A magyar régészeti misszió nem hagyta el a háború sújtotta Szíriát – Major Balázs a Vasárnapnak

Dr. Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és régésze nem hagyta el a háború sújtotta Szíriát, hanem csapatával folytatta a középkori emlékek feltárását. A kutató exkluzív interjúban beszélt a Vasárnap.hu-nak Margat és Crac des Chevaliers johannita várának magyar kötődéseiről és a magyar-szír tudományos kapcsolatairól.

– 2007 óta vezeti a szíriai Margat várának feltárását. Hogyan került egy magyar kutató, kutatómisszió Szíriába?

– Gyermekkorom óta megvolt bennem egy határozott és egyre erősödő érdeklődés a középkori várak és a keresztes korszak iránt. Mivel szüleim munkavállalása miatt gyermekkoromban hosszú évekig éltünk Líbiában, az arab világhoz való kötődés is korán kialakult. Így evidens volt, hogy a történelem és régészet szakok mellett az arab szakot is elvégeztem az egyetemen, és innen jutottam ki Szíriába ösztöndíjra két évre.

Szíriát nem hiába nevezik a civilizációk bölcsőjének: a páratlanul vendégszerető népek lakta országban minden nagy történelmi korszak egyedülálló építészeti-régészeti emlékanyagot hagyott maga után.

Így volt ez a keresztes korral is, a régió legnagyobb és leghíresebb várainak többsége itt található. Még abban az évben, amikor elvégeztem a Damaszkuszi Egyetem régész szakát, megkezdtem hivatalosan is a terepi munkákat a tengerparti régióban, ahol a keresztes várak többsége épült. Leginkább a még teljesen kutatatlan kisvárak, középkori lakótornyok érdekeltek, és a kezdetben gyalog és stoppal végzett terepbejárások során sok, eddig ismeretlen helyszínt sikerült megtalálni, dokumentálni. Közben 2003-tól egyre többen csatlakoztak magyar és szíriai kollégák és diákok egyaránt. Eredményeinket látva a Szíriai Régészeti Főigazgatóság a Szíriai-Magyar Régészeti Missziót kérte fel a Közel-Kelet egyik leghatalmasabb vára, Margat feltárására 2006-ban. Az első ásatást a korábban régészetileg nem kutatott erődítés területén 2007 októberében kezdtük.

Major Balázs az erbíli citadellán 2014. november 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

– Miben tudnak a magyar kutatók segíteni?

– A népességrobbanással és fejlődéssel párosított beruházási dömping miatt rengeteg sürgősen elvégzendő kutatás, dokumentációs munka volt. A szíriai expedíciók mellett több mint 150 külföldi misszió is dolgozott itt. A kutatás mellett mindig nagyon fontosnak tartottuk a helyi hallgatók képzését és a tapasztalatcserét a szíriai kollégákkal. Az utóbbi években ezt a tevékenységet sikerült sokkal magasabb szintre emelni, mert Régészettudományi Intézetünkben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen elindítottuk az angol nyelvű régészképzési programot is.

Mára több mint 80 külföldi hallgatót oktatunk itt, akik a magyar Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogrammal érkeztek, és akik abszolút többsége szíriai.

A Régészeti Térinformatikai Laborunkban rendelkezésre álló fejlett gépállomány és tudás révén elsajátítható a geodézia, geofizika, 3D-szkennelés és fotómodellezés mellett a drónfotózás is, s ezeket a módszereket kinti terepmunkáinkon is alkalmazzuk, oktatjuk.

– A Szíriában meginduló háború mennyiben lehetetlenítette el a kutatást? Igaz, hogy csak Önök nem hagyták el az országot a külföldi régészeti missziók közül?

– A szíriai háború elképesztő pusztulást és nyomort okozott ezen a korábban békés vidéken, és természetesen a rombolás a régészeti lelőhelyeket, emlékeket sem kímélte. A külföldi missziók 2011 végéig mind elhagyták az országot, és ezután hamarosan megkezdődött az ikonikus műemlékek tudatos pusztítása. Ilyen volt például Palmyra legkiemelkedőbb emlékeinek felrobbantása. Emellett egyelőre fel sem lehet mérni, milyen pusztítást okozott az, hogy a kormány fennhatósága alól kikerült területek nagy részén megindult a szisztematikus fosztogatás. Eddig nem ismert lelőhelyek tűntek el örökre, és a határokon vagy külföldön elfogott csempészáruk alapján csak halvány elképzeléseink lehetnek arról, hogy milyen mennyiségű régészeti lelet került ki Szíriából. A szíriai kollégák a háború kezdete óta heroikus munkával mentették az értékeket, nagy megtiszteltetés, ha mi ebben segíteni tudtunk.

Mivel a barátainkat és a kinti hallgatóinkat sohasem hagyjuk el, természetes volt, hogy maradunk.  

Margat első káptalantermének rekonstrukciója (Készítette: Buzás Gergely és Vasáros Zsolt)

– Miért olyan fontos a johannita erőd a magyar kutatók számára?

– A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Johannita Rend a középkori Európa egyik legnagyobb nemzetközi szervezete volt, betegápolásban pedig a legkiemelkedőbb. Nyitottságukra és befogadó mentalitásukra jellemző, hogy a johannita regula alapján a rend kórházaiba felekezettől függetlenül minden rászorulót ingyen láttak el. A kiterjedt közkórházaik hálózata mellett a szentföldi keresztény területek védelmére egy katonai szárnyat is létrehoztak, mely nélkül a latin államok fennmaradása a 13. században igen kérdéses lett volna. Az általuk épített Margat vára a Szentföld legnagyobb keresztes erődítései közé tartozik, melyet 2007-ben nyitottak meg a kutatás számára.

Azaz egy korábban érintetlen vár feltárásával kaphatunk pontosabb képet a középkori életről, anyagi kultúráról.

Emellett 2016-tól Margat testvérvárában, az Unesco Világörökség Crac des Chevaliers-ben is dolgozunk, melyben komoly károk keletkeztek a háború során. A korszak két legendás johannita várának konkrét magyar kötődése is van. Az ötödik keresztes hadjáratról hazatérőben II. András és magyar serege mindkét erődöt felkereste, és egyenként évi 100 márkányi ezüst évjáradékot rendelt számukra, ami körülbelül 24 kg ezüstnek felelt meg. Emellett jó tudni, hogy amikor András Margat várába látogatott, édesanyja Chatillon Ágnes antiochiai herceglánynak a hazájába tért vissza.

Mivel a magyar sereget a Johannita Rend kísérte és segítette a hadjárat során, az uralkodó az ő legfontosabb váraikat kereste fel.

A keresztes hadjáratok a középkori Európa legfontosabb nemzetközi mozgalma volt, egyfajta korabeli NATO, amiben részt venni igen komoly dicsőségnek számított. Az angol, francia és német uralkodók mellett csak hazánk küldött saját sereget saját királya vezetése alatt ebbe az összeurópai mozgalomba.

Crac des Chevaliers lovagvára, a legépebben megmaradt erőd, melynek feltárását Major Balázs vezeti (Forrás: Major Balázs)

 

– Az elmúlt évek alatt melyek a legjelentősebb eredmények?

– Az egyik legkomolyabb eredmény, hogy Margatban a feltárások során sikerült a hatalmas hat hektáros erődrendszer minden fontosabb elemét azonosítani, és szinte minden helyiségről tudjuk, mi volt a funkciója. Emellett nagyon fontos volt a vár alatti nyugati hegyoldalon egy tíz hektáros középkori város maradványainak megtalálása és több részének feltárása is.

2008-ban kollégáink a korábbi kutatás által kifestetlennek hitt vártemplomban megtalálták a Szentföld legnagyobb, európai mesterek által festett középkori freskóciklusát egyedülálló pokoljelenettel és egyéb, igen kvalitásos falfestményekkel.

Azóta kiderült, hogy nemcsak a vár több pontja volt kifestve, de a vár alatti erődített városban is sikerült feltárni két falképekkel díszített templom maradványát. Minket is meglepett, hogy a várban eddig öt kereszteskori fürdőt találtunk, köztük egy nagyméretű, többszintes fürdőház maradványait. Mindez a rendkívül fejlett csatornahálózattal és a vízöblítéses latrinákkal együtt világosan bizonyítja, hogy a johannita lovagok nagyon kifinomult higiéniai rendszereket létesítettek a váraikban. A Crac des Chevaliers-ben építész kollégáink segítségével missziónk elkészítette a kárfelmérést és Magyarország támogatásával elvégezte a vártemplomon keletkezett háborús károk helyrehozatalát és a tető szigetelését, ami segít megóvni a templom falain megmaradt értékes középkori falképeket.

Magyarok dolgoznak a Crac des Chevaliers szétrobbant gótikus kerengőjén (Forrás: Major Balázs)

– Hogyan fogadják eredményeiket a nemzetközi tudományos életben? Melyek a legfontosabbak lépések a további kutatásban?

– Az eredményeket rendszerint nemzetközi konferenciákon mutatjuk be, és angol nyelven publikáljuk, úgyhogy ismerik és elismerik a munkánkat. 2019-től a Crac des Chevaliers-ben, a Szíriai Régészeti Főigazgatósággal együtt végzett munkáink egy része az UNESCO Technical Assistance program részeként folyik. Nagyon fontos, hogy az eredményeket ne csak a szűkebb szakmai közönség ismerje meg, hanem a helyszíneket nagy számban felkeresők számára is eljusson, így idén tervezzük megnyitni Margatban a látogatóközpontot, ami az első ilyen jellegű intézmény lesz a háború kitörése óta. A Crac des Chevaliers-ben tovább kell folytatni a sérült épületek megerősítését és lehetőség szerint az ehhez kapcsolódó műemléki helyreállításokat is. Tekintettel arra, hogy egyetlen háború sem tartott örökké, és a legendásan vendégszerető országba remélhetőleg hamarosan ismét tömegével érkeznek a turisták, a legkiemelkedőbb műemlékeken elhelyezett magyar címert sokan fogják látni.

 

Tóth Gábor

Kiemelt képünk forrása: A szíriai Crac des Chevaliers lovagvára. (Forrás Major Balázs)

Poros kövek őrzik a magyar középkor elfeledett titkait

Középkori emlékeink háromszáz évig tartó pusztulása – a Mátyás Múzeum igazgatója a Vasárnapnak

Történelemszemlélete nem államoknak, hanem kutatóknak van – Font Márta a Vasárnapnak

 

 

 

 

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre