Kiszelly Zoltán a Vasárnapnak: Egy zöldkancellárral a magyar–német politikai kapcsolatok is csorbát szenvednének

A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatójával a 2021. őszi Bundestag-választásokról beszélgettünk.

– A CDU–CSU pártszövetségnek is megvan a kancellárjelöltje a szeptemberi Bundestag-választásokra. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányi gyűlése úgy választotta meg Armin Laschet észak-rajna–vesztfáliai miniszterelnököt kancellárjelöltnek, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök mind a párt tagsága, mind a választópolgárok körében népszerűbb politikusnak számít. Ez nem jelent demokráciadeficitet?

– Igazából nem. Gyakorlatilag a képviseleti demokrácia győzedelmeskedett a populizmus fölött. A CDU ugyanis kizárólag akkor szokta átengedni a kancellárjelöltséget a Keresztényszociális Uniónak  (CSU), ha előzetesen felkérik a bajor testvérpártot, hogy jelöljék meg ők a közös kancellárjelölt személyét. Ez a történelem során eddig kétszer fordult elő: 1979-ben Franz Josef Strausst, 2002-ben pedig Edmund Stoibert kérte fel a CDU, hogy CSU-s létére legyen a pártszövetség kancellárjelöltje. Ráadásul Söder nem is jelentette be időben, hogy indulna a pozícióért, így pedig a CDU felkérni sem tudta. Ami pedig a népszerűséget illeti: ez egy rendkívül múlékony és dolog. Tavaly, a koronavírus-járvány első hullámának idején még Jens Spahn egészségügyi miniszter volt a legnépszerűbb politikus – ma már sereghajtó. A népszerűség gyorsan változhat. Akinek ma jó értékei vannak, holnap egy botrány elsöpri.

– Laschetről azt olvasni, hogy gyakorlatilag Angela Merkel politikáját folytatná, ha hatalomra kerül. Hogy látja ezt?

– Sokán mondják, hogy Laschet Merkel-klón. Ettől függetlenül nem biztos, hogy a kérdésben megfogalmazott állítás valid. Markus Söder például legalább akkora szélkakas, mint Manfred Weber. Rájöttek arra, hogy ha a saját álláspontjukat – a hagyományos keresztény, polgári, jobboldali értékeket – képviselik, akkor egy balra tolódó posztnemzetállami német társadalomban nem lesznek népszerűek. Ezért gyorsan váltottak. Söder nem is olyan régen még a magyar bevándorláspolitikát támogatta, most meg már kvótákat akar. Ráadásul kijelentette, hogy a Zöldekkel akar kormányozni. Laschet ezzel szemben a liberálisokkal alakítana kormányt. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog neki összejönni, ugyanis a CDU 25 százalék körül van, a liberálisok pedig körülbelül 10 százalékon. Ez összesen 35 százalék, ami messze van a többségtől. Laschet abban reménykedhet, hogy feltornássza a CDU-t 35–40 százalékra, valamint a liberálisok is visszaerősödnek 12–13 százalékra. Ez az elsődleges opció, bár nyilván nyitott – az AfD és a Die Linke kivételével – a többi párt felé is. Ilyen szempontból Laschet inkább a politikusi stílusában követné Merkelt, nem a politikájában.

Armin Laschet (Fotó: MTI)

– Egyes felmérések szerint a Zöldek megelőzték a CDU-t, ezzel a legerősebb németországi párttá váltak. El tud képzelni olyan forgatókönyvet, hogy a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock legyen a következő német kancellár?

– Ha az ember a német médiát nézi, akkor az az érzése támad, hogy a „béna kacsa” Angela Merkel helyett már Annalena Baerbocknak hívják a szövetségi kancellárt – az újságírók nagyon tolják a Zöldek jelöltjét. Továbbá a folyamatok iránya is arra enged következtetni, hogy Baerbockból kancellár lehet: a Zöldek jönnek föl, ezzel szemben a CDU veszít a támogatottságából. Ez nyilván összefügg a koronavírus-járvány kezelésével, hogy elbénázták az oltási politikát, hogy csiki-csukit játszanak az emberekkel (tavaly november óta szajkózzák, hogy már csak egy picit kell kibírni).

Sőt, akár olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy a Zöldek úgy alakítanak kormányt, hogy a kisebbik kormánypárt, vagyis a junior partner a CDU lesz. Ezzel kapcsolatban van egy nagyon jó mondás Stuttgartból, ahol a márciusi tartományi választás után egy CDU-s politikus úgy fogalmazott: „egyszer junior partner, mindig junior partner”. Ezzel arra utalt, hogy a CDU az eggyel korábbi szavazás után beragadt a juniorpartner szerepébe, így a mostani választáson is csak junior partner lehetett.

– Milyen hatása lenne a CDU-ra, ha 2021-től csak kisebbik kormánypártként birtokolná a hatalmat?

– A politológia aranyszabálya szerint mindig a junior partnerek kopnak jobban. Ebből már sok mindenre lehet következtetni. Ami azonban jelenleg a CDU legnagyobb problémája, hogy a márciusi, két tartományban megtartott helyi választások bebizonyították, hogy meg lehet a pártot kerülni. Kiderült, hogy a Zöldek a liberálisokkal és a Szocdemekkel is tudnak többséget szerezni. Simán megvalósulhat az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció – piros a szoci, sárga a liberális, zöld a Zöldek. Sokan mondják egyébként, hogy a CDU-nak jót tenne, ha ellenzékbe kerülne. Akkor talán egy kicsit összeszednék magukat, valamint megszabadulnának a sok törtetőtől.

Annalena Baerbock (Fotó: MTI)

– Mennyiben befolyásolhatja Magyarország jövőjét az őszi Bundestag-választások kimenetele?

– A magyar–német gazdasági együttműködést szerencsére nem nagyon. Mert bár nyilván német cégként tartjuk számon a Daimlert vagy a BMW-t, ezek igazából már globalista cégek. Mivel a részvényeseik többsége nem német, nem kötődnek olyan szorosan Németországhoz, mint korábban. Ezek a cégek már nem a német állam, hanem a részvényeseik érdekeit figyelik. A politikai kapcsolatokra viszont annál inkább hatással lenne egy zöldkancellár. A Nyugat egyre kevésbé engedi, hogy a táboron belül kakukktojások legyenek. Éppen ezért akarnak hatalomváltást elérni Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban. Azt szeretnék, hogy a nyugati blokkon belül kizárólag Amerika- és integrációbarát országok legyenek. A szuveneristákat és az utcai harcosokat kilöknék a sorból. Baerbockról már rebesgetik, hogy gyakorlatilag „Amerika helytartója”, az USA érdekeinek németországi képviselője lenne. Föladná az Északi Áramlat 2-t és a Kínával szembeni pragmatikus politikát, valamint a magyar–német politikai kapcsolatok is csorbát szenvednének. A német gazdasági érdekek mentén képviselt pragmatizmus, amit Merkelnél látunk, kevéssé jelenne meg. A zöldpárt ideológiavezérelt politikai formáció. Akik be akarják tiltani a húsevést és a családi házat, azok mindenre képesek.

– Miért szúrja az USA szemét az európai–kínai együttműködés?

– Angela Merkel tavaly decemberben megkötötte a befektetési megállapodást az unió és Kína között, ami a német EU-s elnökség egyik legnagyobb eredménye volt. Ez és a világpolitika egyéb folyamatai is azt mutatják, hogy Kína célja, hogy integrálja a Közel-Keletet és Európát az új selyemútban. Mivel ebből Amerika kimaradna, értelemszerűen nem akarják megvárni, hogy beteljesüljön a terv. Nem véletlenül fordulnak keresztbe a hajók a Szuezi-csatornán… Az USA szét akarja választani Európát és Kínát, a merkeli Németország pedig pont a kereskedelmi kitettség miatt (a Volkswagen minden második, a Mercedes minden harmadik autót a kínaiaknál ad el) nem akar leválni a távol-keleti óriásról. Laschet kancellársága alatt ebben a tekintetben nem lennének nagy változások, Baerbock azonban bevállalná, hogy egymásnak fordítsa Európát és Kínát. Ezt követően – kicsit sarkítva – az öreg kontinens nem Kína skanzene, hanem az USA „klímakonform” barakkja lenne.

 

Horváth Tamás

 

Tizenhat év után eshet ki a CDU/CSU a német kormányból, ha nem vigyáz

Mennyire német Németország?

 

Kiemelt képünkön Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Forrás: Facebook