Mit várhatunk Boris Johnson és Orbán Viktor londoni találkozójától?

Londonban tárgyal egymással Boris Johnson brit és Orbán Viktor magyar kormányfő. Az egyeztetés várható témáiról, valamint a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok alakulásáról Sümeghi Lórántot, a Századvég Alapítvány vezető elemzőjét kérdeztük.

–  Május 28-án Londonban fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Boris Johnson, az Egyesült Királyság kormányfője. Milyen gyakoriak a miniszterelnöki szintű egyeztetések a két állam között?

– Az Egyesült Királyság és Magyarország kapcsolata az elmúlt évtizedben nemcsak a közös tisztelet és a két ország konzervatív vezetésének sikerei miatt mélyült tovább, hanem az olyan közös értékek mentén is, mint a szuverenitás, a szigorú bevándorláspolitika és a nemzeti érdekek megóvása. A magyar kormányfő részéről nem kis politikai teljesítményről, valamint érdekérvényesítő képességről beszélhetünk annak tükrében, hogy a szigetországnak öt év alatt három különböző miniszterelnöke volt, és Orbán Viktor eddig Boris Johnson mindkét elődjével pozitív kimenetelű tárgyalásokat folytatott. A hasonló helyzetmegítélést mutatja, hogy 2014 nyarán David Cameron akkori brit miniszterelnök és Orbán Viktor szavazott csak nemmel Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök megválasztásánál. Minden jel arra enged következtetni, hogy ahogyan a múltban, úgy most is egy produktív, mindkét ország számára fontos kérdéseket érintő egyeztetés várható, kiváltképpen annak tudatában,

hogy a két ország idén ünnepli diplomáciai kapcsolatai létesítésének századik évfordulóját.

Emlékezetes, 2016 januárjában David Cameron akkori miniszterelnök Budapesten járt, és Orbán Viktorral többek között a NATO-partnerségről, a súlyos reformokra szoruló Európai Unióról, valamint a Nagy-Britanniában lévő magyarok helyzetéről tárgyalt. Ezt követően nem sokkal már a magyar kormányfő élvezte az angolok vendégszeretetét, miután Cameron utódja, Theresa May még abban az évben, Londonban tárgyalt a magyar miniszterelnökkel, igaz, akkor már nem az unió megreformálásáról, hanem annak angol oldalról történő elhagyásáról és az azt övező politikai, pénzügyi és társadalmi vonatkozású következményekről.

– Gyakran hallhatjuk baloldali politikusoktól és újságíróktól, hogy Orbán Viktor elszigetelődött a nemzetközi térben. Mintha a Boris Johnsonnal való találkozása nem erre utalna…

– Önmagában abszurd azt feltételezni, hogy politikai elszigeteltséggel küszködhet egy olyan kormányfő, aki nemcsak magyar, hanem európai fénytörésben is történelmi jelentőségű szerepet tölt be. A világsajtó eközben azt írja, hogy Orbán Viktornak van víziója országa és az EU jövőjéről, és a V4-csoport az uniós politika egyik meghatározó pólusa. Miközben a miniszterelnök kitartó munkájával elérte, hogy Magyarország politikai és erkölcsi értelemben is a térség húzó országa legyen, addig a szigorú migrációs politikájával, valamint a szemfüles vakcinastratégiájával, szinte megkerülhetetlen szereplőjévé vált a nemzetközi színtérnek. E megfigyelést az elmúlt évek bilaterális találkozói pedig rendre alá is támasztották, a teljesség igénye nélkül elég, ha megemlítjük Angela Merkel német kancellárt, Sebastian Kurz osztrák kancellárt, Donald Trump korábbi amerikai elnököt, Horst Seehofer bajor miniszterelnököt, Emannuel Macron francia elnököt, Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Li Ko-csiang kínai miniszterelnököt vagy Recep Tayyip Erdoğan török elnököt.

– A pénteki tárgyaláson milyen főbb témákat fognak érinteni a felek? Várható nagyobb horderejű bejelentés?

– Ami a mostani, Johnsonnal történő magas szintű tárgyalást illeti, nagy valószínűséggel több téma is egyeztetés tárgyát képezheti. Mivel Magyarország mellett egyedül Nagy-Britannia mutatott hasonló elköteleződést arra, hogy rövid idő alatt, hatalmas erőfeszítések árán a lehető legmagasabb átoltottsági szintet elérje, az effajta példaértékű járványkezelés tanulságai bizonyára terítéken lesznek. Azonban ami a direkt politikai kérdéseket illeti, az Egyesült Királyság unióból való kilépése kétségtelenül domináns téma lesz, ebből kifolyólag a magyar munkavállalók szigetországi helyzete, valamint az eddig prosperáló brit–magyar kereskedelmi kapcsolatok további elmélyítése is várhatóan napirenden lesz.

– A szigetországi médiában milyen a visszhangja a Johnson–Orbán-találkozónak?

– A miniszterelnöki találkozóval kapcsolatban eltérő olvasatú médiabeszámolókkal találkozhatunk az Egyesült Királyságban, tekintettel arra, hogy a fajsúlyosabb médiumok a legtöbb politikai eseményt alapvetően a Brexit nyújtotta értelmezési keretben helyezik el. Ennél fogva nem meglepő, hogy a jelenleg heves vita tárgyát képező északír kereskedelmi határ kérdésének kapcsán többen arról cikkeznek, hogy Johnsonnak jól fog jönni egy uniós „szövetséges”, amennyiben a téma Brüsszelt továbbra is foglalkoztatni fogja. Orbán Viktor korábban már fair megállapodást sürgetett a szigetország és az EU között, valamint kijelentette, szerinte „nem szabad a briteket azért megbüntetni, mert úgy döntöttek, hogy elhagyják az Európai Uniót”. Ugyanakkor találkozni olyan felütésű híranyagokkal is, amelyek pozitív szájízzel emlegetik Orbán Viktor Boris Johnsonról korábban mondott dicsérő szavait, miszerint a brit kormányfő egyike azon politikusoknak, akik a legbátrabbak, a legelszántabbak és a változásra leginkább készek.

– Az elmúlt években Orbán Viktor az európai politika egyik meghatározó szereplőjévé vált. A britek is úgy tekintenek a miniszterelnökre, mint aki már európai pályán focizik?

– Tagadhatatlan, hogy Orbán Viktor elsősorban az európai migrációs válság kezdetétől mutatott józan, következetes és szigorú bevándorláspolitikájával hívta fel a britek – és tegyük hozzá, más európai országok – figyelmét. Ez nemcsak abban érződött, hogy az akkortájt megalakuló angol bevándorlásellenes pártok vezetői egyfajta politikai váteszként tekintettek a magyar kormányfőre, hanem számtalan konzervatív fórumon, valamint politikai eseményen rendre előkerült Orbán Viktor neve úgy, mint aki az országának adottságaihoz mérten valami formabontót cselekedett.

– A 2016-os Brexit-népszavazás folyományaként négy évvel később, 2020. január 31-én az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót. Milyen hatással volt a kilépés a magyar–brit kétoldalú kapcsolatokra?

– A Brexit-népszavazás kapcsán fontos leszögezni, hogy alapvetően egy két síkon zajló politikai kérdésről beszélünk, amelynek egyfelől van egy ideológiai és értékrendbeli, másfelől pedig egy gazdasági, társadalmi eleme. Ahogyan a magyar kormányfő nemrég a britek helyzetét úgy értékelte, mint akik „akcióképesek” voltak – így példának okáért a vakcinastratégiájuk is Brüsszeltől függetlenül, szuverén ismérvek alapján messzemenően hatékonyabb volt, mint az uniós átlagé –, kijelenthetjük, hogy ami a nemzeti, ideológiai kérdéseket illeti, közelebb került a brit és a magyar álláspont. S a Brexit miatt született vészjósló gazdasági prognózisok dacára úgy tűnik, a kereskedelmi kapcsolataink is egyre szorosabbra fűződtek. Talán kevesen tudják, de a britek a hatodik legjelentősebb befektetői közösséget alkotják Magyarországon,

összesen 900 brit vállalat több mint 55 ezer magyar embernek ad munkát, mindemellett Nagy-Britannia az évek során Magyarország tizenkettedik legjelentősebb kereskedelmi partnerévé vált.  

– Több tízezer magyar munkavállaló dolgozik az Egyesült Királyságban. Az ő helyzetüket hogyan érintette a Brexit?

– Azzal, hogy az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, kétségtelenül le is mondott néhány olyan jogosultságáról, amelyek az országba áramló külföldi munkavállalók életét könnyítette meg. Ide sorolhatók többségében a munkavállaláshoz, valamint a letelepedéshez köthető engedélyekkel, kérvényekkel kapcsolatos ügyek intézése, ugyanakkor nem elhanyagolható tény az sem, hogy a szigetország kapui továbbra is nyitva állnak minden olyan külföldi munkavállaló előtt, aki rendezett, becsületes módon szeretne elhelyezkedni az Egyesült Királyságban. Magyarország londoni nagykövetségének visszajelzése szerint eddig mintegy 140 ezer magyar állampolgár adott be brit letelepedési kérelmet, ebből a számból pedig arra lehet következtetni, hogy bár a rendszer kissé bonyolultabbá vált, annak működése zökkenőmentes.

 

Horváth Tamás

 

Kiemelt képünk forrása: MTI

Iratkozzon fel hírlevelünkre!