Szabados György történész: Kásler Miklós érdeme, hogy a királyi csontok archeogenetikai vizsgálatát megszervezte, vezetői pozícióiban támogatta
Nemcsak az archeogenetika ügyét segítette Kásler Miklós, hanem az MKI főigazgatójaként az embertani kutatásokat is – hangsúlyozta a szeptember 5-én, életének 76. évében elhunyt Kásler Miklós Széchenyi-díjas onkológus, korábbi emberi erőforrásügyi miniszter, a Magyarságkutató Intézet (MKI) alapítója örökségéről szólva Szabados György történész a Vasárnap.hu-nak.
– Mikor és hogyan került munkakapcsolatba Kásler Miklóssal?
– 2013-ban ismertem meg a Nemzeti Nagyvizit televíziós műsorsorozat vendégeként, ahol ő állandó résztvevő, házigazda volt. Honfoglalás- és Árpád-koros témákat taglaltunk. 2015-ben kapcsolódtam be „történész alvállalkozóként” az Árpád-ház genetikai kutatásának ígéretes programjába. Szerencsére adott volt a vizsgálatok „arkhimédészi pontja”: Székesfehérvárott, a Szűz Mária Bazilika romjai között 1848-ban III. (Nagy) Béla királyunk (1172–1196) és első felesége, Antiochiai Anna (†1185 k.) földi maradványait tárták fel, továbbá III. Béla jobbján, a II/52-esnek elnevezett sírban egy fiatal férfi csontvázára leltek.
– Kásler Miklós már az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként is szorgalmazta az Árpád-házi királyok meglévő földi maradványainak beazonosítását, archeogenetikai vizsgálatát. Mi az ő érdeme ennek az újonnan ismertté vált eljárásnak a magyarországi meghonosításában?
– Ezt a tervét Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgató főorvosaként még 2012-ben vetette fel egy szegedi orvoskonferencián.
2014-ben, miután elnyerték Erdő Péter Esztergom-Budapest érsekének hozzájárulását, felnyitották a budavári Nagyboldogasszony- vagy Mátyás-templomban lévő XIX. századi szarkofágokat, hogy III. Béla és Anna időközben odatemetett csontvázán az Árpád-ház genetikai vizsgálatát el lehessen végezni.
A mintavételt fotódokumentáció kísérte, sőt az OOI Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központjában komputertomográf (CT-) felvétel készült III. Béla és Anna koponyájáról. A szakmai hitel erősítésére Kásler Miklós egy nagytekintélyű német tudományos intézet – a Georg August Universität, Göttingen – kutatóit is bevonta a munkába.
Fontos megjegyezni, hogy rég elhunyt személyek genetikai azonosítását, illetve feltérképezését csak úgy lehet bizonyosnak venni, ha több laboratóriumban végeznek egymástól független, de egymáséval megegyező sikeres méréseket! Itt e kívánalmak teljesültek.
Az eredmények közlése természetesen közösen történt. Az első publikáció 2018-ban jelent meg rangos folyóiratban. Az Olasz Judit (OOI) első szerzőségével jegyzett tanulmány a Budapesten és Göttingenben végzett mérések, a kooperáció sikeréről tanúskodik. A vizsgálat kimutatta azt, hogy III. Béla Y-kromoszómája az R1a haplocsoportba tartozik, ami igen elterjedt Dél-Ázsiától Dél-Szibérián keresztül Közép-Európáig. A genetikus szakemberek megerősítették Török Aurél antropológus azon XIX. század végi megfigyelését, hogy a II/52-es sírban nyugvó csontváz a nagy király férfiági rokona volt. 
Megtisztelő lehetőség volt e szaktanulmány történészi részesévé válnom. Ezen túlmenően Kásler Miklós a felséges koponyákról készített CT-felvételeket a „Teste Fehérvárott nyugszik” III. Béla király (1172–1196) című kiállításunk rendelkezésére bocsátotta (Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum 2017–2018, kurátorok: Kulcsár Mihály és Szabados György).
– A Magyarságkutató Intézet 2019-ben az akkor Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának irányítása alatt kezdte meg működését. Később ő vezette az intézményt. Hogyan támogatta a dinasztia genetika területén végzett kutatásokat az MKI?
– Erőteljesen. Nagy Péter Lajos (USA-ban élő magyar genetikus, az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója) első szerzőségével 2020-ban jelent meg újabb tanulmányunk. E második elemzés széleskörű nemzetközi szerzőgárdája az Árpád-ház rokonsági eredetét tárta fel III. Béla és 8 további személy (6 férfi, 2 nő) csontvázmaradványaiból származó DNS-ek alapján. Az Y-kromoszóma elemzéséből kiderült, hogy két egyén, III. Béla és a „II/52-es férfi” az R1a-n belül a R-Z2125 haplocsoportba tartozik, s ez Dél-Közép-Ázsia térségében gyakori, de elterjedt Irán, a Volga-Urál és a Kaukázus területén is.
Megállapították, hogy az Árpád-ház legközelebbi rokonai az oroszországi baskírok, de az elterjedés gyakori a Kaukázus északi előterében. A nagy felbontású feltérképezés alapján az első magyar királyi dinasztia eredete körülbelül 4500 évvel ezelőttig vezet vissza az Amu-Darja-folyó térségébe (ma: Észak-Afganisztán) és a baskírokat azonosítja legközelebbi rokonként.
Újabb mérföldkőhöz 2022-ben érkezett az archeogenetika, immár az MKI kötelékében, amikor egy 900 évesnél régibb koponyaereklye hitelességét sikerült igazolni. A Varga Gergely István és munkatársai által jegyzett tanulmány szerint sikerült jó minőségű DNS-t izolálni I. (Szent) László (1077–1095) hermában őrzött ereklyéjéből, s abból III. Bélával fennálló ötödfokú fiági rokonságot megállapítani. Eredményük nagyságrendileg megfelel annak a genealógiai ténynek, hogy III. Béla ükapja I. László bátyja, I. Géza (1074–1077) volt; legközelebbi közös ősük így I. Géza és Szent László apja, I. Béla (1060–1063) volt. 
Persze a kutatásokat viták övezik. A III. Béla jobbján nyugvó „II/52-es férfi” három „személyi igazolványt” is kapott: előbb III. Béla nagyapja, II. (Vak) Béla (1131–1141), aztán III. Béla egyik unokája, András halicsi herceg (†1234), majd III. Béla apja, II. Géza (1141–1162) neve merült fel. Óvatosságra int az a tény, hogy a III. Béláénál régebbi sírból előkerült „II/52-es férfi” az embertani megfigyelések szerint fiatalabb korában hunyt el, mint az említettek bármelyike. Mindebből látszik, hogy a tartós eredményekhez tudományközi együttműködés szükséges, de az útkeresésekről addig is számot kell adni.
Nemcsak az archeogenetika ügyét segítette Kásler Miklós, hanem az MKI főigazgatójaként az embertani kutatásokat is.
A királyi házaspárról készült CT-felvételeknek köszönhetően Gábor Emese, az igazgatásom alatt álló MKI László Gyula Kutatóközpont és Archívum munkatársa 2023-ban elkészítette III. Béla és Anna eddigieknél pontosabb plasztikus arcrekonstrukcióját.
Székesfehérvár tudvalevőleg a magyar nemzet történelmi fővárosa; egykori koronázó bazilikája több király, királyné, herceg, valamint egyházi és világi előkelőség végső nyughelye volt. Kásler Miklós érdeme, hogy a csontok archeogenetikai vizsgálatát megszervezte, vezetői pozícióiban támogatta. Minden lehetőség adott arra, hogy a kutatás további fejezeteiből is sikertörténet kerekedjék.
Vezetőkép: Kásler Miklós mint az emberi erőforrások minisztere a székesfehérvári osszárium ásatásainak eredményéről tartott sajtótájékoztatón a minisztériumban 2022. április 13-án. Kásler Miklós ekkor jelentette be, hogy a székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is. Fotó: MTI/Kovács Tamás
