EU ide, EU oda: Ceaușescu a sírjából is parancsol

A június 6-i incidenst követően ismertté váltak mindazok a levéltári dokumentumok, amelyekre hivatkozva a dormánfalvi polgármester az úzvölgyi temetőt elrománosítaná. Az elképzelés egyáltalán nem új keletű. Már Nicolae Ceaușescu román diktátor rezsimje alatt fenyegetőnek találták Romániára nézve a háborús katonai emlékműveket. Különösen a magyarokét. A mostani konfliktusban sincsen másról szó.

1984-85-ben, illetve 1988-89-ben Románia minden idegen és román háborús emlékművét nyilvántartásba vették. Erre azt követően került sor, hogy az 1980-as évek elején a hadsereg háborús emlékművekért felelős osztálya figyelmeztette Nicolae Ceaușescu román diktátort: Erdély területén számos Horthysta-fasiszta (értsd: a magyarok által állított) emlékmű találtató, amelyek veszélyt jelentenek a román államra nézve – írja Maria Bucur történész a Heroes and Victims című könyvében.

– A román állam önmagára nézve általában fenyegetettséget érzett az ilyen emlékművek létezése miatt, így

le akarták bontani azokat, vagy át akarták alakítani olyan emlékművekké, amelyek méltóképpen jelenítik meg a „román nép háborús áldozatvállalását”

– olvashatjuk Bucurnál.

Az elkészült nyilvántartásban két dokumentum is szerepel, amelyek hitelessége igencsak aggályos. Az első dokumentum az 1926-27-ben lezajlott hadisír-összevonást rögzíti: az úzvölgyi temetőben az első világháború idején eltemetett 350 honvéd mellé további 793 katonát hantoltak el. Az alaprajzon szereplő összesen 1143 személy mindegyikét „ellenséges katonaként” jegyzik fel. Ám az áttemetési naplóban érdekes módon már 7 román katona is szerepel, akiknek a neve kísértetiesen megegyezik az alaprajzon fellelhető magyar katonák neveivel. Így keresztelték át Harcsik Mihályt a „román” Horcic Mihai névre, vagy Lusicz Fülöp magyar honvédet Lusin Filippé.

A temető kapcsán előkerült másik dokumentumot, amelyen 149 román katona neve szerepel, és 1985-ből származik, először idén május 8-án tették közzé a bákói Cultul Eroilor („Hősök kultusza”) nevű közösségi oldalon. Ezzel azt akarták bizonyítani, hogy a temetőben igenis ott nyugszanak a román hősök. Ennek a listának a hitelességében is bőven van okunk kételkedni. A 149 név közül hatot egyértelműen a már említett áttemetési naplóból vettek át (egy honvéd is szerepel közöttük!). Az egyes nevek mellett csak az elesés éve szerepel. Ám a halálozási adatokat kétségtelenül a román hatóságok rögzítették. Erről egyértelműen árulkodik, hogy az elhalálozási adatokat nem a Gergely-, hanem a Románia által 1919-ig használt Julianus-naptár szerint rögzítették.

Az utóbbi lista címe csak tetézi a hitelesség körüli aggályokat, hiszen abban a temető szó nem kisejthető, és Úzvölgy román neve (Valea Uzului) helyett Szentmárton (Sinmartin) község neve olvasható.

A dormánfalvai polgármester által előhúzott, szerinte a temetőfoglalásra jogalapot képző, mégis láthatóan kétes eredetű, illetve bizonyosan a románok által keletkeztetett iratok Nicolae Ceaușescu román diktátor szellemét idézik

az Európai Unió soros elnökségét betöltő mai Romániában. Úgy látszik, a diktátor a sírjából is parancsol…

Forrás: itt; Fotó: MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
Kulturális kavalkád lesz pünkösdkor Esztergomban
Közösségfejlesztő programot indít a Három királyfi mozgalom
Bombahír: Észak-Korea kész megsemmisíteni a nukleáris fegyvereit