Állandó veszélynek vannak kitéve a keresztények Nyugat-Afrikában

Idén több mint ezer, 2015 óta pedig több mint hatezer kereszténnyel végeztek szélsőségesek Nigériában egy, a The Christian Post amerikai lap birtokába jutott jelentés szerint. A szám becsléseken alapul, pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mert a hatóságok nem vizsgálják az áldozatok vallási hovatartozását. Az ugyanakkor elmondható, hogy a keresztények állandó veszélynek vannak kitéve Nyugat-Afrikában.

A vérengzésekért egyrészt a Nyugat-Afrikában szétszórt fuláni népcsoport, másrészt pedig a Boko Haram nigériai terrorszervezet a felelős. A nigériai keresztények megsegítéséből Magyarország is igyekszik kivenni a részét. A Hungary Helps Program keretében az állam idén

egymillió eurós támogatást juttatott el a sokotói egyházmegyének.

Nemcsak Nigériából érkeznek azonban hírek a keresztények elleni támadásokról, hanem számos más afrikai, illetve közel-keleti országból is. Nemrég lelkészeket fejeztek le Etiópiában, advent első vasárnapján tizennégy imádkozó keresztényt gyilkoltak meg templomukban Burkina Fasóban. Bár az Iszlám Államot gyakorlatilag felszámolták, Irakban és Szíriában továbbra sem biztonságos a helyzet a keresztények számára.

Minden országban más helyzet áll elő

Az említett országokban más-más helyzettel állunk szemben – fogalmazott Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió műsorában. Mint mondta, „Ghána a kezdetleges jólét ellenére erőteljes migrációs kibocsátó ország, jelen van a korrupció, és nehezen tudnak elhelyezkedni a fiatalok”. Hozzátette, ugyanakkor nincs akkora életveszély, mint Burkina Fasóban.

Burkina Fasót több elemző is Szíriához hasonlítja – tette hozzá –, mert 2015 óta

folyamatos a dzsihadisták erőszakos tevékenysége, amelynek mostanáig közel félmillió áldozata van.

Az országban kialakult helyzet a szomszédos térségekre, Nigerre és Malira is destabilizálóan hat, hiszen a terroristacsoportok működése országhatárokon kívülre is átível – mutatott rá.

A teljes Száhel övezet veszélyben van, amely körülbelül egymillió embert érint, ebből pedig közel ötszázezer ember belső menekültként él Burkina Fasóban, és nemcsak a keresztények vannak kitéve veszélynek, hanem a fiatalok is – közölte a kutató.

„Burkina Faso gazdaságilag instabil és lemaradt ország, ahol nehéz a megélhetés, így nagyon sok fiatal nem tanul, nem tud munkát vállalni, nincs megélhetési forrásuk, a dzsihadisták pedig ezt kihasználva terroristákat képeznek belőlük” – mondta Speidl Blanka.

Ghánában szerinte az ország kormányának arra kell figyelnie, hogy a kezdetleges jólét ne csak a szűk elitnek kedvezzen, hanem a társadalom minden rétege részesüljön belőle.

Megemlítette Nigériát is, ahol véleménye szerint csak ürügy a vallás. A fuláni törzs egy félnomád állattenyésztő etnikai csoport Nigéria középső területén. Többségük szunnita muszlim, és a helyi, főleg keresztény gazdálkodókkal évszázadok óta konfliktusban állnak.

A keresztények nem merik felvállalni az identitásukat

Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára arról beszélt, hogy Nyugat-Európában ma már 43 millió muszlim él.

„A migrációs hullámmal 2015 óta érkezők tehát csak kicsiny töredékét adják azoknak, akik már itt vannak” – mondta a főtitkár.

Hozzátette, a keresztények száma nem nő olyan arányban a világon, mint a muszlimoké, ennek pedig az az oka, hogy a keresztények nem merik felvállalni az identitásukat.

Magyarország segít

Azbej Tristan Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban találkozott Philippe Ouedraogo bíborossal, aki a Burkina Faso-i püspöki karral közösen számolt be a keresztény közösség országban tapasztalható helyzetéről. A megbeszélést követően az államtitkár Burkina Faso külügyminiszterével, Alpha Barry-vel, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) helyi képviselőjével, Ioli Kimyaci asszonnyal tárgyalt. 

Ezt követően ellátogatott az ország terror sújtotta észak-keleti régiójába is, ahol felkereste a helyi belső menekülteknek ideiglenes szállást nyújtó menekülttáborokat, és beszélgetést folytatott a keresztényeket célzó terrortámadások túlélőivel, valamint találkozott a térség kormányzójával is.

A Burkina Faso-i látogatás során Azbej Tristan a magyar emberek szolidaritásáról biztosította

a helyi üldözött keresztény közösséget, és őket bevonva vizsgálta meg, hogy milyen módon tud rajtuk segíteni

a Hungary Helps Program, melynek alapelve, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni.

 

Forrás: Hirado.hu, Kossuth Rádió

 

A témában olvasásra ajánljuk: 

Burkina Faso lehet a következő Szíria

Azbej Tristan: Magyarország segíti a Burkina Faso-i keresztényeket

Az Európai Parlament állást foglalt a vallásszabadság Burkina Fasó-i megsértése ellen

Iratkozzon fel hírlevelünkre