Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársainak együttműködésében megkezdődött Schmidt Éva nyelvész-néprajzkutató hagyatékának feldolgozása. A kutató halála előtt húsz évre zárolta gyűjtéseit.
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) és az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) összefogásában 2022-ben két projekt keretében elkezdődött az obi-ugor népek és nyelvek kiemelkedő kutatója, Schmidt Éva húsz évig zárolt hagyatékának tudományos feldolgozása. A projektekben részt vevő szakemberek célja a hagyaték rendszerezése és közzététele az eredeti gyűjtések nyelvén, valamint magyar, angol és orosz fordítással egy többnyelvű honlapon.
A jeles nyelvész-néprajzkutató életútjáról és expedícióiról szóló kötet, valamint folklorisztikai és nyelvészeti írásainak megjelentetése is a tervek között szerepel.
Mit rejthetnek a kutató aktái? Képünk illusztráció (Forrás: Pixabay.com)
Schmidt Éva (Budapest, 1948 – Hanti-Manszijszk, 2002) az akkori MTA Néprajzi Kutatóintézet munkatársaként 1991-ben folklórarchívumot alapított Nyugat-Szibériában a hanti és a manysi nyelv és kultúra dokumentálására. Irányításával nyelvészeti és néprajzi szempontból is értékes gyűjtemény jött létre, amelyet halála előtt húsz évre zárolt, ezért annak feldolgozása csak 2022-ben kezdődhetett el. A tágabb értelemben vett hagyatékba beletartozik Schmidt Éva egész kutatói életútja, korábbi (1970, 1980, 1982, 1990–1991) gyűjtései, publikációi, jegyzetei, dokumentált előadásai, interjúi, szakmai jelentései, a közreműködésével készült kötetek, filmek, valamint mások gyűjtéseinek feldolgozása.
A projektek feladata a hagyaték áttekintése, archiválása, az eddig nem digitalizált anyagok elektronikus rögzítése és adatbázisba rendezése, kutathatóvá tétele, majd a kiválasztott gyűjteményi egységek feldolgozása.
Az archívum felbecsülhetetlenül értékes része a veszélyeztetett hanti nyelv északi nyelvjárásainak komplex, több témára és szakterületre kiterjedő dokumentációja, óriási mennyiségű audio- és videófelvétel formájában.
A veszélyeztetett nyelvek történetében a hagyaték zárolásának időtartama alatt jelentős változások történtek, így a feldolgozást a most megnyíló anyag esetében a lehető leghamarabb el kell kezdeni, hiszen a megfelelő nyelvi kompetencia, az anyanyelvi beszélőkkel történő konzultáció nélkül a feladat megoldhatatlan. A projektek másik alapvető vállalása az archív anyagok megfelelő technikai szinten történő megóvása.
hirdetésA magyar nyelv és a magyar etnikum eredete nem feltétlenül függ össze
A címlapkép forrás: Pixabay.com
