Magyar Cserkészszövetség: „Nem egy olyan mozgalom vagyunk, amelyik elbújik az erdőben”

Nagy nap a mai a cserkésztársadalom számára, ugyanis augusztus elseje a nemzetközi Word Scarf Day, amikor a cserkészek szerte a világban felveszik nyakkendőjüket, így emlékezve az első, 1907-ben tartott angliai cserkésztábor nyitónapjára. Hazánkban is aktívan működnek a cserkészmozgalmak, augusztus 16-18. között rendezik a Scoutland – Országos Cserkésztalálkozót Dunaújvárosban, augusztus 22-25. között pedig Mátrafüreden várja a fiatal családosokat a Gubacs Fesztivál. Réder Kristóffal, a Magyar Cserkészszövetség kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a cserkészet értékeiről, a velük kapcsolatos tévhitekről, a Magyar Cserkészszövetség augusztusban induló integrált kampányáról és még sok másról.

– Hány cserkész van jelenleg Magyarországon?

– Hazánkban több mint 12 000, határon túl, az elszakított országrészekben pedig több ezer cserkésztestvérünk él. Ma több mint kétszáz cserkészcsapatot tartunk számon, amelyek az ország összes megyéjében megtalálhatók. Azt szeretnénk elérni, hogy minden járásban legalább egy-egy cserkészcsapat legyen.

– A nagyobb eseményeiken, találkozókon, fesztiválokon általában hány megjelenőre, illetve cserkészre számítanak?

– Többféle módon vagyunk jelen fesztiválokon. Egyrészt a Magyar Cserkészszövetség szervez fesztiválokat, de részt veszünk mások által szervezett fesztiválokon is. Saját fesztiváljaink közül a Gubacs Fesztivál alapvetően a családos korosztályt szólítja meg, ez nyitott mindenki felé, vagyis nem-cserkészek felé is, de alapvetően azokat a fiatal családosokat várjuk, akik szeretnének kikapcsolódni és egy kicsit pihenni így a nyári nyüzsgésben, tehát direkt családbarát fesztivált szervezünk. E mellett van egy cserkészek számára szervezett rendezvényünk, ez az Országos Cserkésztalálkozó, a Scoutland, ahova alapvetően csak cserkészeket várunk. Mind a kettő rendezvényen több száz résztvevőre számítunk a nyár során, de emellett részt veszünk más fesztiválokon is, mint például a Volt Fesztivál, a Strand Fesztivál vagy a Sziget. Ezeken a programokon missziós tevékenységet folytatunk, mert szeretnénk, ha megjelennénk olyan közegben is, ahol korábban nem láttak minket az érdeklődők. Vagyis cél, hogy erősítsük a cserkészet jó hírnevét.

– Milyen értékei vannak a cserkészetnek, illetve ezek közül melyeket emelné ki?

– A cserkészetnek több értéke is van, erre szeretnénk felhívni az augusztus elsején induló kampányunkkal a társadalom, illetve az érdeklődők figyelmét. Szeretnénk újrapozicionálni azt a képet, ami a cserkészetről kialakult az elmúlt évek során, szeretnénk helyre tenni az esetleges félreértéseket, és szeretnénk valós képet adni magunkról. Hogy mik az alapvető értékeink? Alapvetően egy vallásos, ifjúságnevelő, önkéntes szervezet vagyunk, és ezt szeretnénk mindenfelé hirdetni, ezt az üzenetet továbbadni. Vallásos, ez azt jelenti, hogy felekezetre tekintet nélkül lehet csatlakozni a cserkészethez. Ma Magyarországon van református, evangélikus, katolikus cserkészcsapat is, emellett fontos kiemelni azt az értéket, hogy a nemzeti tudatot, a magyarságtudatot nagyon fontos értékünknek tartjuk, melyre büszkék vagyunk, és ezt nem is szeretnénk a modern korban sem feladni, mindamellett, hogy egyébként maga a cserkészet egy nemzetközi szervezet. Tehát ennek a kettősségnek mindkét oldalát értéknek tartjuk, azt is, hogy nemzeti és azt is, hogy nemzetközi is a cserkészmozgalom. E mellett talán a legfontosabb az, hogy olyan tudást adunk át a ránk bízott gyerekeknek a nevelőmunka során, amelyet utána a munkaerőpiacon vagy akár az iskolában, a hétköznapokban is tudnak használni. Olyan kompetenciákat fejlesztünk, mint például együttműködés, kommunikáció vagy komfortzónán kívüli helyzetek kezelése. Ezek olyan tudást adnak a fiataloknak, amely később is hasznos lehet. Mi azt szoktuk mondani, hogy a fiatalokat úgy szeretnénk nevelni, hogy később rátermett felnőttek legyenek.

– Említette, hogy újra szeretnék pozicionálni azt a képet, ami az elmúlt száz évben a társadalomban kialakult a cserkészetről. Milyen kép alakult ki, és mik azok a tévhitek, amelyek fennállnak a cserkészettel kapcsolatban?

– Szerintem sok embernél az amerikai filmekből ismert – és itt most fontos, hogy mi a magyar cserkészmozgalmat szeretnénk reálisan bemutatni – legnagyobb tévhit, hogy a kiscserkészek hatalmas nagy patch gyűjteménnyel mennek, és cukorkákat kérnek különböző segítségért cserébe. Magyarországon nem ilyen a cserkészet. Magyarországon, ha lehet azt mondani, sokkal fontosabb a vallásos vetülete, mint máshol. Vezetőink nagyon komoly energiát fordítanak arra, hogy a rájuk bízott gyerekek hitben is fejlődjenek, illetve segítenek abban, hogy a hitüket meg tudják élni minél jobban. E mellett szeretnénk azt a tévképzetet is lerombolni, hogy a cserkészet valamilyen földtől elrugaszkodott klub, ahová nem lehet bekerülni, mert igenis nagyon sok helyen jelen vagyunk akár egy fesztiválon, akár karitatív megmozdulásokban, legutóbb például egy kollégiumi tűznél hatalmas összefogással sikerült segítenünk a rászorulóknak, de sok hasonló példát mondhatnék még. Nem egy olyan szervezet és mozgalom vagyunk, amelyik elbújik az erdőben, hanem egy olyan, amely a társadalomban jelen van, és ezt a jelenlétet szeretnénk erősíteni a most induló plakátkampányunkkal, melyen reményeink szerint országszerte meg tudunk majd jelenni.

– Ha jól tudom, az említett plakátkampány a Magyar Cserkészszövetség integrált kampányának részét képezi. Mi ennek a fő célja, és hol találkozhatunk majd vele?

– Úgynevezett citylight kampányt indítunk, ami azt jelenti, hogy utcai plakátokon jelenik majd meg a cserkészet, illetve a cserkészethez kapcsolódó már említett, számunkra fontos kulcsszavak. Országszerte tíz nagyvárosban lesznek jelen, emellett szervezünk a közösségi médiában is olyan kampányokat, amelyek erre ráerősítenek, de lesznek offline rendezvényeink is, amelyek mind ezt a kampányt szeretnék erősíteni. Terveink szerint még egy reklám spotot is készítünk, amelyet később terjeszthetünk.

– A mai digitális világban felnövő generációk körében népszerű még a cserkészkedés? Mik azok az értékek az említettek mellett, amelyeket a mai fiatalok kifejezetten a cserkészet által tudnak elsajátítani?

– Értékek mellett tudást is elsajátíthatnak a fiatalok. A nyár a legintenzívebb időszak a cserkészek számára, ilyenkor a legtöbb cserkészcsapat táborokba megy, és nagyon jó látni azt, hogy azok a fiatalok, akik év közben sokkal többet használják a telefont, mint mondjuk nyáron egy cserkésztáborban, ugyanúgy meg tudják találni önmagukat, ugyanúgy le tudják kötni magukat, mint mondjuk az okos telefont nyomkodva. Egy nagyon egyszerű példa: a mi csapattáborunkban a telefon nélkül is éri annyi inger a fiatalt, hogy abszolút nem érzi szükségét annak, hogy elővegye a telefont. Ma sajnos rengeteg fiatal közösség nélkül nő fel, nincs egy olyan megtartó, baráti közege, amely éveken, évtizedeken keresztül elkíséri. Ezt a cserkészeten belül nagyon sokan elmondhatjuk, hogy mi megkaptuk ezt az értéket, ezt a tudást, ezt a kapcsolati megtartó közeget, és visszük magunkkal akár egy életen át.

– A Scoutland Országos Cserkésztalálkozón a környezettudatosság mellett a szociális integráció, az internetes zaklatás is központi téma lesz. Milyen szerepe van a cserkészetnek az említett területeken? A családi életben szerepet kaphat a cserkész-szemlélet?

– Mi cserkészek kiemelt figyelmet fordítunk (főként vezetőként) arra, hogy mindig olyan témákról essen szó a vezetők továbbképzésén – ez esetben az Országos Cserkésztalálkozón, a Scoutlanden –, amelyek érdeklik az embereket, aktuálisak és frissek. Az említett témák kulcsba vágó kérdések, a bullying témája vagy akár a környezetszennyezés és egyéb témák mind itt élő, velünk élő problémák, amelyekre jó, hogyha mi cserkészek felhívjuk a figyelmet, ezek mellé a problémák mellé odaállunk, és azt mondjuk, hogy igen, a mi vezetettjeink, a mi cserkészeink erre figyeljenek. Minden a vezetőképzésen múlik. Mivel erre a rendezvényre a fiatal vezetőinket várjuk, bízunk abban, hogy ők is majd adott esetben ezt a tudást tovább tudják adni a saját vezetettjeiknek, a saját cserkészeiknek, és így egy közös előrelépést érhetünk el ezekben az ügyekben. Igyekszünk olyan módon beszélni ezekről a problémákról, amely könnyen fogyasztható, könnyen értelmezhető.

– A Gubacs Fesztivál igen nagyszabású rendezvénynek tűnik a rendezvény weboldala alapján, formátumát tekintve pedig elég modernnek, hiszen egy cserkészfesztivált – bár lehet, hogy ez is egy újabb tévhit – valahogyan „nomádabb” körülmények között képzelnénk el. Ez is a népszerűsítő kampány része?

– A Gubacs Fesztivált második alkalommal szervezzük meg. A program koncepciója inkább azt szeretné erősíteni, hogy elérhetők vagyunk nem csak a hétköznapokban, hanem mondjuk ezen a programon is. Cserkészcsapataink jelentős része – sőt, mondhatom nyugodtan, hogy mindegyik – nomád körülmények között táborozik. Talán pont ezért, ha úgy tetszik, az erdő határára szervezzük ezt a fesztivált (ahogy egyébként tettük tavaly is), mert akkor mégiscsak a természet közelében vagyunk, megőrizzük azt az értéket, amit a természet közelsége jelent számunkra, ugyanakkor könnyen megközelíthető civilek számára is, és így talán tudunk olyan kapcsolatot, olyan találkozási pontot létesíteni, ahol megszólíthatjuk a fiatalokat. Olyan fiatal családosokat, akik dilemmáznak, hogy egy-két-három év múlva a kis lurkót milyen közösségbe adják, és akkor talán mi is rajta lehetünk majd azon a listán, ahová a gyermekük szeretne csatlakozni.

– A programokat és meghívottakat elnézve arra lettem figyelmes, hogy a szentmise mellett például a Pixa vagy a Kelemen Kabátban zenekar is ott van. Miért gondolják, hogy a kiválasztott meghívottak közelebb viszik a cserkészetet az odalátogatókhoz? Hogyan történt az előadók, zenekarok kiválasztása, mi volt a koncepció?

– Én különválasztanám a kettőt, mert a Gubacs Fesztivál és a Scoutland két teljesen különböző célcsoportot céloz. A kérdésben említettek a Scoutland fellépői, ahová fiatal cserkészvezetőket várunk, a Gubacson pedig fiatal családosokat. A kettő között körülbelül 5-10 év a differencia, szerintünk ez nagyon komoly különbség, és talán ez a fellépőknél is tetten érhető. Sokkal inkább a fiatalokat szólítja meg a Scoutlanden a Biebers vagy az említett Pixa, míg a Gubacs Fesztiválon mondjuk Ferenczi György és az Első Pesti Rackák vagy a PASO sokkal inkább az idősebb, fiatal családosok számára lehet érdekes vagy izgalmas. Ezt a különbséget mi szeretnénk is megtartani a jövőben, hogy a fiataloknak, a tizenéves korosztálytól mondjuk huszonegykét éves korig szól a Scoutland, és az idősebb generációknak szól a Gubacs, ahol már teljesen más tematika szerint szerveződnek a programok.

– Azon olvasókkal, akik nem tudják, talán érdekes lenne megosztani, hogy mi is az a gubacs? Miért ez lett a fesztivál neve?

– A gubacs egy termés, amiből a legtöbb cserkész nyakkendőgyűrűt farag, ez egy olyan cserkész szimbólum, ami fontos számunkra. A nyakkendő kötéshez, az egyenruhánkhoz tartozik. Egy olyan szimbólum, ami a cserkészek számára sokat jelent, külsősök számára pedig egy érdekes kérdés, mert egyből rákérdeznek, hogy mi az a gubacs, és pontosan hogyan kapcsolódik a cserkészethez.

Képek forrása: Magyar cserkészszövetség Instagram oldala