Jézus zászlója alatt találkozunk – László Viktor a Vasárnapnak

Az Ez az a nap rendezvények tizenkilencedik éve hívják a Kárpát-medence keresztényeit, hogy közösen imádkozzanak és zenével dicsőítsék Istent. Idén június elsején az Arénában valósul meg a felekezeteken átívelő keresztény egység, 2020-ban tízszer ennyi résztvevővel a Puskás Stadionba hívnak minket. László Viktor főszervezővel beszélgettünk, aki személyes megtérésének mozzanatait is feltárta előttünk.

– Mi különbözteti meg ezt az eseményt egyéb más, zenei, kulturális rendezvénytől?

– 2018-19 és 2020-as év Jézus három szava köré csoportosul, amikor önmagáról állítja azt, hogy ő az út, az igazság és az élet. Az idei év üzenete, hogy Jézus Krisztus igazsága határozza meg az életünket. Ennek hatása van, kell hogy hasson a környezetünkre, a kultúránkra, az egész országra. A jó fa jó gyümölcsöt terem. Az Ez az a nap alkalmak során elhangzó dalok, üzenetek, buzdítások mindig előre, Istenre mutatnak.

Jézus Krisztus személye, a Biblia kinyilatkoztatása minden nap aktuális igazság.

Erre épülnek a zsoltár alapú énekek, a színpadon fellépők az Atya szeretetét helyezik a fókuszba. És hogy mennyire nem fellépőfüggő, hogy évről-évre megtelik-e az Aréna, azt mutatja, hogy itt többről van szó, mint pusztán a minőségi magyar és külföldi keresztény könnyűzene iránti kulturális rajongásról. Azt tapasztaljuk, az embereknek igényük van arra, hogy Jézushoz kerüljenek közelebb ilyen módon, hogy az itt kapott lelki feltöltődéssel új irányt vegyen az életük, megújuljon és még mélyebb legyen az Istenkapcsolatuk.

Segít a fiataloknak, hogy bátran megállhassanak a hitük megvallásában a hétköznapok sodrában is.

– Ezek szerint az itt megtapasztalható, felekezeteken átívelő lelki egység jel a világ felé.

– Talán ha évekkel korábban elkezdődhetett volna ez a lelki folyamat, sokkal több gyümölcsében gyönyörködhetnénk már. Az emberek a mindennapi problémáikban sokszor nem Istent keresik megoldásként. Belénk nevelték, hogy magunk körül kell forognunk, más nem érdekes. A kereszténység akkor válhat vonzóbbá, ha a különböző keresztény felekezetek szeretetben elfogadják egymást. Nem az egyházak egyesüléséről beszélek, hanem, hogy tisztelettel vannak egymás iránt.

A zene egy út lehet abban, hogy a különböző egyházi szakadások időszaka után újra egyek lehessünk Istenben.

Kifejezzük a világ felé egyszerű módon, amit a János evangélium ír: “Arról ismerje meg a világ, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást”. Ez a hitvallásunk. Ereje van annak, ha egy napra meg tudunk semmisülni az egymástól elválasztó dolgok számára, és a közösben tudjuk ünnepelni az Istent. Ami összeköt bennünket, arra figyelünk.

A Planetshakers csapata, az idei Ez az a nap egyik meghívott előadója az egyik korábbi rendezvényen.

– Az európai keresztények jóléti pozíciójából hogyan értelmezhető az Istenért az életüket is feláldozó, üldözött keresztények sorsa?

– Az üldözéseknek számos formája van. Az üldözött keresztényekért való imádságot nagyon fontosnak tartom és nagyra becsülöm. Azt is látni kell azonban, hogy mi, ahol élünk, a hétköznapjainkban folyamatosan az árral szemben úszunk.

A nyugat-európai nyomás el akarja érni, hogy ne a bibliai igazsághoz igazítsuk az életünket.

Nem látjuk, hogy milyen szintekig jut majd el ez a folyamat. Emiatt fokozottan szükséges, hogy közösen kiálljunk a hitünk mellett. Harminc-negyven évvel ezelőtt egy, a mostanihoz hasonló rendezvény szervezése miatt valószínűleg börtönben ülnénk. Ezzel együtt voltak bátor hitvallók, akik ezt a fenyegetések ellenére is vállalták annak idején (például Sillye Jenő, Győri János Sámuel és mások). Az elődök tehát már hősiesen előkészítették az utat. A hetvenes, nyolcvanas években is felvállalták, hogy zenével hirdetik az evangéliumot. Az ő munkájukra és hitvalló áldozatvállalásukra tudott épülni az Ez az a nap-alkalmak körüli összefogás is… Az abban az időben legalább akkora dolog volt, mint amit most kell megtennünk: radikális hittel kiállni Isten igazsága mellett.

A Nagymarosi Találkozó tömegesen vonzotta a Krisztust követő fiatal közösségeket a kommunizmus éveiben is.

Kegyelmi időszakban vagyunk, amikor meg kell ragadni a lehetséges eszközeinket, amelyeket a mai kor kínál számunkra. Az üzletember keresztény korrekt viselkedésével misszionáljon Isten mellett, a pap úgy prédikáljon, hogy ne aludjanak el közben a hívek, hanem felébredjenek. A misék végén hallható missziós parancs is lehetne buzdítóbb:

„menjetek békével, küldetésetek van, forgassátok fel egy kicsit – jó értelemben – a világot,

és mondjátok el egy héttel később, hogy hányan tértek meg a bizonyságtételetek miatt”. Ha ez háromezer plébánián elhangozhatna, és utána ott állnának a megtért emberek a közösségekben, képzeljük csak el, milyen folyamat indulna el. Ám az egyház ebben a tekintetben egy picikét még alszik.

EUCHARIST * Jó Atyám nékem

2018-ban a RaM-ban (Radnóti Miklós Művelődési Központ) énekelte az Eucharist ezt a csodálatos imádó dalt Istennek. Közreműködött a 4 Akkord Show Kórus

Közzétette: Eucharist Zenekar – 2019. április 4., csütörtök

 

Az Ez az a napon lehetőségünk van átélni, milyen, amikor feléledünk közösen, és azt zengjük, hogy „jó vagy, jó Atyám nékem”! Martin Smith barátom szokta mondani: a dicsőítők mindig egy kicsit vadak voltak a Bibliában is. Ők mentek a sereg élén, és dicsőítették Istent! Nem szabad félnünk a kreativitásunkkal és a szívünkben lévő élő hit erejével a frontvonalba állni!

Martin Smith az A38 hajón, miközben “Szerelmes dalt” énekel Budapestért.

Csiszér László, az Ez az a nap állandó magyar dicsőítésvezetője szerint a megújulás először egy személyben indul el, aki én vagyok. Vagyis mindenkinek magán kell kezdeni ezt a belső átalakulást. A közel húsz éves zenei-lelki mozgalmatok vezetője vagy. Milyen belső történés indított el téged annak idején?

– Közel harminc évvel ezelőtt kerestem az Istent, de megvolt mindenem. Fiatalon már egy nagyon sikeres üzletembernek mondhattam magam.

De az én szívemben is ott volt az „Isten-alakú űr”.

Bármivel is próbálkozunk, ezt a helyet csak Isten képes betölteni, senki és semmi más. A szinkretista vallási kínálatban keresgéltem valamit, ami bennem ezt az űrt képes lett volna betölteni. Útmutatást vártam azokban a különféle vallásokban, amelyek nem feltétlenül mutattak az élő Istenre. A spirituális praktikákban érezhető volt egyfajta transzcendencia, de a rossz erők általi becsapás is.

Isten egy könyvön keresztül mutatta meg mit jelent hinni Jézus személyében. Megérintett, hogy ő az életét adta értünk.

Néhány ezt alátámasztó dal is segített a megtérésemben. Azóta tudom, ha egy zene olyan jó, hogy már meghallgatod, egy idő után odafigyelsz az üzenetére is.

– Egy könyv és néhány dal. Ennyi elég volt?

– Néhány testvér életével és szavaival tett bizonysága révén megfordult bennem  valami. Azt mondtam, hogy kell lennie valaminek, ami több annál, mint amit látok a szememmel. Egy neoprotestáns és egy katolikus testvér segített nekem a hitemben. Emiatt számomra a különböző felekezetű keresztények felé való tisztelet magától értetődő volt már a kezdetektől. A szavakon túl volt egy fizikálisan is megélt, nagyon mély találkozásom is Istennel.

Az „új Pünkösd” jelenségét élhettem át, amire talán még nem figyelünk eléggé az egyházainkban: Isten megérintett ott és akkor, úgy, ahogy voltam, bűnösen, a gyengeségeimmel együtt.

Képes volt kihozni a mocsárból, a sárból, és felemelt. Végül betett a zenén keresztül való misszió sodrásába. Ezt a hívást kaptam Istentől, amivel hozzá tudok tenni valamit ebben a korszakban Magyarország felemelésére. Ha Isten egy országot megragad, felemel, annak minden irányban megjelennek az áldásai. Kiemel a depresszióból az élet minden területén, megsegít a munkanélküliség problémájában, a vállalkozás sikeres végzésében.

László Viktor a találkozó üzenetét osztja meg az Arénában sok helyről egy név miatt összesereglett résztvevőkkel.

Nem válhat szét a vasárnap a hétköznaptól. Ha mindenki a hét minden órájában misszionárius lenne, már régen megváltozott volna a hazai “szellemi levegő”. Sok-sok “egy emberen” múlik ez a folyamat. Talán a mostani Ez az a napról hazatérő, lelkes emberekkel kezdődik majd el egy új folyamat, amelynek során lelkesebben tudják a hitüket felvállalni nap mint nap.

– 2020-ig van egy másik, fizikai hely is, amelyet közösen szeretnének betölteni, megtölteni a keresztények…

– A korábbi Népstadion helyén épült Puskás Stadionban 2020 július 18-án hetvenezer ember gyűlik majd össze, hogy Istent imádja és őt dicsőítse. Egy húszéves folyamat jelentős állomásáról van szó, amely lehet, hogy valaminek a kezdetét jelenti. 2000-ben, az első 25 ezres Ez az a nap rendezvényen már az volt a szívünkön, hogy lesz majd egy nap, amikor majd ezt az általam csak

„a nemzet szentélyének” nevezett helyet megtölthetik majd az emberek,

csak azért, hogy sokan, sok helyről imádkozzanak a nemzetért, felajánlva saját szívüket és az ország sorsát Istennek.

Stadion 2020: A felekezeteken átívelő testvéri összefogás közösségi képviselői a Puskás Stadion bejárásán.

Ez egy jel és iránymutatás lehet Európa más népei számára is. Magyarországnak mindig is volt a történelemben egyfajta iránymutató szerepe. A sok tragédia megszállás, és különféle uralmak – a fasizmus átka vagy a kommunizmus terrorja – után ez a nép kereste a szabadságát, és ki akart törni, mint egy madár a kalitkájából. 2020-ban egy lehetőség kapunk arra, hogy a szárny szegett madár Istentől újra visszakapja a szárnyait.

Július 18-án nyolc órányi időben „röpke fohászként szállhat a dal az ég felé”,

ahogy megfogalmazza az egyik korábbi, keresztény magyar ének is. Ez az alkalom a jéghegy csúcsa lesz csak. Az előkészületek és az utógondozás maga a jéghegy. Egy bő éven keresztül vezet addig az út, amin együtt kell járnunk. Ebben benne van egy 27 városban megjelenő országos turné, amelynek során elvisszük a Stadion 2020 meghívóját a különböző zenekarokkal, megjelenítve Isten köztünk lévő országát.

– Vagyis bárki számára nyitott alkalomról van szó…

– Mindenkit várunk majd, aki szereti Jézust, vagy aki nyitott rá, bármely felekezethez is tartozik a Kárpát-medencében, és hisz abban, hogy egy ekkora méretű közös imádságban megváltozhat Magyarország. Hiszünk abban, hogy Európára is hatással lehet az, hogy az élő Jézus nevét emeli majd fel 70 000 ember olyan módon, amely megjelenhet a médiában, felfigyelhetnek rá az emberek. Jövőre lesz éppen száz éve, hogy szétszakadt Magyarország, amelynek terhét ma is a hátán viszi ez a nemzet. Nagy célunk, hogy ezen az alkalmon kifejezzük: mi, magyarok teljesen egyek vagyunk. Ám emellett az is fontos, hogy a szomszédos népek keresztény fiataljait is meghívjuk.

Jóllehet, más zászló lobog a fejünk felett, de mi egy, közös zászlót szeretnénk velük közösen lengetni, amelyre az a név van felírva: Jézus.

 

Fotó: ezazanap.hu