Szoborharc a „bálványimádás” ellen

Alexander Tschugguel ősi osztrák nemesi családba született Bécsben. A család eredetileg katolikus volt, de Alexander dédapja áttért a lutheránus hitre. A fiatal Alexander tizenöt éves korában tért át a tradicionalista katolikus vonalra. 2019. október 21-én folytatott római akciójával vonta magára a figyelmet. Társaival együtt a Teverébe dobott öt Pachamama-szobrot, mialatt a Vatikánban éppen az amazóniai szinódus folyt. A Mandiner főmunkatársa, Szilvay Gergely az aktivistával készített interjút, melyet szemlézünk.

A katolikus ember tiszteli és szereti a természetet, az egész teremtést, ami a Teremtőről tanúskodik. A katolikus felfogást azonban mellőzték egy szinkretisztikus-panteisztikus megközelítés, egyfajta földanya-tisztelet kedvéért. Azért dobtam a Teverébe a két szobrot, mert az első parancsolat szerint: „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”. Elértem, amit szerettem volna, hogy a szobrok ne legyenek ott a szinódus további ülésein — nyilatkozta az újságírónak Alexander Tschugguel.

Évek óta nyomon követem, mi folyik a Vatikánban. Amikor hallottam, hogy 2019 őszén Amazonas-szinódust tartanak Rómában, megpróbáltam arról annyi információt összegyűjteni, amennyit csak lehet. A szinódus eseményei közt szerepelt egy furcsa szertartás a vatikáni kertekben, amit egy bennszülött hölgy vezetett, s amely nyilvánvalóan pogány rituálé volt. A képeken látszik, hogy két félmeztelen női szobor előtt hajlonganak az emberek. Próbáltam többet megtudni ezekről a szobrokról, s kiderült, hogy a szobrokat a Santa Maria In Traspontina templomban tartják. Kétszer voltam ott, kifaggattam az önkénteseket a szobrokról. Először az Amazonas-régióról beszéltek, elmondták, hogy nagyon törékeny ott a helyzet, majd elejtették azt a megjegyzést, hogy ők maguk kommunisták. Aztán a vallási helyzetről kérdeztem őket, s azt mondták, nem szabadna megkeresztelni a bennszülötteket, és hogy az ottani törzseknek olyan szoros kapcsolata van a természettel, hogy többet tudnak Istenről, mint mi. Szerintük a szobrok annak szimbólumai, hogy ha természetközelibb életet élsz, többet tudsz Istenről, mert az Isten maga a természet. Nos, ez panteizmus, ami nem egyeztethető össze a katolikus felfogással. A katolikus ember tiszteli és szereti a természetet, az egész teremtést, ami a Teremtőről tanúskodik. A katolikus felfogást azonban mellőzték egy szinkretisztikus-panteisztikus megközelítés, egyfajta földanya-tisztelet kedvéért — magyarázta tettének indokát a buzgó fiatal.

Az esetet követően Ferenc pápa Róma püspökeként elnézést kért az aktivisták nevében azoktól, akik sértve érezhették magukat.

Az interjúban tovább folytatta álláspontjának ecsetelését a fiatal hitharcos: Kétszer Pachamamának hívta a szobrokat. Tehát elmagyarázta, hogy ezek a szobrok valójában Pachamama-szobrok, nem pedig, amint azt egyes balosok sugallták, Miasszonyunk (a Szűzanya) szobrai.

Arra az újságírói kérdésre, miszerint nem lenne-e szükség a katolikus egyház megreformálására, hogy vonzóbbá váljon az emberek számára, elmondta: „Akik ezt mondják, azt hiszik, a katolikus egyház egy NGO, amit csak úgy meg lehet reformálni az aktuális korszellemnek megfelelően. De Szent Pál figyelmeztet minket, hogy ne hallgassunk a korszellemre. Ha a dolgok egységét nem fogadod el, akkor utána azt fogod hinni, hogy minden vallás jó, és hogy mindenkinek igaza van a maga módján. De ez épp az ellentéte annak, ami a teremtés lényege, tehát határozottan elutasítom”.

Továbbvíve a gondolatokat az eltökélt aktivista kiemelte: „szerintem a legjobb az lenne, ha a Földön mindenki hívő katolikus lenne, és Isten parancsait követné. Miért gondolom ezt? Mert Isten erre teremtett minket. De még mindig egész jó helyzet, ha egy társadalomnak csak egy része hívő, és többé-kevésbé keresztény elvek is érvényesülnek a közéletben – mivel

a kereszténységből következő szabályok szolgálják legjobban az embert”.

 

A teljes interjú itt olvasható. 

Kiemelt képünk forrása a Hír TV Credo