Pejtsik Péter: Téves szemlélet a zenét „komolyzenére” és „könnyűzenére” osztani

Pejtsik Péter hangszerelte az Eucharisztikus Kongresszus himnuszát.

Az Artisjus dal+szerző magazin legfrissebb száma Pejtsik Péterrel közöl interjút. Az After Crying zenekar alapító tagja, zeneszerzője és vezetője számos zenei stílusban otthon van. Legutóbbi munkáját mindnyájan megismerhettük, hiszen neki köszönhető, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hivatalos himnusza, közel száz év porától megszabadult, és újra tündöklik a mai ember zenei nyelvezetére rátalálva. Az 1938-as himnusz hagyományos egyházzenei motívumainak és a könnyűzene találkozásának szerencsés ötvözete biztos célzással érinti meg a szívünket.

Az Artisjus félévente megjelenő magazinjának legfrissebb számából megismerhetjük Pejtsik Péter művész hitvallását. A zeneszerző szerint téves az a szemlélet, amely a zenét „komolyzenére” és „könnyűzenére” osztja. Mindez gyakran rossz hatással van a zeneművészet több ágára nézve. Talán nem véletlen ez amegállapítás, hiszen a karmesterként is tevékenykedő előadóhangszerei a cselló, a basszusgitár és a hegedű.

A hangszerelés nemzetközileg elismert muzsikusa, aki számos album és több száz filmzene elkészítésében vett részt. Emellett szimfonikus munkái hallhatók sok hazai előadó lemezén (Ákos, Crystal, Kasza Tibor, Balázs Fecó, Bon-Bon, Havasi Balázs, Korál).

Az interjúban Pejtsik Péter az After Crying következő, Ecce Homo című albumáról elmondta: meglehetősen szerteágazó bölcseleti háttérrel készül, alapvető emberi kérdésekkel foglalkozik. „A Requiem pro voluntarie defunctis zenei nyelvezetéül szándékosan és tudatosan pont a szimfonikus filmzenei idiómát választottam, mert film nélkül ugyan, de filmszerűen érthetően szeretném ábrázolni a halállalés a túléléssel kapcsolatos félelmeinket, hiedelmeinket, érzelmeinket.

Hiszek benne, hogy úgy, ahogyan a barokk zene képes volt a böjti időszakban az operajátszást a templomi zenélés köntösébe bújtatni (hiszen mindenki azonnal tudta, hogy melyik zenei figuráció milyen érzelmet, »affektust« kódol), úgy ma is egészen egyértelmű drámai hatásokat lehet közvetíteni filmzenei eszközökkel és sémákkal, filmvetítés nélkül is” – magyarázta a művész.

Itt meghallgathatjuk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus régi-új himnuszát

Talán azok, akik ezidáig valamelyest szkeptikusan fogadták az Eucharisztikus Kongresszus áthangszerelt darabját, megértik az alkotói szándékot, és nagyobb nyitottsággal képesek közeledni a régi-új himnusz új köntösbe öltöztetett, örök üzenetéhez.

A Pejtsik Péterrel készült teljes interjú itt olvasható.

Forrás: dal+szerző, az Artisjus magazinja

 

Ákos: Európa utolsó reménye, ha ma is a keresztbe kapaszkodik

Jézus csinálta a legnagyobb rock and rollt a Földön – Czinke Máté énekes a Vasárnapnak

A kiemelt kép forrása: Csendes Krisztina/pejtsik.com

Iratkozzon fel hírlevelünkre