Új vezetőket választ a református egyház

Bő fél év múlva, 2026. december 31-én jár le a mintegy 1300 egyházközséget magába foglaló Magyarországi Református Egyház tisztségviselőinek hatéves megbízatása, ezért idén ősszel tisztújító választást tartanak – adta közre a reformatus.hu oldal, ahol tájékoztatást adtak a tisztújítás menetéről.
Mint írták,
az egyházközségek területi alapon 27 egyházmegyéhez tartoznak. Ezek vezetése az esperesek és az egyházmegyei főgondnokok feladata. Az egyházmegyék négy – dunamelléki, dunántúli, tiszáninneni és tiszántúli – egyházkerületet alkotnak, amelyek élén a püspökök és egyházkerületi főgondnokok állnak.
E tisztségekre választanak tisztségviselőket. Egy adott vezetői pozíció legfeljebb három cikluson keresztül tölthető be.
A tisztújítás májusban az egyházmegyei és egyházkerületi választási bizottságok megalakulásával kezdődik. Szeptemberben az egyházmegyei jelölő közgyűlések nevesítik a tisztségekre alkalmasnak tartott személyeket.
A vezető elnökségi posztok esetében egy személy kizárólag egyetlen jelölést fogadhat el. A szavazólapokra a három legtöbb jelölést és legalább tíz százalékot elérők kerülnek.
Püspökké olyan lelkész jelölhető, aki legalább tízévi önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik és önálló lelkészi tisztséget tölt be az adott egyházkerületben
– ísmertették.
Egyházkerületi főgondnokká olyan, hitben kiemelkedő és az egyházi szolgálatra, az egyházkerület vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló presbiter jelölhető, aki legalább hat év presbiteri szolgálattal rendelkezik. Az egyházkerületi főgondnokot is az egyházkerületben presbiteri tisztséget viselők közül kell választani – tették hozzá.
A bizottságok legkésőbb október 30-ig juttatják el a szavazóanyagokat a presbitériumokhoz. A gyülekezeti szavazás után a voksokat kettős borítékban küldik vissza összeszámlálásra.
A 2027. január 15-ig megtartandó egyházmegyei közgyűléseken hirdetik ki az esperes, az egyházmegyei főgondok, valamint a zsinati képviselők és pótképviselők választási eredményét.
Az egyházkerületek alakuló közgyűléseit legkésőbb 2027. január 31-ig tartják meg. Ezen kihirdetik a püspöki és a főgondnoki tisztség szavazati eredményét, majd az új elnökség jelölése alapján megválasztják az egyházkerületi főjegyzőket is. Ezeken a közgyűléseken a Zsinati Tanácsba is választanak tagokat.
A tájékoztatás szerint az új Zsinat várhatóan 2027 februárjában ül össze és választja meg a zsinati elnököket, alelnököket, valamint a presbiteri jegyzőket. A Zsinat lelkészi és presbiteri elnökét és alelnökeit az egyházkerületek püspökei, illetve főgondnokai közül választják meg. Ezt követően döntenek majd a zsinati tanácsos, jogtanácsos, az Országos Gyűjteményi Tanács elnöke, az egészségügyi és diakóniai képviselők, valamint a Zsinati Bíróság tagjainak személyéről.
Jelenleg a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke Steinbach József, aki egyben a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Balog Zoltán, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Fekete Károly, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke pedig Barna Sándor.
Steinbach József már harmadik püspöki ciklusát tölti, így ő bizonyosan nem indul a tisztújításon, ahogy a hírek szerint Balog Zoltán sem. Fekete Károly és Barna Sándor azonban újraválasztható.
Vezetőkép: Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a balatonalmádi református templomban 2025. április 20-án. Fotó: MTI/Bodnár Boglárka






