Harrach Péter: a társadalom elveszítette önvédelmi reflexeit

A magyar családok támogatása példátlan mértékű Európában, de az ideihez képest jövőre így tovább növekedhet – mondta a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője. Harrach Péter egy lapinterjúban arra is rámutatott, a bevándorlás jelensége mögött feltárható okok közé tartozik, hogy az európai társadalom elveszített önvédelmi reflexeit.

Európában nincs még egy olyan ország, ahol a családok támogatására, megerősítésére ennyit áldoznának, mint 2010 óta Magyarországon – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Harrach Péter. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője a lapnak adott interjújában hangsúlyozta; a családi adókedvezmény rendszerének köszönhetően 2011 és 2018 között 1900 milliárd forint maradt a gyermekes családoknál. Jövőre, 2019-ben már 2004 milliárd forint jut a családok támogatására, amely 75 milliárd forinttal több, mint 2018-ban. 

A frakcióvezető szerint a gyermekvállalás segítése kapcsán három témakör meghatározó: az anyagiak, a jobb társas kapcsolatok, a munkahelyi ügyek, mellettük kiemelkedik még mint megoldás a hivatásos szülőség, azaz főállású anyaság lehetősége, az intézmények működésének javítása és a civil támogatás. 

A bevándorlás európai támogatása mögött húzódó szociológiai okot elemezve a politikus rámutatott, a társadalom elveszítette önvédelmi reflexeit. „Amikor beengedik a migránstömegeket, humanitárius, foglalkoztatási és demográfiai szempontokra hivatkoznak. Ezzel párhuzamosan a keresztény szimbólumok eltüntetésén és a keresztény megnyilatkozások elhallgattatásán dolgoznak. Minden hagyományos és természetes identitást mással igyekeznek pótolni, a nemzetit, a vallásit, a családit és a nemit” – mondta Harrach Péter. 

Az új egyházi törvényről szólva a kereszténydemokrata frakcióvezető arról beszélt; „a liberálisok mindaddig próbálkozni fognak, amíg nem a saját elképzelésük valósul meg”. Úgy látja, „most azért küzdenek, hogy létszámtól és történelmi jelenléttől függetlenül minden egyház azonos jogi státusba kerüljön. Mi azt gondoljuk, hogy létszámuk, társadalmi szerepvállalásuk, felvállalt közszolgálatuk szerint különböző súlyú közösségekről van szó.”

A teljes interjú ide kattintva olvasható. 

Iratkozzon fel hírlevelünkre