Eltűnt épületek nyomában (4.)

A huszadik század nem bánt kesztyűs kézzel az épített örökséggel. A világháborúk, a gazdasági válságok, a forradalmak, a politikai ideológiák vagy az emberi hanyagság következtében számos értékes és városképet befolyásoló épület veszett el a fővárosban. Sorozatomban ezeket a rég elfeledett épületeket kutatom fel archív fényképek segítségével.

Az európai kontinens és a világ első villanymeghajtású földalatti (kéreg) vasútját Budapesten építették az elegáns palotákkal szegélyezett Sugár (ma Andrássy) út alá. A kéregvasút megépítéséhez végül az igazi lökést a közelgő millenniumi kiállítás jelentette, amelyre a szervezők rengeteg látogatót vártak. A kisföldalatti megépítése mellett jelentős érvként szólt, hogy felszín alatti megoldásként nem zavarta az Andrássy úti elegáns paloták látképét sem. Az 1896-ra elkészült vonal a városligeti Széchenyi fürdőtől a Gizella (ma Vörösmarty) térig tartott. Az egyedülálló technikai bravúrhoz a főváros elegáns megjelenést álmodott meg, amelynek része volt a felszínről a föld alatti megállókba vezető, lépcső fölé emelt pavilonok megépítése is.

Brüggemann György lejárattervei (Forrás: www.fovarosi.blog.hu)

A cél minden bizonnyal az lehetett, hogy a lejárócsarnokok ne csak szépek, de hasznosak is legyenek, például megvédjék az utazóközönséget az időjárás viszontagságaitól. Kezdetben olyan tervek születtek, hogy a vonal Sugár út (mai Andrássy) belső, Oktogon és Gizella tér (Vörösmarty) közötti szakaszán az épületek földszintjére, a külső szakaszon pedig külön felszíni csarnokokba vezetik a lépcsőket. A bérházak üzlethelyiségeibe vezetett lépcsők ötlete városképi szempontból megfelelő megoldás lett volna, ugyanakkor gazdasági oldalról nézve (horribilis árakat kértek a bérházak értékes földszinti helyiségeiért) végül ezen ötletet elvetették.    

Schickedanz Albert Zsolnay díszítésű pavilonjai a Vörösmarty (egykor Gizella) téren, 1897-ben (Forrás: www.fidelio.hu)

Napjainkban kőkorlátok állnak az egykori lejárócsarnok helyén (Forrás: www.pestbuda)

Így aztán építészeti tervpályázatot hirdettek a lépcsők felé kerülő pavilonokra. Kivételt képeztek az Opera állomás lépcsői, ahova csak kőkorlátokat terveztek, nehogy bármi is eltakarja Ybl Miklós Operaházát és Lechner Ödön Dressler-palotáját (egykori Balett Intézet). A tervpályázat zsűrije rendkívül elégedetlen volt a beküldött pályaművekkel, amely odáig fajult, hogy a szabályos és érvényes pályázatot megkerülve inkább Schickedanz Albert (Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, illetve a Millenniumi emlékmű tervezője) és Brüggemann György építészt bízták meg. A tervezést követően 1895-96-ban el is készültek a lejárók: Schickedanz tervezte a legdíszesebb Gizella (Vörösmarty tér) és az Oktogon téri pavilonokat, míg Brüggemann a további öt állomásnyi épületet, illetve a Deák téri nagyobb csarnokot.

Schickedanz Albert tervezte másik pavilon az Oktogonon (Forrás: www.wikipedia.hu)

Az Oktogonon vaskorlátot helyeztek el az egykori építmény helyére (Forrás: www.maps.google.com)

A Gizella és Oktogon téri 24 négyzetméteres alapterületű pavilonok vasvázak közé illesztett színes pirogránit téglákkal voltak díszítve, tetejüket is pirogránit fedte. A díszítőelemeket a Zsolnay-gyár készítette, csakúgy, mint a peronokat burkoló (ma is látható) barna és fehér csempéket. Érdekesség, hogy az Oktogonnál lévő lejárók az eredeti terveken még a tér Városliget felőli oldalán szerepeltek, ezt azonban biztonsági szempontokra hivatkozva áthelyezték a tér belváros felőli oldalára annak ellenére, hogy ismét előkerült az az érv, amely szerint a lejárók negatívan befolyásolnák az Andrássy út elegáns környezetét.

A Hősök tere lejárócsarnokai követik a lépcsők vonalát (Forrás: www.pestbuda.hu)

Itt is vaskorlát került az csodaszép szecessziós pavilonok helyére (Forrás: www.maps.google.com)

A többi Sugár (Andrássy) úti állomás díszítése egy fokkal visszafogottabb volt a város szívében lévőknél, így a Hősök terénél, valamint öt másik állomáson (a New York-i metró mára eltűnt lejáróházait is megihlető) a lépcső vonalát követő, ferde tetejű lejáróház épült.

A Bajcsy-Zsilinszky úti (Váci körút) állomás csodálatosan illeszkedett a városképbe (Forrás: www.bparchiv.hu)

Az épületek nem változtak, csak a lejáró pavilon tűnt el (Forrás: www.maps.google.com)

A Deák téren, a többinél lényegesen nagyobb, mindkét lejáratot befedő pavilont emeltek. A 102 négyzetméter alapterületű, kupolás lejárócsarnok középen tizenegy és fél méter magas volt, míg két oldalt, a lejárók fölött valamivel több, mint öt és fél méter. A Deák téri pavilon nem csak a csapadéktól és széltől védte az embereket: középső részét üzleteknek adták bérbe. Itt kapott helyet többek között a Reinisch fivérek virágkereskedése is.

Európa egyik legszebb közlekedési épületét Brüggemann György tervezte a Deák térre (Forrás: FSZEK)

Az eredeti, szecessziós stílusú felszíni pavilonok azonban nem bizonyultak hosszú életűnek, köszönhetően a modernizációs törekvéseknek és annak, hogy a döntéshozók egyszerűen már csúnyának találták a „majolika kriptaként” aposztrofált épületeket. A Gizella téri végállomás lejáróit 1911-ben (az épülő Vörösmarty emlékműre hivatkozva), az Oktogon lejáróit 1912-ben, az összes többit 1924-ben bontották el. Helyükre vascső korlátot helyeztek, amit – a huzatot felfogandó – már 1915-ben kiegészítettek ajtóval.

A bontást követően vaskorlátokkal szegélyezték a lejárót a Deák téren is (Forrás: FSZEK)

A Deák téri lejáró története azonban itt még nem fejeződött be. Hosszú évtizedekig a vaskorlátos lejárót használták a budapestiek. A 2-es metró építésekor azonban áthelyezték a kisföldalatti Deák téri vonalát 30 máterrel, így megszűnt a deák téri kijárat és átkerült az Erzsébet tér sarkára (a másik, földalatti kijárat az átszállást biztosítja a többi metróvonalra). Érdekesség, hogy a metróépítők meghagyták a kisföldalatti eredeti Deák téri állomását (az eredeti berendezéssel és burkolatokkal), amelyben ma a kisföldalatti múzeum működök. Üröm az örömben, hogy a mérnökök az eredeti vonalszakaszt befalazták, így a múzeum régi kocsijait (mint például a királyi kocsit, amelyen Ferencz József is utazott a megnyitón) nem tudják nosztalgia járatként üzemeltetni.     

Ma már nem emlékeztet semmi a Deák téren az egykori kupolás épületre (Forrás: www.maps.google.com)

 

(A sorozat jövő héten folytatódik.)

 

Fecske Gábor László

Iratkozzon fel hírlevelünkre!