A jövő értelmisége: szétvertek néhány szobát a kollégiumban

Keresztényi jóhiszeműségből fakadóan úgy gondolom, csak a lakber' meg a falak szerkezeti bonyolultságára akartak fényt deríteni. De szerintem tévedek.

Nos, a Budapesti Műszaki Egyetem néhány hallgatója a falaknak is nekiesett a Schönherz Kollégiumban, miután Orbán bejelentette a kollégiumok bezárását. A székekkel, ágyakkal végezvén, lendületes kalapácsütésekkel támadták a falakat, pedig a kollégiumokat nem azért kellett bezárni, mert ott esetleg hülyék is laknak.

Jó, jó…, rakoncátlan gyerekek, szeretik, ha nyakig ér a rendetlenség, a szemét, a moslékká korosodott ételmaradék – de most szintet léptek. Kétségtelenül sokkal dekadensebb és absztraktabb látvány a maradék pizzába nyomott, ripityára tört székdarab, a törött ágydeszka vígan oldódik a retekben meg a mocsokban, miközben tanúi lehetünk a homo cretens születésének a honi felsőoktatásban.

Elnézvén az aktusról készült fotókat – első pillanatban egy gondozatlan disznóólban robbant bombára gyanakodtam, később derült csak ki: az állampolgári engedetlenség egyfajta megnyilvánulásának lehetünk tanúi. Immár.

Emlékszem, gimnazista koromban csupa komoly, függvénytáblázat-fejű osztálytársakból állt a műszaki egyetemre készülő csapat. Akkoriban az járt a fejemben, ha ez így megy tovább, hamarosan a BME környékén is jut minden négyzetkilométerre egy Nobel-díjas, miként Oxfordban. Ahogy elnézem, más lett a direkció, legalábbis egyes hallgatókat illetően.

Viselkedési korlátokat nem ismerő idiótákból műszaki diplomás ugyan lehet, de a lottófőnyereményből építendő házunkat azért ne velük terveztessük meg. Az sem valószínű, hogy a Holdra vagy a Marsra telepítendő lakómodul-projektbe meginvitálja őket a NASA.

Elszigetelt eset? Lehet. Mint ahogy az SZFE-s balhéra sem volt eleddig példa. Nem hiszem, hogy anno Sinkovits Imre, vagy Básti Lajos művészi szárnybontogatása megegyezett volna egy cirkuszos lóéval.

Minden bizonnyal Baross Gábor, Steindl Imre, vagy Makovecz Imre sem verte szét az alma mater egyik helyiségét sem, talpig moslékban vihogva.

A felvételi pontszám – hozott vagy szerzett – vajmi keveset árul el a jelöltről. Arról, hogy mit hoz otthonról. Mivé szocializálódott. Pontszám megvan, felveszik, aztán kiderül, hogy a fogával vakarózik, miközben égő macskákat dobál a papírkosárba. Esetleg kalapáccsal veri szét a kolesz szobájának falát, mert nem tetszik neki a rendszer.

Az addig rendben van, hogy az aktuális elkövetők a jövőben legfeljebb nyáron motoros fűkaszával, télen pedig önkormányzati hólapátokkal kerülhetnek komolyabb munkakapcsolatba, de a jövőre nézve semmiféle garanciát nem nyújt az ő szakmai karrierjük derékba rittyenése. Legalábbis abban a tekintetben, hogy a magyar felsőoktatás már a felvételi során kiszűri a mentálisan rükvercbe rakott egyedeket. Dacára az elért maximális pontszámnak.

 

Mészáros József

A szerző további írásai itt érhetők el

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

A Négyszögletű Melegerdő csak az ígéretes kezdet

Papák, mamák géppisztollyal

Kiemelt képünk forrása: PestiSrácok.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre