Nem indokolt a vakcinák között válogatnunk erkölcsi szempontból

Erkölcsileg nem aggályos a jelenlegi vakcinák beadatásával élni.

„A katolikusok is beoltathatják magukat a Johnson & Johnson vakcinájával, de ha van rá lehetőség, akkor jobb lenne, ha más oltóanyagot választanának – közölte legfrissebb iránymutatásában a Vatikán az USA-ban elindult bioetikai aggályokra felelve. A hírre újra reagáltak az életvédő szervezetek etikai szempontokat mérlegelve. A CitizenGO csapata leegyszerűsített összehasonlító táblázatot adott közre, amelyben megjelöli az ismert és idehaza forgalomban lévő egyetlen olyan vakcinát, amelynek létrehozásához nem használtak fel abortált magzatoktól származó sejtvonalakat. Az ellenzéki oltásellenes hecckampány mintha szövetségesre lelt volna a katolikus bioetikusokban. Az ellenzék erkölcsi érzékenységének kifinomodása annyiban azért érdekes, hogy tegnap még nem emeltek szót az abortált magzatok életének védelmében, ma mégis az ő létükkel támasztanák alá oltásszkeptikus nézeteiket. De mi is áll a dolgok hátterében? És hogyan kell a bioetikai kérdéseket felvető helyzethez felelősen viszonyulnunk?

Nem vagyunk abortuszpártiak

„Sürgetjük a gyógyszergyárakat és a kormányokat, így Magyarország kormányát is, hogy a kutatások támogatása, illetve a különböző gyógyszerek és oltóanyagok engedélyezése és gyártása során legyenek tekintettel a bioetikai szempontokra is. Kérjük a magyar döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé a különböző oltások közötti választást. Az élet védelme mellett elkötelezett tagjainkat pedig arra biztatjuk, hogy lehetőség szerint az etikus alternatívákat részesítsék előnyben” – olvasható Schittl Eszter és a CitizenGO csapatának erkölcsi szempontból fontos közleményében.

Vajon a bioetika felől közelítve mennyiben tekinthető felelősnek a vakcinakutatásért felelős tudós, aki jelentős eredményeket ért el a magzati sejtvonalak felhasználásának és alkalmazásának területén? Világos, hogy amennyiben a kutatás érdekében öltek meg életük embrionális szakaszában embereket, erkölcsileg helytelen lenne az így kifejlesztett vakcinák, gyógyszerek, kozmetikumok és élelmiszerek használata, bármennyire is biztonságos az elért tudományos eredmény.

Ez alól egyfajta morális felmentésként érkezik a Vatikán állásfoglalása, amely a sürgős veszélyhelyzetre hivatkozva erkölcsileg nagyobb hibának tartja az abortált magzatok sejtvonalának alkalmazásával tesztelt vagy létrehozott vakcinák elutasítását.

Mi a magzati sejtvonal?

Több vakcinagyártó használ a fejlesztés, tesztelés és – illetve – gyártás során immortalizált – halhatatlanná tett – emberi sejtvonalakat. A sejtek élettartama normális esetben néhány meghatározott számú osztódás után véges. A kutatások során fontos azon sejtvonalak (sejtek csoportjának) használata, ahol a sejteket úgy alakították át, hogy megfelelő körülmények között sokáig tudjanak osztódni.

Ezek a „halhatatlanná” tett sejtek amiatt fontosak, hogy a kutatások során mindig azonnal elérhető (laborban tárolt) és genetikailag egyforma sejtek álljanak rendelkezésre. A vakcinák esetében ez azt jelenti, hogy nagyjából úgy ötven évvel ezelőtt egy vagy két abortált magzat testéből kinyerték ezt a sejtvonalat, és azóta ezt sokszorozzák meg, így kapva mindig jó minőségű alapanyagot a különböző eljárásokhoz, amelyek biológiai tulajdonságukat tekintve hasonlítanak az emberi szervezet sejtjeire.

A magzati sejtvonal létrejötte. Forrás: Charlotte Lozier Institute

A magzati sejtvonal létrejötte (Forrás: Charlotte Lozier Institute)

A HEK 239 egy ilyen gyakran használt sejtvonal, amely a nevét a „human embryonic kidney” (emberi embrionális vese) szóból nyerte. Ez egy olyan magzat testi maradványaiból származott, aki az 1970-es években Hollandiában, feltehetően egy tervezett abortusz, azaz nem spontán vetélés következtében halt meg.

Nem a tudományos munka érdekében abortáltak magzatokat

Az abortusz pontos körülményei ismeretlenek, de a sejtvonalat létrehozó tudósoknak (Alex van der Eb és Frank Graham) nem volt az abortuszhoz közük. És ami ennél is fontosabb: az anyákon nem abból a célból végezték el az abortuszt, hogy a biológiai anyaghoz hozzájussanak. (Tegyük hozzá: a brutálisan magas számban meggyilkolt magzatok mellett felesleges is lett volna a tudomány érdekében egy adott abortusz lefolytatására.)

„Ennek az embrióvesének a családi anamnézise előttem ismeretlen. Feltehetően 1972-ből származhat. A pontos dátumot sem ismerjük” – nyilatkozta Alex van der Eb, aki ezeket a sejtvonalakat előállította. „Ez az embrió, ahogyan én vissza tudok emlékezni, teljesen egészséges volt, nem tudunk róla semmi rendellenességet. Az abortusz oka előttem teljesen ismeretlen. Annak idején talán mondhatták nekem, hogy miért végezték el az abortuszt, de már nem emlékszem biztosan.”

Ez a 2001-ből származó tudományos nyilatkozat tehát jól mutatja, hogy nem áll fenn ok-okozati kapcsolat az emberi magzat megölése és a sejtvonalak létrehozása között. Más szóval: nem azért gyilkolták meg azt az embert az életének embrionális szakaszában, hogy abból az orvostudomány, következésképp az emberiség profitáljon. A magzatot abortálták. Az abortált magzati testből sejtvonalakat hoztak létre a tudósok.

A sejtvonalak használata nem hat ösztönzőleg a magzatgyilkosságokra

Megjegyzendő: számos más esetben is történik efféle orvosi eljárás elhunyt emberek testének szerveinek felhasználásával. Fontos kiemelni, hogy a sejtvonalak létrehozásához nincs szükség újabb és újabb magzatokra. Ez azt jelenti, hogy a vakcinagyártás egyik gyógyszergyártónál sem követel magzati életeket.

Akik tehát beoltatják magukat a magzati sejtvonalak felhasználásával vagy az azokon tesztelt oltóanyagokkal, nem válnak az abortusz igenlőivé.

Feltételezhetjük a legjobb szándékkal, hogy amennyiben a világban sehol nem végeztek volna eddig soha abortuszokat, úgy az orvostudomány más, etikailag szintén elfogadható utakat választott volna a járványok leküzdésére.

A katolikus egyház Hittani Kongregációjának kiadott dekrétumai (Donum Vitae – 1987, Dignitas Personae – 2008) éppen ebbe az irányba terelik a tudósokat arra hivatkozva, hogy az emberi élet szent a fogantatástól kezdve a halálig. Az emberi magzatok testét éppen ebből az okból nem lehet csak biológiai anyagként kezelni. Akkor sem, ha ennek a társadalmi elfogadottsága megengedő álláspontra helyezkedne.

Tudományos szemmel nézve azonban fontos kiemelni, hogy a sejtvonalak biológiai termékek, amelyek semmilyen formában sem tartalmaznak emberi maradványokat. Továbbá:

a vakcinák gyártása és használata nem járul hozzá, nem működik együtt, és nem ösztönzi az abortuszok gyakorlatát. 

Vannak, akik a jelenlegi szükséghelyzetben, a vatikáni etikai útmutatás ellenére is olyan oltóanyagért állnának sorba, amelynek létrejöttének semmi köze sincs a magzati életek meggyilkolásához. Nekik azzal a hírrel szolgálhatunk, hogy a rendelkezésre álló vakcinaarzenál nagyobbik része használja az emberi magzatokból előállított sejtvonalakat.

Természetesen létezik olyan vakcina, amely az alkalmazott fejlesztési és gyártási technikából fakadóan nem igényli az ilyen sejtvonalak használatát. Ez jelenleg leginkább egy oltásfejlesztési kérdés. Mindazonáltal tudományosan törekedni kell arra – és a Vatikán is ezt az utat vázolja fel követendőnek –, hogy erkölcsileg ne legyen támadható felület. Világossá kell tenni az élet tisztelete melletti állásfoglalást. El kell kerülni a kétértelmű viselkedéssel okozott botrányt: az abortuszt ellenzem, ám a belőle származó sejtvonalat felhasználom.

Ferenc pápa és XVI. Benedek megkapta az első vakcinaadagját

Ellenzéki oltásellenesség vagy vakcina?

Minden leginkább amellett szól, hogy ne válogassunk oltás és oltás között. Egymás iránti felelősségvállalásból minél többen és a lehető leghamarabb éljünk a koronavírus elleni vakcina nyújtotta lehetőséggel, hiszen erkölcsi oldalról vizsgálva ez indokoltabb. Ám azt is láthatjuk, hogy a bioetikai aggályaink megalapozottsága is ingatag lábakon áll.

„Etikai szempontból az oltás erkölcsi elkötelezettsége nem csak az egyén saját egészségének a védelme, hanem a közjó biztosítása is” – áll a vatikáni közleményben.

Az erkölcsi érzékenységünkre bazírozó ellenzéki oltásellenes szólamoknak egy pillanatig sem szabad tehát felülnünk. Ezek a vélemények éppen a nagyobb erkölcsi jó szemléletét nélkülözik a jelenlegi szükséghelyzetben.

Akik eddig nemhogy nem emelték fel szavukat a meggyilkolt magzatok életének védelmében, hanem éppen hogy abortuszpártiak voltak a nő jogaira hivatkozva, most ne kezdjenek bioetikai leckéket tartani nekünk.

 

Forrás: Statement from Pro-Life Catholic Scholars on the Moral Acceptability of Receiving COVID-19 Vaccines

 

 

Ezért nem kértek a kínai vakcinákból a nyugati döntéshozók

Ne gondoljuk, hogy leszámoltunk a TBC-vel

A kiemelt kép forrása: Pixabay