A kereszténységre építhetjük a jövőnket – Gájer László a Vasárnapnak

Vannak erkölcsi válaszaink, amelyek gyógyulást kínálhatnak a bűnös jelenségek okozta károkra – mondja lapunknak dr. Gájer László atya. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetőjével a Joseph Ratzinger – XVI. Benedek Alapítvány által rendezett, Budapesten sorra kerülő nagyszabású konferencia előkészületeiről beszélgettünk.

– Hogyan jött létre az alapítvány, és mi az első magyarországi konferencia célja?

– A Joseph Ratzinger Alapítványt XVI. Benedek pápa hozta létre azzal a céllal, hogy a kiadványaiból befolyó összeget a teológia művelésére használják fel, ösztöndíjakat is alapítanak ennek a segítségével, valamit, ahogy most is, konferenciákat szerveznek belőle. Rómában rendszeresen tartanak nagyszabású találkozókat, de Magyarországon ilyen rendezvény még nem volt. A szervezők vették fel a kapcsolatot a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával, a konferencia fő témáját pedig Erdő Péter bíboros úr javasolta.

– A konferencia címe: A közép-európai országok társadalmi, gazdasági és spirituális helyzete az egyház társadalmi tanítása tükrében. Adódik a kérdés, hogy miért pont ebben a témában rendezik az eseményt?

– A rendszerváltozás utáni időszakban számos kérdés maradt megválaszolatlanul, amire az egyház társadalmi tanításának van vagy lehet válasza.

Fontosak az erkölcsi válaszok az olyan helyzetekben, amikor sok vitatható esemény történt, az elmúlt harminc év pedig nem szűkölködik ilyenekben. Elsősorban az alapítvány szeretett volna nálunk konferenciát rendezni, de a témát a magyar püspökök javasolták, ezt pedig pozitívan fogadta a kuratórium.

– Kik lesznek az esemény főelőadói?

– Főként közép-európai országokból hívtunk meg a saját területükön kiemelkedő eredmény elért és tapasztalt előadókat, vannak köztük magyarok, lengyelek, szlovákok és horvátok is. Mellettük vannak, akik nyugat-európai országokból érkeznek hozzánk,  így német, olasz vagy francia vendégek.

– Milyen eseményekre szeretne reflektálni a konferencia?

– Amikor kidolgoztuk a tematikát, akkor olyan témákat javasoltunk, mint például a privatizációból fakadó nehézségek vagy a térségben tapasztalható korrupció, amivel óvatosan kell bánni, mert ez mindenhol jelen van, de errefelé mégis van egyfajta sajátos poszt-kommunista jellege.

Szeretnénk beszélni a fiatalok elvándorlásáról, ami szorosan összekapcsolódik a térség és az Európai Unió viszonyával. Vannak emellett politikai kérdések is, amikre keressük a választ.

Sikerült-e megszilárdulnia a térségben a nyugati típusú demokráciának, vagy meg akar-e egyáltalán szilárdulni? Fontos, hogy ebben a kereszténydemokráciának van-e szerepe, ez az egyik súlypontja is a konferenciának.

Van egy generáció, amely egyfajta anómiás állapotban van, mert azok a törvényi és erkölcsi keretek, amelyben élt – még ha nem is voltak jók – hirtelen összeomlott. Az látszik, hogy a mai napig nem találtunk helyette semmit. Volt egy harmincéves időszak, ami, ha úgy tetszik, a keresés ideje volt, de sokan úgy vélik, hogy ezt az időt elherdáltuk, nem találtunk igazán szilárd alapokra. Nem hiszem, hogy egy kétnapos konferencia meg tud adni minden választ ezekre a súlyos kérdésekre, de abban biztos vagyok, hogy a meghívott előadóknak vannak kiérlelt válaszaik a kérdéseinkre.

– Mi a konferencia üzenete?

– Szeretnénk megfogalmazni egy zárónyilatkozatot a végén, aminek a fő üzenete valami olyasmi lehet, hogy

meggyőződésünk szerint a kereszténység egy olyan megtartó erő a térségben – még ha szekularizált államokról is beszélünk –, amelyre építhetjük a jövőnket.

Hisszük, hogy vannak erkölcsi válaszaink, amelyek gyógyulást kínálhatnak az olyan bűnös jelenségek okozta károkra, mint a korrupció, mások kizsákmányolása vagy a szegényektől való elfordulás.

Fotó: Földházi Árpád (jezsuitakiado.hu)