
Afrikában csupán a lakosság 2 százaléka van beoltva, a járvány legyőzéséről tehát még nem beszélhetünk.
Másodszor, jelentős problémát okoz, hogy a meglévő vírusnak különböző mutánsai jöttek létre. Az indiai mutáns körülbelül 20-25 százalékkal jobban fertőz, mint az eredeti, vuhani vírus. Indiában ezért már elképesztő méreteket öltött a járvány. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ott gyártott oltóanyagok nem hatékonyak az új mutánssal szemben. Számos országból próbáltak az indiaiak vakcinákat beszerezni, végül azokat az ősi riválistól, Kínától tudták megvásárolni.
– A migráció kiújulóban van Európában?
– Igen, Európa 2015 óta küzd a migrációs problémával. Emlékezhetünk akkor a német politika azt mondta „wir schaffen das”: azaz megbirkózunk a nehézségekkel. Hangoztatták a „Willkommenkultur” elgondolását is. Mára azt láthatjuk, hogy ezek az elképzelések megbuktak.
– Miért?
– Az az elgondolás, hogy a fiatal, a tehetséges, nyelvet tudó, szakmunkás vagy diplomás bevándorlók dolgozni akarnak az Európai Unióban, az nem állja meg a helyét.
hirdetésA mai hivatalos német kormánydokumentumok arról szólnak, hogy a migránsok 50 százaléka – a megérkezése után öt évvel – nem hajlandó munkába állni.
– Mi történik most az európai határokon?
– Az európai határok felé a migránsok továbbra is özönlenek. A magyar határnál is egyre jobban kiéleződik a helyzet.
Keveset beszélünk róla, de tény, hogy az Európa felé induló migránsok egy részét továbbra is a terroristák küldik. Fogalmunk sincs azonban arról, hogy ez hány százalékot tehet ki.
A helyzet úgy néz ki, hogy a migránsok valahogyan eljutnak Törökországig, ahol a török politika zsarolásra használja fel őket. Azaz egyre több pénzt kérnek az Európai Uniótól a feltartóztatásukért. Részben emiatt is újultak ki a konfliktusok Törökország és Görögország között is.
– A migrációban milyen szerepet játszik a magyar és a térségi határvédelem?
– Az embercsempész-útvonalak közül rendkívül fontos a balkáni, ami Magyarország déli határszakaszát keresztezi. Látjuk, hogy a szomszédaink is éberek. A szlovének zárják a határukat, tőlük északabbra az osztrákok is így tesznek. Ők már a magyar határt is zárják, nemcsak a rendőrséggel és a csendőrséggel, de még a hadsereggel is.
Mára már az az álláspontjuk, hogy Ausztriába ne jöjjön be migráns, és aki itt van, az meg menjen haza.
Hátráltatja a megoldást, hogy az Európai Unió politikája még mindig nem egységes a migráció kérdésében. Az unió 27 országból áll, azonban csak öt tagállam az, amely hajlandó – kis létszámban – migránsokat befogadni.
– Hét éve intenzíven jelentkezik az embercsempészet is. A nemzetközi hírszerzés és az egyéb hatóságok miért nem tudják megsemmisíteni ezeket a szervezeteket?
– A probléma a következő: papíron tökéletesen működik az adatcsere a különböző nemzetiségű hírszerzések közt, a valóságban azonban nem ez. A világtörténelemben mindenki csak információhoz szeretne jutni: adni pedig nem.
Ha egyszer megnézi a török sajtót, akkor furcsa hirdetéseket találhat benne, olyanokat, mint például, hogy „vállalom emberek szállítását Törökországból Bulgáriába vagy Törökországból Németországba”.
Ha megcsípnek egy albán, egy szerb vagy akármilyen embercsempészt, akkor azok mindig a kisemberek, akiknek az autójával négy–hat embert át tudnak vinni a határon. Az embercsempész-szervezetek valódi főnökeit azonban nem tudják elkapni.
– Hogyhogy?
– Az embercsempészet vezetői számos országban kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkeznek… Pár évvel ezelőtt az akkori olasz miniszterelnök azt mondta, hogy a megoldás rendkívül egyszerű: fogjuk el az Európa felé jövő migránsokat szállító hajókat, süllyesszük el őket, és a migránsokat hozzuk partra. Szerintem az ötlet zseniális volt, egy ponton kellene változtatni, a migránsokat ne Európába hozzuk partra, hanem szállítsuk vissza Észak-Afrikába.
Ha az Európai Unió valóban elsüllyesztené a hajókat, akkor a harmadik hajó elsüllyesztése után a negyedik hajó már nem indulna el, mert egész egyszerűen lenne nyereséges az emberszállítás.
Mégsem ez történik.
– Említette, hogy fokozódik a nyomás a határon. A magyar katonák is sokszor két hétig nem látják a családjukat. A határvédelem mennyire demoralizálja a legénységet?
– Jártam Afganisztánban és számos más válságövezetben. Láttam, hogy hogy szolgálnak ott a magyar katonák. Rendkívül fegyelmezettek voltak, jól működtek, és nem voltak számottevő problémák velük szemben. Most sincsenek. Nyilvánvaló, hogy egy katona nem örül, ha tizennégy napra elszakítják a családjától, de ő ezt vállalta.
Öröm látni, hogy a Magyar Honvédség egy megújuló honvédség. A magyar rendőrség is jól működik, mindenki a helyén van.
Ma meg tudjuk védeni a határainkat, de fel kell készülnünk arra is, hogy ha fokozódik a nyomás, akkor egyéb határszakaszon is megindulhatnak a migránsok.
Tóth Gábor
Benkő Tibor: A Trabantot egy Knight Rider-féle csodaautóra cseréljük
Földi László: A háttérerők máig manipulálják a választópolgárokat
Nógrádi György: Felbujtott tömeg tiltakozott a Capitolium előtt
