Úgy 90 százalék az esély a kemény Brexitre

A brit alsóház kedden másodszor is elutasította Theresa May brit kormányfő Brexit-javaslatát, amely a március 29-i kilépés feltételrendszeréről szólt. Bár a januári első szavazáson történelmi vereséget szenvedett May, akkor 202 „igen” mellett 432 „nem”, most csak 242 „igen” és 391 „nem” mellett utasította el a brit alsóház. Maynek gyakorlatilag két választása maradt.  

  1. Mivel mindösszesen 16 nap maradt a március 29-i Brexit-határidőig, May megpróbálja kisajtolni a brit alsóházból és az EU 27 tagállamából a határidő meghosszabbítását. Nem lesz egyszerű. Miért? Már korábban belengette, hogy ha az alsóház elutasítja (keddi) javaslatát, másnap a rendezetlen Brexitről szavaznak – vagyis arról, hogy konkrét elfogadott megállapodás nélkül lépjenek-e ki az unióból.

Ha ezt a megállapodás nélküli, ún. kemény Brexitet el is akarná kerülni az alsóház, akkor jön az újabb nehéz lépés: másnap (csütörtökön) már arról szavaznának, hogy el akarják-e halasztani a kilépés március 29-i dátumát. Ismerve a Brexit-pártiak és különösen a kemény-Brexit pártiak – pl. Boris Johnson – véleményét, már ez a szavazás sem egyértelmű. De ha sikerülne, akkor is csak most jönne a neheze.

A brit kormánynak rekordidő alatt kellene az EU 27 tagállamával letárgyalnia, hogy mindenki jóváhagyja azt március 29-ig.

Vannak tagállamok, amelyek ráadásul mindezt csak az országgyűléseik jóváhagyása után tehetik meg. Magyarul mindegyik tagállam legjobb indulata sem garantálná, hogy ilyen rövid idővel a vége előtt ki tudják tolni a Brexit határidejét. Nem beszélve arról, hogy mi történik, ha valamely tagállam nem lesz jóindulatú…

  1. Mivel a kialakult konfliktust az ún. „ír-északír tartalékmegoldás”, vagyis az ír-északír határ megoldatlan helyzete jelenti, és May kormányának többségét épp az Északír Unionisták adják, a második választása nem túl bonyolult: Le tud mondani!

Az egész Brexit-szavazás lényege az volt, hogy az Egyesült Királyság minden kapcsolatot szakítson meg az EU-val, amely nem London érdekeit szolgálja. Ehhez képest az ír-északír határszakasz rendezetlensége miatt a britek kénytelenek lennének jelen állás szerint az EU-val közös vámunióban maradni. Ezzel kapcsolatban a brit igazságügyi miniszter még kedden is jelezte, hogy az Egyesült Királyság a jelenlegi Brexit-megállapodással a jövőben sem tudna egyoldalúan kilépni a vámunióból. Ez alapján pedig határozatlan időre az EU-val közös vámunióban ragadhatnának, ami még a mérsékeltebb Brexit-párti politikusoknak is elfogadhatatlan volna.

Az egyetlen reális opciónak jelenleg az tűnik, ha a Munkáspárti vezető, Jeremy Corbyn javaslata szerint járnak el, és új kormányt választanak, amilyen gyorsan csak lehet. Ez az opció persze már nem May opciója. Körülötte tegnap végleg elfogyott a levegő.

Ha új választásokat is írnak ki, és új kormány igyekszik majd megoldani a May-kabinet számára megoldhatatlant, az EU segítsége, jóindulata és gyorsasága még akkor is szükséges lesz mindehhez. Így jön ki az a 10 százalék a rendezett Brexithez.  

Iratkozzon fel hírlevelünkre