Kecskeméten dobog a magyar animáció szíve

A magyar animáció folytonos megrendelési problémákkal küzd, ugyanakkor még így is jelentős alkotások születnek. A Kecskeméti Rajzfilmstúdió évek óta a hazai kultúra ikonikus alkotásainak megfilmesítésén dolgozik.

A magyarországi animáció 1914-ben indult meg Kató-Kiszly István stiláris sokszínűséget felvonultató kísérleti filmjeivel. Az első világháború utáni megcsonkított országban kevés lehetőség adódott az animációs műfaj kibontakoztatására, azonban a ’40-es évekre kinevelődtek azok a magyar szakemberek, akik nemcsak hazánk, hanem a nyugat-európai animációban is meghatározóvá váltak. Ekkor az animációs és trükkfilmek magánvállalkozásként működtek, és tevékenységük elsősorban a reklámfilmek készítésére korlátozódott. Az államosítást követően a hazai rajzfilmkészítők lehetőséget kaptak arra, hogy elkészítsék az első színes magyar animációs filmet. 1951-ben Macskássy Gyula szervezése és rendezése mellett született meg A kiskakas gyémánt félkrajcárja című rajzfilm, ami nagy sikert aratott, így lehetőség nyílt arra, hogy további rajzfilmek is készülhessenek. 1957-ben – nem kis nehézségek árán, de – megalakult a Pannónia Filmstúdió, mely hamarosan nemzetközileg is elismert műhellyé vált.

A hazai animáció a következő évtizedekben egyet jelentett a Pannónia Filmstúdió munkásságával, mely a ’70-es évek elejétől világszínvonalúvá, hazai finanszírozású munkákat készített. Bő két évtizedes szárnyalását a rendszerváltozás utáni létbizonytalanság szakította félbe. Az állami megrendelések hiányában, valamint az elavult infrastrukturális technika következtében a magyar animációs filmgyártás megrendült. A nagyhírű Pannónia Filmstúdió és utódai megszűntek, illetve a más magánvállalkozásokból kinövő animációs stúdiók kezdeti sikerei után – mint például a Mr. Bean rajzfilmsorozatot készítő Varga Stúdió – csődbe jutottak.

A Pannónia Filmstúdió aranykorában, 1979-ben egyetlen év alatt 18 óra játékidő hosszúságú animációs filmet készített. Beszédes, hogy az állami megrendelésből a rendszerváltozás óta eltelt harminc év alatt nem készült összesen 18 órányi animációs film.

Csak pár egész estés animációs filmet említünk, melyek 1989 után készültek:
A hetedik testvér (1995), Vacak, az erdő hőse (1997), Ének a csodaszarvasról (2002), Nyócker! (2004), Macskafogó 2. – A sátán macskája (2007), Az ember tragédiája (2011), Luther (2016).

Csúnya Borka (Rendezte: Horváth Mária (2019) (Fotó: Kecskemétfilm Kft.)

Annak ellenére, hogy a magyar animációs filmkészítést máig jellemzi a forráshiány és a szűkös állami megrendelésszám, mégis meg tudta őrizni egyes fellegvárait. Egyrészt a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs szakemberképzése évek óta sikeresen folyik, rövidfilmjeikkel számos nemzetközi elismerésben részesültek. Másrészt a Pannónia Filmstúdió egykori 1971-ben alakult kecskeméti műterme, a mai Kecskemétfilm Kft. máig nyereségesen működik. A kecskeméti műteremben készültek többek között a Magyar népmesék, a Vízipók-csodapók, a Leó és Fredcímű mesesorozatok is.

A kecskeméti stúdió ma a hazai animációs filmkészítés megkerülhetetlen részévé vált, mely jelentős értékteremtő filmeket, valamint egyben nemzetközi bérmunkát is végez. Utóbbiak mindenképpen szükségesek nem csak a stúdió finanszírozása, hanem a munkatársak foglalkoztatásához is.  A koprodukcióban készült bérmunkák során a kecskeméti animációs szakemberek az elmúlt években részt vettek többek között A vörös teknős, valamint a jövőre megjelenő Medvevilág Szicíliában című egész estés animációs filmek létrehozásában is.

A Kecskemétfilm Kft. készíti a roppantul sikeres, száz részt megélt Magyar népmesék után a Cigánymesék sorozatot is. A 2013-as sorozatindítás óta tíz epizód készült el speciális látványvilággal, mely a magyarországi cigányság mese- és egyéb folklórkincseit, értékeit hivatott reprezentálni a többségi társadalomban.

Arany János leghíresebb elbeszélő költeményéből, a Toldiból is animációs film készül (Fotó: Kecskemétfilm Kft.)

A hazai animáció filmgyártásra jellemző, hogy hosszabb terjedelmű alkotások többnyire csak az emlékévek kapcsán születnek. Az első magyar egész estés rajzfilmet, a Jankovics Marcell által készített János vitézt (1973) a Petőfi-emlékév, Richly Zsolt Háry Jánosát pedig (1983) a Kodály-emlékév kapcsán készítették. A 2017-es Arany János Emlékév keretén belül az MTVA pályázatot írt ki a Toldi rajzfilmesítésére. Az adaptáció lehetőségét a Kecskemétfilm Kft. nyerte meg, mely Arany elbeszélő költeményét tizenkét 8 perces epizódban mutatja be. A stúdió vezetője, Mikulás Ferenc Jankovics Marcellt kérte fel a film megrendezésére, aki vizuálisan a magyar középkort is igyekszik felidézni az animáció minden eszközével. A sorozatból – illetve az abból összeszerkesztett változatából – animációs film is készül, mely a tervek szerint 2020 végén kerül az igényesebb mozik műsorára.  

Címlapfotó: Cigánymesék: Hogyan lett az ember (2017) – (Fotó: Kecskemétfilm Kft.)