A Máramaros megyei Hosszúmező csodálatos példa arra, hogyan képes a cserkészet közösséggé kovácsolni egy falu lakosságát. Itt mindenki ismer mindenkit, megoszthatják egymással örömüket, bánatukat, olyanok, mint egy igazi nagy család. A cserkészek bekapcsolódnak a falu életébe, jelen vannak minden nemzeti ünnepen, a fiataloknak pedig átadják és velük együtt éltetik hagyományainkat. Lemák Tünde cserkészvezető szerint elengedhetetlenül fontos a cserkészet ahhoz, hogy egyfajta élhetőbb életmintát ismerjenek meg a fiatalok, amiben az érték nem az, ami pénzzel megvásárolható.
– Azt gondolom, a titkunk talán az, hogy valódi partnerként működünk együtt az egyházzal, a civil szervezetekkel és az iskola vezetőségével – mondta el lapunk megkeresésére R. Fekete Lajos polgármester. A 2400 fős település vezetője 2016-os megválasztása óta – kollégáival együttműködve – mindent megtett azért, hogy felvirágoztassa a falut: korszerűsítették a közvilágítást, felújították a közutakat, bővítették a községháza gépparkját a mezei utak karbantartásához, megszépítették az orvosi rendelőt, a kultúrotthont, a kápolna épületét és az óvoda udvarát. Utcanévtáblákat helyeztek el, térfigyelő kamerarendszert építettek ki. Számos fejlesztési tervük van a következő ciklusra is, hogy Hosszúmező tovább szárnyalhasson.
Folyamatosan szépül a település. (Középen a polgármester.)
Lemák Rudolf cserkészvezető alpolgármesterként dolgozik a faluban; meggyőződése, hogy ebben a tisztségben csak összehangolt csapatmunkával lehet eredményeket elérni. Épp ezért mindig a polgármesterrel kialakított konszenzus keretében határozzák meg a célt, valamint az ennek eléréséhez szükséges teendőket. A cserkészet mellett a szeptember 27-i helyhatósági választásokra is készülnek. – Többségében azt valljuk, hogy
Hosszúmező az otthonunk. Ennek megfelelően megpróbálunk megszerveződni, és főképp Istenből erőt meríteni a feladatok elvégzéséhez, hogy jó legyen itthon élni
– jelentette ki az alpolgármester.
Feleségével, Lemák Tündével vezetik a 145. számú Bocskai István Cserkészcsapatot. – Már több mint egy évtizede lakom Hosszúmezőn, de tősgyökeres szerencsi vagyok. Ott jártam iskolába, ott is lettem cserkész. A cserkészek közelébe Melinda húgom és Tünde lányom által keveredtem, ők akkor aktív őrsvezetők voltak. A csapatban akkor kevés volt a felnőtt, így jól jött minden segítség – emlékezik vissza Tünde a kezdetekre. A cserkésztáborokban tapasztalta meg, hogy milyen nagy szüksége van a gyerekeknek az efféle közösségekre.
hirdetés– A cserkészek közösségében érték a hagyomány, fontos a természetközeli élet és nem utolsó sorban a keresztény hit.
– Így aztán hamar az én nyakamba is cserkésznyakkendő került. Lejla lányom és Máté fiam számára pedig már nem is volt kérdés, hogy akarnak-e cserkészek lenni, hiszen belenőttek ebbe a csodálatos mesevilágba; az egyik nyáron indiánok voltak, majd kurucok, aztán középkori hercegnők, lovagok, hadijátékok íjászai – meséli Tünde.
145. Bocskai István Cserkészcsapat
– Az élet kereke úgy fordult, hogy Erdélyben telepedtünk le, mert a férjemet ide kötik a vállalkozásai, politikai közszereplése. Mire Luca lányunk 5 éves lett, keresni kezdtem neki a cserkészeket, mert tudtam, mennyi életre szóló kalandban volt részük a nagyoknak, és ebből ő sem maradhat ki. Ekkor szembesültem azzal, hogy hozzánk legközelebb Nagybányán és Szatmárnémetiben működik cserkészcsapat, ami 60, illetve 100 km távolságot jelent. Ez nem járható út. Markó Hajnal, a nagybányai cserkészcsapat vezetője ültette a bogarat fülembe: Hosszúmezőn nincs cserkészcsapat, hát csinálj te egyet! Így kezdődött, és immár hatodik éve működik a 145. Bocskai István Cserkészcsapat Hosszúmezőn – emlékezett vissza Tünde.
Az első generáció tagjai már felnőttek, most 18-20 évesek, de máig önzetlenül jönnek, segítenek, részt vállalnak a csapat életében. – Egy kis létszámú csapat vagyunk, egy nagy család, mindenki ismer mindenkit, így örömét, bánatát van kivel megbeszélni. Heti rendszerességgel tartunk őrsi foglalkozásokat, ezen kívül nagyon sokat portyázunk, járjuk az erdőt, mezőt.
Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy a magyar történelmet minél részletesebben megismerjék a cserkészeim, hiszen erre más lehetőségük nem nagyon adódik. Ápoljuk néphagyományainkat, népdalainkat énekeljük, mondáinkat beleszőjük az őrsi foglalkozásokba, táborozásaink témájába
– ismertette Tünde. – Büszke vagyok arra, hogy vannak vegyes, magyar-román házasságból született cserkészeim is, és a szülők többek között azért is engedik a gyerekeiket cserkészetre, hogy tanulják meg magyar gyökereik jelentőségét, fontosságát, és ezt odahaza továbbápolják – tette hozzá.
– A családunk minden tagja cserkész, a férjem felnőttként tett cserkészfogadalmat. Ezzel is példaként állunk a gyerekek elé. Sőt már a legidősebb unokám is – mivel Lejla lányom itt találta meg élete párját – alig várja, hogy portyázni menjünk, ő már biztosan cserkész lesz! Bízom abban, hogy követni fogják a többiek is, mert Isten kegyelméből már 4 unokával büszkélkedhetünk, az ötödiket a napokban várjuk – mesélte büszkén. Hozzátette:
„Elengedhetetlenül fontos itt a cserkészet, hogy egyfajta élhetőbb életmintát ismerjenek meg a fiatalok, amiben az érték nem az, ami pénzzel megvásárolható! A boldogsághoz vezető igazi út az, ha másokat teszünk boldoggá”.
