Cserkészet: közösség, amely egy egész életre meghatároz


Hirdetés

A cserkészekről az egyik leginkább elterjedt kép még ma is a társadalomban, hogy egy amerikai mintára kiépült közösségről van szó. A „Ti is sütit árultok, ugye?” és a „Tényleg megeszitek a bogarakat?” kezdetű kérdések sajnos gyakran előforduló jelenségek. Akik semmilyen ismerettel nem rendelkeznek a közösségről, hajlamosak a film- és szórakoztatóipar által közvetített vizuális kódokra és információkra hagyatkozni.

– Épp ma kérdezte egy egyébként történelemben is igenis művelt ismerősöm, hogy a cserkészet az úttörőkből lett-e. Általában ez a szokásos reakció, az amerikai filmek által közvetített jelvénygyűjtős sztereotípiákkal együtt – mondja Mohay Domonkos, aki kisgyermekkorától részese a mozgalomnak.

Nehéz megértetni a mai ember eszével azt a hagyományos alapokon működő rendszert, ami a cserkészetet jellemzi, egy jelenség valódi miértjét, amikor egy teljesen más képzet él róla a köztudatban. Az igazi cserkészet nem kirakatcserkészet. Nem egy trend, egy divatmozgalom, vagy egy múló hobbi. A cserkészet fontos és szilárd alapokon nyugszik, erős elhivatottságot követel meg a tagoktól, és egy életre szóló szemléletmódot nyújt.

– Józan világlátásra, hazaszeretetre, nyitottságra és közösségi életre – feleli Topál Boglárka arra a kérdésemre, hogy mit tanít számára a cserkészet. – A cserkészetnek köszönhetem az ottani közeget, a barátaimat, akikkel már több mint tíz éve ismerjük egymást.

Rengeteget jelent egy olyan társaság, ahol tudod, hogy hasonló érték- és normarendszerrel rendelkező emberek vannak, mint te, és akiket már egészen gyerekkorod óta ismersz – teszi hozzá.

Boglárka 14 éve tagja cserkészcsapatának, gyakorlatilag a cserkészetben nőtt fel. A közösség biztos megtartó erőt jelentett számára a felnőtté válás során, és jelent még ma is. És bár otthonról, a családjából is hasonló értékeket kapott, sokat számít egy olyan kortárs csoport, amely segít a „jó úton” maradni.

– Úgy gondolom, a vezetőképzők, amiket végeztem, szintén rengeteget formáltak és hatottak mind a felnőtté válásomra, mind a szocializációmra. Segítettek abban, hogy fel tudjam találni magam néha lehetetlennek tűnő helyzetekben is, jobban megtanuljak együtt dolgozni másokkal, és önmagamat is jobban megismerjem. A képzések során megtanultam a saját határaimat extrém helyzetekben is, és azt, mennyi mindenre vagyok képes tulajdonképpen. Önismeret szempontjából rengeteget ad – meséli.

A cserkész minden cserkészt testvérének tekint

A cserkészet alapítója, lord Robert Baden-Powell of Gilwell, vagyis BiPi 1907-ben rendezte meg az első cserkésztábort, ami egyben a mozgalom kezdetét is jelentette. Ebből nőtte ki magát a mára milliónyi tagot számláló világméretű ifjúsági mozgalom, a közösség, amely nyitott mindenki számára nemtől, kortól, társadalmi helyzettől, vallástól függetlenül. A cserkészet alappillére a közös célért létrehozott, együttműködésre kialakított nevelési közösség, mely hosszútávra (évekre, akár évtizedekre) szól. Az idősebbek folyamatos és ösztönző programokat szerveznek a fiatalabbaknak, melyeken a gyerekek önkéntes jelleggel vesznek részt. A természetre hagyatkozás, a természetben létezés élménye kirándulások, portyák, sportok formájában azért meghatározó és elengedhetetlen egy cserkész számára, mert ezeken keresztül tanulják meg erőforrásaikat helyesen felhasználni, helyt állni minden körülmények között, és egyben megtapasztalják az alkotás örömét is.

A programok során cselekedve tanulnak, és arra ösztönzik őket, hogy egyre jobbak és ügyesebbek legyenek általuk. Olyan tudást kapnak, olyan élményekkel, tapasztalatokkal, motivációval vértezik fel a gyerekeket, amelyek az elsajátításuk után számukra fontosak és szükségesek lesznek, a mindennapi életben hasznukra válnak. Közben pedig megtanulnak közösen gondolkodni, alkotni, egymásra hagyatkozni, és bízni a másikban. Az említett kortárs csoport ezért is nagyon fontos.

Ivony István, aki 1991-ben, tizenöt évesen tett fogadalmat, elmondása szerint már akkor tudta, hogy ez egy életre szól. Fiatal fiúként felelősséget kellett vállalnia a fiatalabbakért, fel kellett nőnie a feladathoz, hogy példát mutathasson számukra. A cserkészet pedagógiája saját pedagógusi pályáját is formálta, így a fiatalok és társaik egymásra gyakorolt hatását tanári szemmel is végigkíséri. – A kortárshatás a mai napig nagy befolyásolója a fiatalságnak. Ezért nem mindegy, hogy a fiataljainkat milyen hatások érik. Barátaim, ismerőseim, cserkésztársaim mind azonos értékeket képviseltek. Ha nem is a legelsők, de az elsők között kezdtük a cserkészetet. Sok mindent maguknak kellett kitapasztalnunk. Hogyan kell megélni a törvényeket, erről hogyan beszéljünk egymással, kívülállókkal. Mit képviseljünk, és azt hogyan tegyük.  Jó volt élményekben gazdagodni, és másokat gazdagítani. Ezt igazából a jelenlegi csapatomban tapasztaltam meg. A váci Piarista Gimnáziumban egyike vagyok a csapat újjáalakítóinak, és mint első parancsnoka megtapasztalhattam, hogy a városi gyerekek milyen fogékonyak a táborban kapott élményekre.

Sokan ott voltak először egyedül az erdőben vagy éjjeli őrségben. Ott rakhattak tüzet, baltázhattak vagy főzhettek úgy, hogy senki nem szólt rájuk, hogy ne tegyék – tudjuk meg Istvántól.

Nagy hatással volt rá Sík Sándor, aki a magyar cserkészmozgalom egyik szellemi atyja, a jellemformálás, az élménypedagógia kidolgozója. Az ő nevelési elvei máig a magyar cserkészmozgalom alapjait jelentik.

A cserkészközegben való felnövés, az értékek és normarendszerek elsajátítása végigkíséri a cserkészt élete során. Mohay Domonkos szerint a cserkész nem különbözik az átlagembertől, hiszen ugyanúgy bulizik, szórakozik. 

– Ugyanúgy keresem az utamat, és találok lehetséges válaszokat. Ugyanúgy hozok nehéz és kevésbé nehéz döntéseket. Ugyanúgy követek el hibákat – esetenként nagyobbakat. A cserkészet megtanított arra, hogy mindezért felnőtt módon vállaljak felelősséget. Érettebbé tett, direkt és indirekt hatások sorozatával.

12 nyári tábor, portyák, kirándulások tömkelege és az ezeken zajló beszélgetések hoznak magukkal egyfajta érettséget, ami a cserkészet esetében számomra a nyitottságban nyilvánul meg. Meg kellett tanulnom egyrészt azt, hogy sokféleképpen gondolkodunk, másrészt azt, hogy ez cserkészeten belül is igaz. És ettől cserkészet a cserkészet: a cserkész minden cserkészt testvérének tekint – függetlenül mindentől. Triviálisnak, akár sablonosnak tűnhet ez a válasz, mégis ezt mindenki megtanulja valahol – én a cserkészetben – vallja Domonkos.

A cserkész bármilyen helyzetbe is kerüljön, akármilyen nehéz és extrém szituáció alakul ki körülötte, egész egyszerűen feltalálja magát. Ez magától értetődő, a cserkészet lételeme. Domonkos történetei ezt stabilan alátámasztják.

– Egyfajta talpraesettséget tanultam, amit csak az ad meg, hogy ástam már árkot zuhogó esőben mezítláb, raktam tüzet vizes fából, sütöttem rántott húst nyílt tűzön, illetve, hogy őrs- és rajtársainkkal beharsogtuk az erdőt a daloskönyvünk dalaival. Ezek miatt az élmények miatt szerencsére közel vagyok a természeti és a társas környezetemhez, kevésbé riasztanak el a kihívások, vagy elsőre megoldhatatlannak tűnő helyzetek – mutat rá.

Modernitás – Segítség vagy átok?

 A 21. század, ahogy az élet sok más területe, a cserkészetben is megannyi változást hozott. A mai gyerekek kevésbé vevők a hagyományos játékokra. Nehéz őket elszakítani az online világtól, meg kell ismertetni velük a természetet, sok, régen evidens tudás mára kikopott. Az őrsvezetők ebben tudnak segíteni, és törekednek is a változtatásra.

Topál Boglárka mint cserkész nem érez negatív hatásokat, azonban mint őrsvezető, aki gyerekekkel foglalkozik, annál inkább. – A mai digitalizált világban nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeket arra neveljük, hogy a mobiltelefonon és az interneten kívül is van élet. Hogy megtanulják élvezni a valós játékokat, egymás társaságát és a természetet „kütyük” nélkül. Ez azonban nem olyan egyszerű, ugyanakkor nem is lehetetlen feladat – hívja fel a figyelmet.

A folyamatot nehezíti, hogy akárcsak az iskolában, úgy a cserkészcsapatokban is egyre több az SNI-s (sajátos nevelési igényű), BTM-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség), figyelemzavaros, hiperaktív gyermek. Az őrsvezetőknek komoly kihívást jelenthet az ilyen gyerekek fegyelmezése és nevelése, kiváltképp, ha nem megfelelő nevelést kapnak otthon.

Ivony István párhuzamot von saját gyerekkori cserkészkedése és a mai gyerekek szokásai között. – Amikor én ismerkedtem a cserkészettel, a tájolást tájolóval, térképpel végeztük, ma már GPS-szel teszik. De fontosnak tartom, hogy az alapokat is ismerjék a mostani cserkészek. Nem baj, ha GPS nélkül is eltalálnak A-ból B-be.

Ha az alapok rendben vannak, értékrend, életforma, célok, a modernitás nem hátráltatja az embert, hanem segíti. Akkor a maga és embertársai javára tudja fordítani a modern világ vívmányait – véli István.

A jelenséget azonban szemlélhetjük egy másik oldalról is. A modernizáció, a felgyorsult életvitel kivétel nélkül az egész társadalmat érinti.

A kialakult káoszban a cserkészet lehet egy menedék, egy megnyugtató és biztos sziget a felszínes kapcsolatok tengerében. – Azt érzem, hogy sok ismerősömnek hiányzik egy stabil alap, amire építkezhet, vagy egy olyan háló, amire leeshet. A cserkészet számunkra ezt adja meg: egy osztályközösségeken, iskolaváltásokon átívelő közösséget, határozott értékekkel és meghatározó élményekkel, amikhez mindig tudunk nyúlni

– magyarázza Mohay Domonkos.

Vallástól független, de nem vallástalan közösség

Felmerül a kérdés, hogy a mozgalom mennyire függ össze a vallással. Az alapvetése, hogy vallástól függetlenül lehet csatlakozni, mégis, ahol a cserkészet felüti a fejét, ott a vallásosság sem marad el. Magyarországon ez kiemelten fontos részét képezi a cserkészetnek. BiPi ezt oly’ módon fogalmazta meg, hogy minden cserkész kövesse a maga vallását, de azt feltétlenül kövesse. Ivony István elmagyarázza, mit is jelent ez.

– Nem lehet értékközpontú nevelést adni istenhit nélkül. A cserkészet a világ egyik legnagyobb ifjúsági szervezete az ENSZ szakosított szerve után. Több mint 38 millió tagja van. Így ebben a világ mind az öt nagy vallása képviselteti magát. Az összefüggés tehát a legnagyobb mértékű. Vallás nélkül nem beszélhetünk cserkészetről – szögezi le.

Mohay Domonkos szerint „Isten és az Istenbe vetett hit összefügg a cserkészettel, de elválaszthatatlanul. BiPi elképzelései is ezt támasztják alá. Személyesen nem a cserkészetben kaptam a saját hitemet, viszont ahogy – reményeim szerint – fejlődöm benne, egyre inkább gondolom azt, hogy a cserkészetnek csak az Istennel való szoros egységben van értelme. Istennel, és nem egyházzal vagy meghatározott vallási irányzattal – bár a keresztény alapokat európaiságunk miatt sem lehet kizárni szerintem.

Tehát az, hogy Isten és az Istenbe vetett hit jelen van, nem szabad, hogy azt jelentse, hogy aki nem hívő, nem lehet cserkész. Dehogynem lehet, sőt, legyen! Ez is a kereszténységből következik: bárki csatlakozhat, a kölcsönös tisztelet alapján állva alkothatunk – és alkotunk is – egy közösséget”.

Fesztiválozó cserkészek, avagy cserkészek a nyilvánosságban

A tényhez, miszerint sok sztereotípiát kapcsolnak össze a mozgalommal, hozzá kell tenni, hogy egyre több nyilvános helyen és programon jelennek meg a cserkészek, akár tömegesen is, például fesztiválokon vagy a napokban indított kampány során. A Cserkész Szövetség és a cserkészek is egyre inkább nyitnak a „többi ember” felé. Hiszen miért ne hirdetnének egy jó és hasznos dolgot több embernek és így azoknak is, akik még nem hallottak róla, vagy nem tudják, mi is ez pontosan.

Mohay Domonkos azonban úgy véli, a cél az, hogy a cserkészeket arról ismerjék föl, hogy a saját környezetükben úgy élnek és viselkednek, vállaltan cserkészként, ami nyomán jó hírük terjedhet, hiszen a cserkészközeg nem választható el a társadalmi közegtől. Előbbinek pont az a célja, hogy a társadalom számára neveljen proaktív, jó állampolgárokat. Ezért nem kilépni kell a saját közegükből, hanem folyamatosan jelen lenni.

Ivony István hangsúlyozza, a közösségük van olyan értékes, hogy megmutassa magát. – A cserkészetet láthatóvá kell tenni. Meg kell jelenni más közösségek előtt. Nagy felelősség hárul azonban azokra, akik a cserkészetet képviselik és jelenítik meg. Ezeknek szilárd jellemű, mély meggyőződésű embereknek kell lenniük – szögezi le. A kérdésemre, hogy mitől érzi másnak magát, mint az „átlagember”, így felel: A cserkész is ember. Sőt! Azonban, ahogy Vörösmarty Mihály fogalmazott: „Legyen minden magyar utód különb ember, mint apja volt!”. Sík Sándor ezt így viszi tovább:

„A magyar cserkészet ezt a különb embert, ezt a különb magyart írta zászlajára ideául.  Különb ember és különb magyar, – emberebb ember és magyarabb magyar: ebben lehet a legrövidebben összefoglalni a magyar cserkészideált”.

Mátyással a nagytáborban

Amikor legkedvesebb emlékeikről kérdezzük őket, Topál Boglárka a „drop out”-nak nevezett programot említi, amelyet 16 éves korukban szerveztek vezetőik. – A lényege az volt, hogy kisebb csapatokban, bekötött szemmel beültettek minket egy autóba, hosszabb-rövidebb autókázás után pedig kitettek minket valahol, kezünkbe adva egy nagyjából használhatatlan térképet, és egy papírt, rajta különböző feladatokkal. A cél pedig az volt, hogy jussunk vissza a táborba reggelig. Nekünk szerencsénk volt, ugyanis egy kedves autós felvett minket, és majdnem egészen visszavitt. Így, kihasználva a sok plusz időt, tüzet raktunk a falu szélén, és pillecukrot sütögettünk, nehogy túl korán érjünk vissza – meséli nevetve.

– A kószakorosztályban töltött nagytáborokat említeném – vágja rá Mohay Domonkos. – Ekkorra már megálltunk a két lábunkon is a tábori környezetben, élveztük a ránk bízott szabadságot, hogy a vezetőink nem velünk aludtak, ugyanakkor barátként együtt tudtunk szórakozni a táborban. Ez egész más, mint fiatalként vagy több éve vezetőként, többletfelelősséggel és folyamatos figyelemmel, rendelkezésre állással jelen lenni. Ezekben a táborokban lettünk annyira jóban Aranysakállal, az ŐV-társammal, hogy mi épp most léptetjük kósza korosztályba az őrsünket. Ezekben az években vezettem az őrsvezető képzést, ami máig meghatározó, és sok erőt ad a vezetői munkában. Ezekben az években lettem Jegesmedve, ami olyan név és élmény, ami akkor is kísérni fog, amikor már nem leszek aktív tagja a közösségnek – tudjuk meg Domonkostól.

– Nehéz a sok élményből egyet megragadni – mereng el Ivony István, hiszen a mozgalom lényege az élményadás, az élménypedagógia, de ha mégis meg kell egyet fogalmazni, akkor a 2008-as kerületi nagytábort emeli ki, amelynek keretmeséjét és annak lebonyolítását a csapata biztosította a 3000 fős tábornak. Elmondta: „Itt mint felelős Mátyás király udvarát és korát kellett megjelenítenem. Ki más is lehetett a király, mint Helyey László művész úr, akiről sok gyerek a neve után még nem tudta, hogy ki is ő, de amikor megszólalt a jól ismert hangján, sajátos, boldog moraj futott végig a sorokon, hogy

itt van Mátyás király!”.

 

A témában olvasásra ajánljuk:

Magyar Cserkészszövetség: „Nem egy olyan mozgalom vagyunk, amelyik elbújik az erdőben”

Cserkésznek lenni menő!


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb