Sariát szeretne a németországi muszlim fiatalok 45,1 százaléka!


Hirdetés

„Idegen kolostorba ne akard bevezetni a saját rendtartásodat”- tartja egy ősrégi orosz közmondás. Ami mára már megdőlt, hiszen látjuk, hogy minden olyan országban ahova muszlim vallású tömegeket fogadtak be, ugyanaz játszódik le: különböző mértékben, de ők ragaszkodnak a saját vallásukhoz, különösképpen, hogy már nem is érzik magukat idegennek.

Ráadásul pontosan tudják, hogy milyen eszközöket válasszanak. Már jóval 2000 előtt létrehozták a Muslim Interactive nevű vállalkozást, amely 2024-ben megszervezte Hamburgban az addigi legnagyobb tüntetést. Azon több mint 2000 radikális iszlamista gyűlt össze és kalifátust valamint a saría törvény bevezetését követelték, Allah nevében.

Az eseményt követően a hamburgi rendőrfőnök Frank Schnabel azt állította a ZDF-nek, hogy nem lát jogi alapot a szervezet betiltására. Hasonlóképpen, Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter szerint a kalifátus iránti felhívás „politikailag abszurd”, de törvény által nem büntethető. A közfelháborodás azonban akkora volt, hogy Christoph de Vries, a hamburgi CDU képviselő tagjának kezdeményezésére mégiscsak betiltották őket mint  „iszlamista, Izrael-ellenes csoportot”.

Ettől persze a Németországban élő muszlim fiatalok radikalizálódása még nem állt meg. Egy friss felmérés szerint, 45,1 százalékuk szeretné, ha bevezetnék a sariát, az iszlám jogrendszert.

Hogy ez konkrétan mit is jelent? Íme néhány előírás, amely olyan vétségnek számít, amelynek büntetése: elkobzás, pénzbírság, jóvátétel vagy megvesszőzés.

  • az ének és a zene
  • idegen nő / férfi megbámulása (szemezés)
  • együttlét olyan nővel, aki feleség is lehet
  • idegen női kéz érintése
  • a szülőkkel szembeni engedetlenség
  • álomfejtés
  • hűtlenség és a házassági egyezség megszegése
  • becsületsértés, rágalmazás
  • pletykálás
  • engedély nélküli betekintés más házába
  • hallgatózás
  • jajveszékelés
  • megátkozás
  • a muszlim előírások indokolatlan elhagyása három napon át
  • embert vagy állatot ábrázoló kép készítése, tartása
  • a szomszédokkal való rossz bánásmód
  • szerencsejáték
  • árvák vagyonának felélése

Halálbüntetést alkalmazzák többek között a hitehagyás (iszlám elhagyása), házasságtörés, gyilkosság, fegyveres rablás, valamint bizonyos esetekben a homoszexuális cselekedetek miatt. A végrehajtás módja lehet például a megkövezés.

Kéz-vagy láblevágás: ezt a büntetést jellemzően a tolvajokra szabják ki.

Nyilvános korbácsolás jár erkölcsi vétségekért, mint például alkohol fogyasztása vagy házasságon kívüli nemi kapcsolat.


Hirdetés

Kivégzés és keresztre feszítés jár a legsúlyosabb közrend elleni bűncselekményekért.

Ezeket a büntetéseket különböző iszlám vallású országokban nem egységesen jelenítik meg a saját törvénykönyveikben.

De elképzelhetőek-e Németországban 30, 40 év múlva? Christoph de Vries szerint csakis a közösségi média betiltása lehet a megoldás, mivel Németországban

„a 13 és 14 éves fiúk és lányok radikalizálódnak a közösségi médiában, olyannyira, hogy komoly támadásokat akarnak elkövetni.”

Azt is elmondta, hogy közelebbről kell vizsgálni, mi történik a mecsetekben, különösen azoknál, amelyeket külföldi kormányok irányítanak.

De Vries Németország fő mecsetszövetségére, a Török-Iszlám Vallási Ügyekért Szövetségre (DITIB) utalt, amely a Diyanet, a Török Vallásügyi Elnökség alá tartozik, és anyagilag is attól függ. A DITIB-nek körülbelül ezer mecsete van Németországban, és néha „Erdogan hosszú karjának” is nevezik.

„Törökországban – és így közvetve a németországi DITIB-en belül is – a Muszlim Testvériség és a részben antiszemita Milli Görüş, egy másik iszlamista mozgalom áramlatainak keveredését látjuk. Az ott felkavart hangulat Németországban is tükröződik” – mondta De Vries.

Vezetőkép: illusztráció! – Vezetett látogatás résztvevői a duisburgi DITIB-Merkez mecsetben 2024. október 3-án. Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf

'Fel a tetejéhez' gomb