Magyarul írtak az avarok?

A rovások megfejtése alapján feltételezzük, hogy az avarok vagy egy részük magyarul beszélő népesség lehetett – mondta Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpont vezetője, akivel a rovásemlékek megfejtéséről beszélgettünk.

– Sokan megdöbbenéssel fogadták a Magyarságkutató Intézet azon elképzelését, hogy egy 7. századból származó avar tűtartó felirata elolvasható magyarul is. Eleink a 11-12. század előtt is beszéltek és írtak. Mi lehet akkor a kétkedés oka?

– Az iskolában és a sajtóban gyakorta az hangzik el, hogy a Halotti beszédnél korábbi nyelvemlékünk nem létezik.

Ez tévedés, hiszen a Halotti beszéd nem a legelső nyelvemlékünk, csak az első összefüggő szövegemlékünk.

Kis számban, de ismerünk egy-egy szót a 10. század legelejéről is. Ehhez képest csak két-háromszáz évvel kell visszább menni az időben azokhoz a nyelvemlékekhez, melyek ásatások sírmellékleteként kerültek elő. Meglátásunk szerint az első magyar nyelvemlékek a késő avar korból származhatnak. Így a kívülállók számára már kevésbé tűnnek hihetetlennek a 7-8. századi írásemlékek.

Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet a Klasszika-filológiai Kutatóközpont vezetője (Fotó: Bárdossy László, Magyarságkutató Intézet)

– Mégis az iskolai tananyagban egy szó sem esik erről.

– Valóban, az iskolában mindenki úgy tanulja meg, hogy a magyar nyelv – a honfoglalás egyszeri aktusával – 895 környékén jelent meg a Kárpát-medencében. Nyilván, hogyha van egy ennek ellentmondó új felfedezés, az sokak hitetlenkedését váltja ki. Ez így is van rendjén, de szükség van arra is, hogy a kutatások új eredményeit is megismerjék az emberek.

A kutatások pedig azt kezdik valószínűsíteni, hogy a magyar nyelv a 10. század előtt is jelen lehetett a Kárpát-medencében.

– Ezzel elérkeztünk egy régi kérdéshez, egy évszázada foglalkoztatja a kutatókat, hogy az avarok milyen nyelven beszélhettek?

– Igen, a 19. század vége óta vannak olyan kutatók, akik azt feltételezik, hogy az avarok egy része magyarul beszélhetett. Elsőnek Nagy Géza írt erről, aztán pedig László Gyula híressé vált kettős honfoglalás-elméletének is ez az egyik alapja. Azóta is számos kutató valószínűnek tartja, hogy az avarok egy része magyarul beszélhetett. Erre vonatkozóan azonban kevés az írásos bizonyítékunk. A források száma ugyanis roppant csekély. Ma hozzávetőlegesen negyven rendkívül rövid, szórványos szövegemléket ismerünk.

– Mit tudhatunk meg az eddigi írásjelekből, az avar korból származó rovásírásokból?

– Elsőnek is azt, hogy a korból fennmaradt írásos emlékek két nagy csoportra oszthatóak. Az egyikből jóval több maradt ránk, ezek azok az írásjelek melynek rovásai a nagyszentmiklósi kincsen is megtalálhatók. Ezeket az írásjeleket máig nem sikerült megfejteni. A másik, melyek a forrásokon kisebb számban vannak jelen azok melyeket kapcsolatba lehetett hozni a későbbi magyar rovásírás rendszerével.

Azaz, az írásjelek kiolvasására lehetőség van; és történetesen az eredmény is magyar nyelvű lett.

Természetesen hozzá kell tenni azt is, hogy maga a nyelv és a rovásírás is sokat változott az első, 7-8. század és a késő középkori források között. Mégis a rovások megfejtése alapján feltételezzük azt, hogy az avarok, vagy annak egy része magyarul beszélő népesség lehetett.

Avarcsontgyűrű és a rajta található rovásírás rajza
Forrás: Wosinsky Mór Megyei Múzeum / Fehér Bence: A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye

– Sejthetjük, hogy mennyire lehetett a magyar nyelv az avarok között általános?

– Nem, erre a kérdésre nem tudunk választ adni. Az a feltételezésünk, hogy már az Avar Kaganátus idejében viszonylag nagy számban kellett, hogy magyar nyelven beszéljenek az itt élők, erre pedig egy jelentős bizonyíték a demográfiai érv. Másképpen ugyanis nem lenne megmagyarázható az, hogy a 10. században miért éppen a magyar válik a Kárpát-medence meghatározó nyelvévé.

– Az avar kori írásjelek az ásatásokról kerülnek elő. Látszik-e valami jellegzetesség, hogy milyen típusú tárgyakon használtak írásjelet?

– Jelenleg apró csont- és fémtárgyakon jellemző az egykori írásjelek megléte. Ezeket a tárgyakat a halottak mellett helyezték el a sírokban. Ha voltak is írásjeleik fatárgyakon, szövettárgyakon, akkor azok elrothadtak, nem maradhattak ránk. Az utóbbi két évben került elő néhány olyan lelet – nem ásatásokról, hanem raktárak archívumából –, ahol írásjelek nyomaira leltünk. Elsősorban cserépedényekre és tűtartókra karcolt írásjelek ezek.

– Mi lehetett ezeknek a funkciója? Tulajdonjog vagy valamilyen rítushoz tartozó szövegrészlet?

– Mind a kettőnek megvan a realitása, sőt még annak is, hogy egyszerűen e felirattal buzdították a tulajdonost arra, hogy rendeltetésszerűen használja az adott tárgyat, edényt. Esetleg azt jelölte, hogy mit egyen az adott edényből.

– A sajtóban sokat emlegetett 8. századi tűtartó felirat, mit tartalmaz?

– A tűtartón a megfejtésem szerint egy rituális felirat, a „Baszjad izüt” mondat szerepel. Az ótörök nyelvben a baszjad jelentése „nyomni” vagy „győzni” lehet, így az eredeti magyar jelentése is. Az „iz” pedig egy ártó démon, azaz gonoszelűző szöveget róhattak a csonttűtartóra.

Azaz ez egy mágikus felirat, amelynek a jelenléte egy tűtartó eszközön igen valószínű.

A tű – mint vasból készült eszköz – egyben egy mágikus funkcióval is rendelkező tárgy volt. Egy védőszellem segítségét kérdhették egy ilyen, tűtartóra írt szöveggel. Legtöbbször betegség- és bajelhárító szerepe lehetett.

– Nem csak tűk és tűtartók hordozhatnak ilyen mágikus funkciókat, hanem a fegyverek is. Maradt nyoma ezeknek a sírmellékletekben?

– Igen, az íjak csontlemezein van néhány esetben felirat. Véletlenszerűek ezek, ugyanakkor azzal az írástípussal vannak írva, melyet eddig nem sikerült megfejtenünk.

A problémát az jelenti, hogy nincs összefüggő szövegemlékünk.

Csak a késő középkori, székelyföldi rovás feliratok azok, amik már hosszabbak. Sajnos ahogy megyünk vissza az időben, fogynak el a források. Az Árpád-korból, a honfoglalás korában nagyon kevés az írásemlékünk.

– Említette, hogy a másik avar kori írás máig megfejthetetlen. Mi lenne a segítség a kutatóknak?

– Igen, a nagyszentmiklósi rovások megfejtésén is dolgozunk. Ott a kombinatorika módszerével próbálkozunk. A megoldásában az nyújtana segítséget, hogyha újabb írásos anyagok kerülnének elő. Ezért a Magyarságkutató Intézet jelenleg a korábbi feltárások anyagát vizsgálja meg, hogy esetleg nem dokumentált írásemlékek nyomára bukkanjunk. Ez nem egy látványos és gyors munka, de mindenképpen szükséges ahhoz, hogy előrébb kerüljünk az írásjelek megfejtésében.

 

Tóth Gábor

 

Boszorkányüldözés áldozata lett a magyar nyelvtudomány egyik legmonumentálisabb munkája

A magyar nyelv és a magyar etnikum eredete nem feltétlenül függ össze

Szent István a sztyeppei országépítési logika helyett államot alapított

Kiemelt képünk forrása Bárdossy László, Magyarságkutató Intézet

Iratkozzon fel hírlevelünkre!