Az európai baloldal megtagadta a demokráciát

Az elmúlt napokban komoly politikai csatározás alakult ki amiatt, hogy a magyar ellenzéki képviselők kezdeményezésére a Fidesz képviselőit – a korábban megszokott eljárásrendet mellőzve – az európai baloldali képviselők nem szavazták meg az Európai Parlament szakbizottságainak vezető pozícióira. Fricz Tamás politológust arról kérdeztük, milyen jelentősége van a baloldal ezen lépésének, és a történtek milyen válaszreakciót generálhatnak a kormánypárt részéről. A politológus elmondta: a balliberálisok a demokráciát tagadták meg azzal, hogy felrúgták a kialakult szokásrendet.

Fricz Tamás hangsúlyozta: az, ami most az Európai Parlamentben történt, teljes mértékig egyedülálló és példa nélküli.

– A történtekben különösen nagy felelőssége van a magyar baloldalnak, amely jelentős aknamunkát folytatott saját honfitársai ellen. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez erkölcsi értelemben egy szimpla hazaárulás részükről – szögezte le.

A politológus felhívta a figyelmet arra is, hogy egy, az ellenzéki pártok közt összehangolt akcióról van szó, amelynek során Újhelyi Istvántól kezdve Cseh Katalinig bezárólag minden képviselő megsértette az évek során kialakult, demokratikus szokásrendet. – Ráadásul mindezt büszkén vállalták, és kijelentették, hogy ehhez hasonlóan fognak eljárni a továbbiakban is – tette hozzá.

A részletekről szólva kifejtette: e szokásrend szerint az Európai Parlament tisztviselőit ahhoz hasonló módon választják meg, ahogy a tagállamokban is szokás: az egyes pártok a választási eredményeknek megfelelő arányban töltik be a pozíciókat.  – Ennek a megállapodásnak a lényege az, hogy biztosítja a demokrácia működését. Az tehát, hogy most az ellenzéki képviselők direkt felrúgták ezt az alkut, azt jelenti, hogy a demokratikus normákat vették semmibe – értékelte.

Hozzátette: az eljárás azért is aggasztó, mert az Európai Unió színterén komoly problémákat tesz láthatóvá. – Az európai szociáldemokratáktól kiszivárgott levélben van egy szembeötlő mondatrész: „Elégedettek lehetünk az elért eredménnyel, hiszen nem csupán azt sikerült megoldani, hogy minden szakbizottságban karanténba zárjuk a számunkra nem megfelelő jelölteket”.  Ez egész egyszerűen azt jelenti, hogy a balliberális oldal vindikálja önmaga részére a jogot ahhoz, hogy megmondja: kik a megfelelő politikusok, és kik nem azok.

Mindeközben pedig semmibe veszik a választók akaratát, és nem hajlandóak elfogadni azt, hogy a mostani szavazáson nem ők kerültek többségbe. Tehát megtagadják a demokráciát, és ez óriási károkat okozhat az egész Európai Unión belül – hangsúlyozta Fricz Tamás.

A politológust megkérdeztük arról is, hogy a jobboldal részéről milyen ellenlépés követheti ezt a politikai küzdelemben. Fricz Tamás válaszában úgy fogalmazott: elképzelhető az – amire a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté nemrég utalt –, hogy a következő alkalommal a magyar ellenzéki képviselőket nem szavazzák meg a bizottsági pozíciókra a magyar parlamentben.

Fricz Tamás politológus.  Fotó: MTI/Diósi Imre

Hozzátette azonban, hogy ez a válaszlépés erkölcsi szempontból nem lenne a legjobb megoldás. – Ha ezért cserébe a baloldali képviselőkön a jobboldal a magyar parlamentben vesz elégtételt, akkor azzal szintúgy felrúgja a demokrácia szabályait, amelyeket mindig a normák és mentalitások határoznak meg – fogalmazott.

Szerinte az ilyen fellépés egy ördögi kört hozhat létre azáltal, hogy egyre brutálisabb válaszlépésekhez folyamodnak majd a szemben álló politikai felek. – Ebben az esetben a demokrácia helyett gyakorlatilag egy hidegháborús állapot alakulna ki, ami semmi jóra nem vezetne.

Fenn kell tartani a demokratikus „játékszabályokat” egészen addig a pontig, ameddig ez megtehető – foglalt állást a politológus.

Fricz Tamást megkérdeztük arról is, hogy miként értékelhető Rogán Antal azon kijelentése, amely szerint Orbán Viktor csak azt követően járult hozzá a német politikus bizottsági elnökké választásához, hogy az megígérte: tiszteletben tartja Magyarországot és a közép-európai nemzeteket.

A politológus szerint von der Leyen egyelőre még „sötét ló” számunkra, és kérdéses lesz az, hogy milyen mértékben tud majd függetlenedni Angela Merkeltől.

– Annyi azért biztos, hogy Von der Leyen asszony személye kedvezőbb számunkra a bizottság élén, mint Frans Timmermansé lett volna, aki könnyen lehet, hogy már első munkanapján a 7. cikkelyt léptette volna érvénybe Magyarországgal szemben – tette hozzá.

Véleménye szerint a leendő bizottsági elnökkel a kormánynak nem lesz egyszerű dolga, de egyelőre lehet bízni abban, hogy sikerül majd megállapodásra jutni vele a problémás kérdésekben. – Az elmúlt években tett kijelentése alapján Ursula von der Leyen föderalista gondolkodó, ami azt is jelenti, hogy a nemzeti szuverenitás kérdését tekintve a nézetei nem egyeznek meg a magyar kormányéval. Mindemellett egy pragmatikus politikusnak tűnik, ezért bízhatunk abban, hogy a magyar kormány olyan alkukat tud majd vele kötni, amelyek a felek számára kölcsönösen előnyösek lesznek – vélekedett a politológus.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a bizottság alelnöki székében helyet foglal majd Frans Timmerans, valamint Margrethe Vestager is, akik előreláthatóan fellépnek a magyar kormány ellen.

– Timmermans nem fog tétlenül ülni az alelnöki székben, továbbra is nagyon aktív lesz, ami azt is jelenti, hogy nehéz és küzdelmes korszak elé nézünk majd az Európai Unióban – emelte ki Fricz Tamás.