A magyar múlt megmentéséért küzd egy maroknyi műemlékes szakember

„A határ két oldalán dolgozó műemlékes munkatársak között teljes a szakmai összhang” - mondta lapunknak dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója. A határokon átívelő kezdeményezés keretében számos felújított műemléket, valamint egy Giotto-másolatot is sikerült megmenteni.

– A Teleki László Alapítvány sokat tesz azért, hogy a határon túli középkori magyar műemlékek megmaradhassanak a későbbi évszázadokra. Mikor és milyen célokkal indult az Alapítvány?

– A Teleki László Alapítvány 1991-ben jött létre mint közalapítvány. Elsődleges feladata a Kárpát-medence változásainak, folyamatainak történelmi kutatása volt. Mondhatni, hogy egy társadalomtudományi intézet lett. Emellett az alapítványnak számos egyéb más feladata is volt, így például a ’90-es évek közepén részt vett különböző műemléki projektek megvalósításában.

1999-ben kaptuk meg azt a feladatot, hogy az akkor induló, határon túli magyar vonatkozású épített örökség kutatását, dokumentálását és felújítását célzó kormányzati programot lebonyolítsuk.

Kiszsolna omladozó temploma, mely egy egyedülálló Giotto freskómásolatot tartalmaz. A templom mára megmenekült a pusztulástól, felújították és befedték. (Forrás: Teleki László Alapítvány)

Innentől veszünk részt intenzíven a határon túli műemlékvédelemben. Ez a program 2006-ig tartott, amikor is az akkori kormányzat megszüntette. 2010-ben szorgalmaztuk a program folytatását; 2015-ig kisebb forrásokkal, majd 2015-től, a Rómer Flóris Terv elinduláskor évi 250 millió, 2018-tól pedig 500 millió forintot fordíthattunk az alapítvány által megvalósításra kerülő programok finanszírozására.

Mivel Erdélyben, Felvidéken és Kárpátalján igen jelentős a középkori műemlékek mennyisége, és ezek között számos kiemelkedő értékű is van, ezért az alapítványunk működése ma a középkori emlékekre, ezen belül is a templomok kutatására és felújítására összpontosul.

– A középkori emlékeink jelentős része olyan területeken maradt fenn, amelyek ma már nem Magyarországhoz tartoznak. Milyen a kapcsolat a szomszédos államokkal, hogyan viszonyulnak a magyar múlt megőrzésére tett fáradozásainkhoz?

– Húsz év tapasztalatait összegezve azt kell mondanom, hogy gyakorlatilag korlátlanul dolgozhatunk ezeken a területeken – természetesen a helyi műemléki előírások szigorú betartása mellett. Elvétve bár, de kezdetben még – főleg a kisebb műemléki felügyeleteknél – tapasztaltunk olyan hozzáállást, ami a műemlékek magyar volta miatt bizonyos fokig akadályozta a munkát. Ma már azonban az esetek túlnyomó többségében nem találkozunk ilyen nehézségekkel.

Borosjenő erődje felújítás előtt (Forrás: Teleki László Alapítvány)

A nehézség sokszor inkább koncepcionális különbözőségekből adódik – például a szlovák műemléki standardok eltérnek a magyartól. A hazai műemlékvédelmi felfogás egy történeti szemléletű helyreállítást tart megfelelőnek, míg északi szomszédunk egy kicsit mást. Előfordul, hogy a 19. századi állapot helyreállítását szorgalmaznák még egy középkori templomnál is, ami a középkori emlék megismerését lehetetlenítené el.

– Felvidéken és Erdélyben nemcsak a középkori magyar emlékanyag jelentős, hanem a szász és a német is.

– Igen, de a két terület másfajta kihívások előtt áll. Romániában az elsődleges problémát az okozza, hogy óriási mennyiségű az erdélyi műemlékállomány. A németek, a szászok gyakorlatilag eltűntek Erdélyből – és ott maradt a hatalmas épített örökségük. Ezek karbantartására, felújítására a román kormánynak nincs elegendő forrása. A német kormány egy ideig már ’90 előtt is viszonylag jelentős összegekkel támogatta az erdélyi szász emlékek helyrehozatalát, de mostanra teljesen kihátrált e feladatok elől. Ma román és uniós források állnak rendelkezésre, ezek viszont nem bizonyulnak elegendőnek, ezért az emlékek gyors romlása, gyakran pusztulása figyelhető meg.

Szlovákiában kicsit más a helyzet, ott jobb a finanszírozási rendszer – ugyanakkor megpróbálják mind a magyar, mind a német emlékeket kisajátítani, szlováknak beállítani. Mi ezeket a nagy testvér bölcsességével próbáljuk felfogni és kezelni.

Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy szakmai, kutatói szinten sohasem tapasztaltunk problémát, a határ két oldalán dolgozó műemlékes munkatársak között teljes a szakmai összhang és egyetértés.

– Az elmúlt években melyek voltak a legfontosabb eredmények?

– A közelmúltban három nagy szenzációnk is volt. 2015-ben egy Beszterce melletti kis szász faluban, Kiszsolnán Giotto freskók másolatait fedezték fel. Giotto eredeti alkotásai a római Szent Péter Bazilikában voltak láthatóak, de idővel megsemmisültek.

Giotto Navicella freskójának másolata, ennek a kis településnek egy romos, megsemmisüléshez közeli állapotban lévő templomában volt megtalálható!

Kiszsolna temploma felújítás előtt (Forrás: Teleki László Alapítvány)

Ez jól mutatja, hogy abban az időben szép számmal dolgoztak olasz mesterek is hazánkban. Nemcsak festők, hanem építészek, építőmesterek is. A templomot és a falképeit a Rómer Flóris Terv kereteiből sikerült megmenteni. Ez valóban egy világraszóló eredmény volt, egy igazi művészettörténeti szenzáció, mely bejárta a világsajtót is.

A másik, amit szeretnék megemlíteni, a kárpátaljai Visk példája, amelynek középkori templomában egy lappangó, korábban nem ismert, igen nagy kiterjedésű és jó állapotban lévő freskóegyüttes került felfedezésre. A falképeket a budai királyi festőműhely alkotói hozták létre valamikor a 15. században. Ennek a templomnak a falképfeltárása éppen tavalyi évben történt meg, a restaurálása jelenleg is tart.

Visk (Forrás: Teleki László Alapítvány)

A harmadik példa ugyancsak művészettörténeti szenzációnak nevezhető. Az erdélyi Borosjenő kastélyában másodlagosan beépített, Árpád-korból származó faragott kőleletek voltak, melyek szintén a Teleki László Alapítvány munkája révén kerülhettek napvilágra.

– A közeljövőben milyen tervei vannak az Alapítványnak?

– Azt lehet mondani, hogy a munkák száma végtelen. A kutatások számos esetben fényt derítenek arra, hogy a többszörös átépítések nyomán egy-egy épület középkori, vagy nem egy esetben Árpád-kori épületmaradványokat takar. Bőségesen van tehát tennivaló.

A Rómer Flóris Terven kívül a borsi Rákóczi kastély teljes műemléki felújítása is az alapítványunk feladata, ami egy kétmilliárdos beruházás. Reméljük, hogy az előttünk álló gazdasági nehézségek nem fogják jelentős mértékben nehezíteni a működésünket.

Ma Közép-Európában műemléki felújítások szinte csak kormányzati forrásokból valósulnak meg.

 

Borsi Rákóczi vár felújítás közben (Forrás: Teleki László Alapítvány)

Továbbá dolgozunk egy dél-erdélyi – gyülekezet nélküli, de nagyon értékes – templomokat bemutató applikáció fejlesztésén.

Az alapprobléma ugyanis az, hogy a felújítás csak akkor lehet igazán sikeres, ha van körülötte gyülekezet, amely tartalommal, funkcióval látja el.

Azt találtuk ki, hogy a funkció ezeken a településeken a turizmus legyen. Ezt elősegítvén adunk olyan információkat, amik a templomok értékeit mutatják be. Az applikáció természetesen más olyan információkat is tartalmaz, melyek a turizmussal együtt járnak: hol lehet étkezni, hol lehet megszállni?

Szeretnénk megmutatni, hogy nem kell Olaszországba vagy Franciaországba ellátogatni ahhoz, hogy elképesztő művészettörténeti értékeket láthassunk: elég elmenni a szomszédba.

– Milyen visszajelzéseket kapnak a szakma, a helyiek, illetve a látogatók részéről egy-egy felújítás után?

– Többynire mindenki nagyon hálás, sok pozitív visszajelzés kapunk. Ugyanakkor a közelmúltban érdekes telefonbeszélgetésem volt egy kárpátaljai falu presbitériumával. Nem nagyon értették meg, hogy az ő középkori templomukat miért mészhomok vakolattal és úgynevezett kanálhátas technológiával akarjuk helyreállítani, amikor 1980 óta ott van a kitűnően felvitt cementes vakolat… Ez a példa is mutatja, hogy a műemléki helyreállítás elfogadtatása, különösen a kis településeken nem könnyű.

Egyik kiváló restaurátor munkatársunk fogalmazta meg azt, hogy az emberek a templomukban a saját lakásukat szeretnék viszont látni, ezek alapján rendezik be és csinosítják.

Csakhogy a saját lakásuk egy 20-21. századi falusi ember ízlését tükrözi, ami méltatlan egy középkori templomhoz. Erről meggyőzni őket nem könnyű.

Visk, középkori falképfestmény (Forrás: Teleki László Alapítvány)

A számok azt mutatják, hogy sikeresek voltunk, ma is közel 100 műemléken dolgozunk. Az elmúlt húsz évben pedig több mint félezer műemléket állítottunk helyre. Utólag sehol sem reklamáltak, vagy nem mondták, hogy nem volt megfelelő vagy eléggé szakmai, amit véghez vittünk. Ez egy pedagógiai sikerként is felfogható – a közösségek, a gyülekezetek ráéreztek a műemléki helyreállítás fontosságára és szépségére!

 

Tóth Gábor

Kiemelt képünk forrása: Kiszsolnai templom (Forrás: Teleki László Alapítvány)

 

Az elmúlt években feltárt középkori freskók új világot nyitnak meg a kutatók előtt

Középkori emlékeink háromszáz évig tartó pusztulása – a Mátyás Múzeum igazgatója a Vasárnapnak

A pálosokról őszintén, a tudományos tények ismeretében 1.

Csodálatos lehetett a középkori Magyarország! – Prokopp Mária a Vasárnapnak