- Egyéb
Eltűnt épületek nyomában (11.)
A Városliget (pestiesen Lizsé) mai helyén egykoron egy száztíz hektáros, részben mezőgazdasági művelésre alkalmatlan (mocsaras), részben termékeny terület helyezkedett el,…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (10.)
A korábban gödör, majd korcsolya- és teniszpályáknak helyet adó Széll Kálmán teret 1929-ben nevezték el Dr. Dukai és Szentgyörgyvölgyi Széll…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (9.)
A Belváros szívében, Ferenc József feleségéről, a Sissyről elnevezett Erzsébet tér egészen a második világháborúig egy több méter magas kovácsoltvas…
- Kultúra
Eltűnt épületek nyomában (8.)
Korábbi cikkemben már bemutattam a Margitsziget egyik elveszett gyöngyszemét, a Habsburg-kápolnát, amely a második világháború utáni zűrzavaros időszaknak esett áldozatul.…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (7.)
A lottó elődje, azaz a sorsjátékok elterjedése Amerika felfedezéséhez és a keleti kereskedőutak megnyitásához köthető, ugyanis a kereskedők játékos formában…
- Kultúra
Eltűnt épületek nyomában (6.)
Pest és Buda közötti az átkelést, mielőtt a 19. században megépült volna az első állandó átkelő, csónakokkal és hajókkal, illetve…
- Kultúra
Eltűnt épületek nyomában (5.)
A Margitszigetnek számos neve volt, mielőtt mai elnevezése meghonosodott volna. A 13. században Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (4.)
Az európai kontinens és a világ első villanymeghajtású földalatti (kéreg) vasútját Budapesten építették az elegáns palotákkal szegélyezett Sugár (ma Andrássy)…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (3.)
Gróf Széchényi Pál miniszter javaslatára 1883-ban az országgyűlés arról döntött, hogy két évvel később a Városligetben Országos Általános Kiállítás nyílik,…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (2.)
A Nemzeti Színházat 1832-ben gróf Széchenyi István álmodta meg először, a Duna partjára. Nem sokkal később, 1836-ben Pesti Magyar Színház…