A sokak által szeretett Regnum Marianum templomot, mely a Városliget egyik ékessége volt, a II. világháború után lerombolták. Ezzel megsemmisítettek egy ékkövet Budapest templomai között, de – bár a szándék megvolt – nem tudták eltiporni a közösséget, mely máig a keresztény értékek legfőbb képviselője sok katolikus fiatal számára. A Regnum Marianum templomról és a regnumi közösség hatásáról beszélgettünk Kemenes Gábor atyával, Nagykovácsi plébánosával, aki a Regnum Marianum nagykovácsi közösségének vezetője is egyben.
A Regnum Marianum budapesti pap-hittanárok közösségeként indult az 1800-as évek végén. Fő tevékenysége a gyerekek és a fiatalok természetes alapokon álló katolikus szellemű nevelése – írja a Magyar Katolikus Lexikon. A regnumi közösség nagy szerepet vállalt a Magyar Cserkészszövetség megalakulásában is. Később a Városliget szélén, a Damjanich utca 50. alatt volt a közösség székháza és a közelébe építették fel a Regnum Marianum templomot, hivatalos nevén a Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya templomot. 1931-ben szentelték fel.
A II. világháborút követően azonban útjába került a XX. század egyik legkegyetlenebb vezetőjének, Rákosi Mátyásnak. A diktátor a magyarság engesztelő templomát 1951. szeptember 23-án leromboltatta arra hivatkozva, hogy belelóg a Felvonulás térbe: előbb robbantással, majd hagyományos bontással eltüntették a szent helyet.
Ma egy kereszt, egy tábla és egy földhalom áll a helyén. A kereszt az 1919-es kommün azóta elszállított emlékművének talapzatán áll. A templom alapjai a földben pihennek, fölöttük méltatlan gépkocsi parkoló terpeszkedett. A tervek szerint 2021-re – a templom építésének kilencvenedik, lerombolásának hetvenedik évfordulójára – történelmi emlékhely épül az egykori templom helyén.
Fotó: Fortepan
A templom jelentőségéről és a regnumi közösség megtartó erejéről beszélgettünk Kemenes Gábor atyával a templomrobbantás évfordulóján.
– A „jogutód” a zuglói Zoborhegyen áll. Sikerült „áttelepíteni” a szellemiséget ide?
– A Regnum Marianum templom egy olyan plébánia volt, amely azért jött annak idején létre, mert a város azon részén szükség volt egy működő plébániára. Ezt a templomot használta a Regnum Marianum közösség. Amikor a templom építése elkezdődött, Shvoy Lajos házfőnököt bízták meg, hogy legyen az épülő templom plébánosa. Így egy személyben volt templomépítő plébános és a közösség házfőnöke is. Amikor azonban Shvoyt kinevezték székesfehérvári püspöknek, akkor ez a két szervezet különvált, és a templom külön kapott egy plébánost; a Regnum közösség pedig tovább folytatta az életét. Igazából a közösség csak használta a nagy ünnepekkor a templomot, hiszen a Damjanich utca 50. alatt volt nekik egy saját kápolnájuk is. Így a templom nem a közösségé volt, hanem csak ezt a nevet viselte. Ez a templom így a közösséget nem vesztette el, hiszen az működött továbbra is.
A Zuglóban épített templom a plébániai hívek számára jelentette az új templomot, viszont mai napig odafigyelnek arra, hogy az ottani plébános a regnumi közösségből származzon.
hirdetés– Mi az üzenete a Regnum Marianum templom történetének a mai világban? Lehet azt mondani, hogy élő kövekként kell jelen legyünk, és Isten templomát építenünk?
– Annak idején, amikor a templom épült, fogadalmi templom is lett részben. Ugyanis hálát adtak azért, hogy megszabadultak a korai kommunizmustól. Azért volt ilyen mély tisztelete a templomnak, mert megtestesítője volt a magyarság nagyon komoly Mária-tiszteletének is – és az is maradt volna. Nem véletlen, hogy szemet szúrt a kommunistáknak, és azon voltak, hogy ezt eltüntessék.
– Bár a templomot lerombolták, de a közösség túlélte a nehéz időket. Miben gyökerezik ez a megtartó erő?
– A templomot lerombolták, de a regnumi közösség nem is a templomhoz tartozott, hiszen oratóriumszerű találkozások voltak a Damjanich utca 50-ben. A kommunizmus idején megszűnt a székház, megszűnt a templom, de a közösség mégis tovább élt. Lakásokban, családoknál találkoztak a tagok. Nyári táborokat és kirándulásokat szerveztek, amit persze az állam nem nézett jó szemmel. Többen börtönbe is kerültek, de a megtorlások dacára még inkább élt a közösség, hiszen próbálták sokkal tudatosabban megélni a regnumi szellemet.
Ez a közösség nem egy hagyományos hittanóra rendje szerint működik, hanem a cserkészethez hasonlóan itt is életre nevelik az embert. A jelmondat is azon alapszik, hogy az egészséges szellem feltétele az egészséges test. („Gratia supponit naturam” – A kegyelem a természetre épül). A mai napig megmaradt a szokás, hogy rendszeresen járunk együtt táborozni, kirándulni. Nagyon sokan, akik a regnum közösségén belül nevelkedtek, vállalnak számos más egyházi feladatot, és ott is próbálják átadni azt a szellemiséget, amit a Regnum Marianum ad.
