A legszigorúbbak is szigorítanak a bevándorláspolitikájukon
Újabb szigorító törvényeket fogadott el Észak-Európa egyébként is legszigorúbb bevándorláspolitikáját folytató állama, Dánia – mutatott rá szerkesztőségünknek pénteken megküldött, legújabb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, 2024. július 1-jén új bevándorlással kapcsolatos törvényeket jelentett be a szociáldemokrata dán kormány. Jelentős változás, hogy a házastársak családegyesítése feltételéül az érkező félnek úgynevezett Prøve i Dansk 3-típusú nyelvvizsgát kell tennie, ezzel bizonyítva, hogy írásban és szóban egyaránt kellő nyelvismerettel rendelkezik, ami mellett 57–114 ezer dán korona közötti pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie.
A szabályozások ugyanakkor könnyítéseket is hoznak. Azon külföldi egyetemi hallgatók például, akik részmunkaidős munkavállalási engedélyt kapnak, a nyári hónapokban akár havi 90 órás munkaviszonyt is létesíthetnek. Emellett a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek automatikusan vállalhatnak munkát, a hatóságok pedig az EU/EGT területén kívül szerzett orvosi, fogorvosi és ápolónői képesítést igazoló dokumentumokat is elfogadják, ha a birtokosuk leteszik a dán nyelvvizsgát.
Dánia frissítette a hiányszakmákat tartalmazó, ún. „pozitív listáját” is, ezzel könnyítve a szakképzett munkaerő tartózkodási és munkavállalási engedélyeinek megszerzését. Jelenleg 141 magas képesítést igénylő és 61 szakmunkási végzettséget szakma van a listán.
A változásokat Kaare Dybvad Bek bevándorlási és integrációs miniszter szorgalmazta, aki a beáramlás korlátozását és a párhuzamos társadalmak létrejöttének megakadályozását tűzte ki célul.
A 2019 óta hatalmon lévő dán szociáldemokrata kormány az Európában jellemző baloldali normáktól elfordulva szigorú bevándorláspolitikát folytat. A szociáldemokraták hatalomra kerülésük után fogadták el az ún. „gettóellenes törvényt”, amelynek célja, hogy 30% alá csökkentse a nem nyugati származású lakosok arányát a „sebezhetőnek” nyilvánított városrészekben. Az Európai Unió Bírósága 2024-ben többkörös közmeghallgatást tartott a dán bevándorlási törvények kapcsán, amelyeket számos civil szervezet „kegyetlennek” és „az idegengyűlöletet táplálónak” jellemzett. Bek szerint ugyanakkor „a magas szintű közjóléttel rendelkező koherens társadalmak alapja a bizalom és a kölcsönös megértés”, amely szerinte a „liberálisabb migrációs politika” folytán létrejött vegyes lakosságú területeken nem evidencia.
A miniszter szerint a dán lakosság körében széleskörű konszenzus van érvényben a migrációval kapcsolatban. Mint az IPSO-nak adott interjújában kiemelte: a lakosság 80-85%-a egyetért abban, hogy Dániának egyszerre kell tiszteletben tartania az emberi jogokat és elfogadnia a tényt, hogy nem tud végtelen számú embert befogadni – írták.
Címlapkép: Kaare Dybvad Bek, Dánia bevándorlási és integrációs minisztere. Forrás: Facebook/Kaare Dybvad Bek