Elköszöntek a nyugállományba vonuló Kató Bélától, az Erdélyi Református Egyházkerület 46. püspökétől
Az anyaország nevében Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondott hálát szolgálataiért.
Kató Béla leköszönő erdélyi református püspök közösségépítő munkájával hozzájárult a magyar nemzetpolitika eredményességéhez, a romániai felekezeti és etnikai béke megerősítéséhez, fontos és megfontolandó európai példát adott mindenki számára a szülőföldön való boldogulás lehetőségéről, a szülőföld megtartó erejének növeléséről – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Kolozsváron az erdélyi egyházi elöljáró búcsú-istentiszteletén.
Az összesen 12 évet kitevő két püspöki mandátum és 45 év lelkészi szolgálat után nyugdíjba vonuló Kató Bélától, az Erdélyi Református Egyházkerület 46. püspökétől a Farkas utcai templomban vettek búcsút hívei, a magyar történelmi egyházak, testvéregyházak elöljárói, közéleti személyiségek.
A leköszönő püspököt az anyaország nevében üdvözlő Kövér László beszédében Bethlen Gábor fejedelem jelmondatára utalva – tudniillik hogy „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – elmondta: Kató Béla szolgálata ideje alatt nemcsak azt tette meg, amit lehetett, hanem azt is, amit a leginkább kellett.
„A hitéhez és szülőföldjéhez ragaszkodó erdélyi magyarságnak ugyanis leginkább mindig az élő példa, az életpélda kell. Püspök úr ezt a példát mutatta fel a közösségének. Nincs ennél maradandóbb, ami ember adhat a másik embernek” – mutatott rá az Országgyűlés elnöke. 
Emlékeztetett: az erdélyi magyarság több mint száz éve a „nem lehet” és a „lehet, mert kell” létparadoxonjában őrlődik, és Kató Béla „a maga székely szívósságával, bölcsességével és alázatos szolgálatával” segített ezt feloldani, hiszen bebizonyította: „mindig lehet!”
A püspök „bebizonyította, hogy a helytállás nemcsak kényszer, hanem lehetőség is. Bebizonyította, hogy a helytállás nemcsak szenvedés, hanem boldogság is” – jelentette ki Kövér László.
Az Országgyűlés elnöke az európai kereszténység létparadoxonjára, az emberi közösségeket – családot, nemzetet, keresztény egyházakat – fenyegető szétzilálásra is figyelmeztetett, és rámutatott: Kató Béla szembeszegült a diabolikus rombolással, igyekezett az egyénekből értéktudatos közösségeket szervezni, erősíteni, miközben „szolgálatát mindvégig az Úrhoz fordulva folytatta, ebből merített hitet és erőt a cselekvéshez”.
„Püspök úr ezen példája áthat állami és felekezeti határokon, és a megmaradás 21. századik reményét sugározza minden európai keresztény közösség számára” – összegezte.
Kató Béla igehirdetésében azt mondta: szolgálatra vállalkozott, amelyet akkor kell abbahagyni, amikor „letelt az idő”, és eljött a számadás ideje.
Felidézte: püspökké szentelésekor a csodálatos halfogás történetének első részét – a fogás nélküli csüggedt halászokét – választotta igehirdetéséhez, búcsúzásakor pedig ennek folytatását olvasta fel, amikor Jézus szavára megtelnek a hálók.
Elmondta: püspöksége alatt több mint ötszáz terv valósult meg, de ennél is fontosabb, hogy hitükben megerősödtek a közösségek. „Nem lehetnek kétségeink a jövőre nézve, mi annyi mindent kaptunk, hogy mindig lesz mire feltekinteni” – mondta az anyaországi támogatással megépült és felújított templomokra, iskolákra, óvodákra, közösségi házakra utalva.
Az egyházkerület új vezetőinek az üzente: bár nem tudni, mit hoz a jövő, „Jézus velünk van a bárkában. A mi életünk megáldott élet Erdélyben, a Kárpát-medencében, és éljünk vele, ameddig lehet” – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője olvasta fel, A miniszterelnök a fizikai építkezés mellett a lelki építkezést is megköszönte, „amellyel sikerült elérni, hogy egyre jobb legyen Erdélyben magyarnak lenni”.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a „cselekvő és építő ember életművére” hívta fel a figyelmet, akinek püspöki mandátuma véget ért, de a Sapientia Alapítvány elnöke marad. Kiemelte Kató Béla abbéli tehetségét, hogy felismeri a rendkívüli helyzeteket, és élni tud a kegyelmi pillanatokkal. Az erdélyi nemzetrészt építette, és ezáltal a nemzetet is – jelentette ki.
A leköszönő püspököt a magyar történelmi egyházak és testvéregyházak elöljárói is köszöntötték. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület újonnan megválasztott püspöke Katót Szász Domokoshoz hasonlította, akinek püspöksége alatt aranykort élt meg az erdélyi reformátusság.
Történelmi időnek nevezte az elmúlt 12 évet, és a templom- és tanintézet-fejlesztések mellett kiemelte a református iskolahálózat kialakítását, amelyben nyolcezer gyerek tanul. „Kató Béla az erdélyi Sion újjáépítője” – mondta, aki nemcsak a református egyházért küzdött, hanem az erdélyi magyarságért is.
A Magyar Református Konvent küldöttjeként Balog Zoltán dunamelléki református püspök elmondta: nemzedéküknek az építés és újjáépítés, a hit védelme jutott.
Az erdélyi protestáns egyházak képviseletében Kovács István unitárius püspök a „ti vagytok a világ világossága” igerészletet idézve közölte: Kató Béla környezetét besugárzó jelenléte soha nem volt véka alatt.
A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia nevében Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a „közös útjárásért” mondott köszönetet, amelyen Kató Béla az idősebb testvér tapasztalatával segítette őt.
A leköszönő püspökre unokái „mondtak áldást” közös énekükkel, majd az egyházkerület nevében Buzogány Dezső teológiai tanár mutatta be az Építsük fel újra erdélyi Sionunkat! Emlékképek Kató Béla életútjából című emlékalbumot, amely interjúkat, tanulmányokat is tartalmaz.
Kató Béla köszönőbeszédében a közösségi összetartozás, együttműködés fontosságát ecsetelte, és megköszönte a magyar kormány támogatását, kifejtve: az elért eredmények úgy születhettek meg, hogy mindenki a maga helyén tette a dolgát.
Vezetőkép: Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke prédikál a mandátuma letétele alkalmából tartott kibúcsúzó istentiszteleten a kolozsvári Farkas utcai református templomban 2024. december 14-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor
