Az MSZP – a rossz emlékű MSZMP jogutódjaként – az elmúlt három évtizedben meghatározó szereplője volt a magyar politikai közéletnek. Vajon meddig húzzák még?
A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárólagos állampártként funkcionált az 1956-os forradalom leverését követően, egészen 1989 októberéig. A Szovjetunió válsága, valamint a Közép-Kelet európai országokban meginduló társadalmi mozgalmak megállíthatatlan reformokat hoztak. A magyarországi rendszerváltás idejében számos párt alakult, hogy az 1990-es tavaszi, demokratikus választásokon megmérettesse magát. Volt azonban az „egy párt”, (ha a Magyar Munkás Pártot nem számítjuk), amely a korábbi államhatalom kiszolgálóiból alakult meg, és részben ideológiai folytatója is volt a korábbi szocialista-kommunista politikának.
Így az egypártrendszer megszűnésével nem tűnt el a korábbi, államszocialista rendszert, ideológiát kiszolgáló politikai érdekképviselet.
Éppen harminc éve, 1989. október 7-én zajlott az MSZMP XIV. – és egyben utolsó – kongresszusa, melyen döntöttek egy új párt létrehozásáról, mely az Magyar Szocialista Párt (MSZP) nevet kapta.
Az Magyar Szocialista Munkáspárt bejegyzési kérelmét november 16-án adták be, november 21-én pedig nyilvántartásba került. A Magyar Szocialista Párt – az MSZMP jogutódjaként – az elmúlt három évtizedben meghatározó szereplője volt a magyar politikai közéletnek.
hirdetésSikerek a Kádár-korszak nosztalgiavonatán
Az 1990 óta kiírt nyolc országgyűlési választásból három alkalommal (1994-1998; 2002-2006; 2006-2010 között) alakíthattak kormányt. Az első szabad választás után a szavazók elpártoltak a korábbi államhatalom pártjától és képviselőitől, 1994-ben azonban a társadalmi csalódottság, a kollektív jövőkép bizalmatlansága, valamint a mindent megszépítő nosztalgia számos régi-új szavazót eredményezett, melynek következtében 1994-ben a mandátumok 54,15 százalékát szerezték meg.
A Horn Gyula vezetése mellett felálló új kormány jelentős – máig vitatott – gazdasági kiigazításokat vezetett be, mely „Bokros-csomag” néven híresült el. A bevezetett megszorítások gazdaságpolitikai eredményei mellett azonban igen jelentősen visszafogta a hazai fogyasztást, és ez az életszínvonal csökkenéséhez vezetett.
Az 1998-as választáson az MSZP vereséget szenvedett, Horn Gyula lemondott a pártvezetőségről, utódja Kovács László lett.
Kovács László, Lendvai Ildikó és Tóbiás József, az MSZP volt elnökei (b-j) az MSZP kongresszusán a Hungexpón 2017. május 27-én. Botka Lászlót választották a párt miniszterelnök-jelöltjének. MTI Fotó: Soós Lajos
A hiteltelenné válás útján
A 2002-es országgyűlési választás során az MSZP-nek ismét sikerült – az SZDSZ-szel egy koalícióban – a kormányzáshoz szükséges mandátumot elérnie. Medgyessy Péter miniszterelnök azonban nem tudta kitölteni hivatali idejét, 2004 augusztusában bejelentette lemondását. Lemondásának okai több tényezőből eredeztethetők, de jelentős szerepet játszott benne az, hogy 2002 júniusában kitudódott ügynökmúltja.
Medgyessy ugyanis 1977 és 1982 között D-209-es kódszámon működő szigorúan titkos tiszt szerepét töltötte be.
Az MSZP növekvő népszerűtlenségét „osztogató politikával” kívánta ellensúlyozni, mely nem volt tartósan fenntartható.
A saját pártjában, az MSZP-ben – és a kisebbik kormányzó pártban, az SZDSZ-ben – egyre többen kívánták megvonni a bizalmat a Medgyessytől, mert felismerték, hogy a 2006-os országgyűlési választás kompromittált miniszterelnökkel nem nyerhető meg. Medgyessy lemondásra kényszerült. 2004 szeptemberének végén a korábbi sportminiszter, Gyurcsány Ferenc vette át a miniszterelnöki feladatköröket. Gyurcsány Ferencben pártján belül és azon kívül is sokan az MSZP megmentőjét látták. Vélekedésük nem volt alaptalan, mivel 2006 tavaszán valóban sikerült az MSZP-nek – az SZDSZ-szel együtt – megszereznie a mandátumok többségét, azonban nem a Magyar Szocialista Párt felemelkedése, hanem éppen bukása kezdődött meg a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormányzással.
Az a bizonyos beszéd
2006. szeptember 17-én kiszivárgott májusi „balatonőszödi beszéddel” morális és bizalmi válságba sodorta a magyar kormányzópártokat. Gyurcsány Ferenc sokat idézet mondatai – mint például az „Elk***uk! Nem kicsit, nagyon!” vagy éppen a „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz” –
máig kísértenek, és demoralizálják az MSZP-t a választók előtt.
2006 óta a MSZP-re az őszödi beszéd és a felelőtlen kormányzás árnyéka vetül. Azóta nem tudta választókat meggyőzni arról, hogy hiteles politikai erőként tekintsenek rá. A 2018-as országgyűlési választásokra támogatottságuk megfeleződött a négy évvel korábbihoz képest, így mindösszesen 12 mandátumot szereztek.
A Magyar Szocialista Párt harmincéves, de minden bizonnyal komolyabb megújulásra lesz szüksége ahhoz, hogy a következő kerek évfordulót megérje.
Tóth Gábor
