Miért fontos a világűr? – Ferencz Orsolya az űrkutatásról
„Miért akartunk embert küldeni ismét a világűrbe? Egyáltalán miért fontos a világűr?” – ezekre a kérdésekre adott választ Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő az AI Summit Budapest 2025 elnevezésű, a mesterséges intelligenciát fókuszba helyező nemzetközi konferencián kedden a Magyar Zene Házában.
Kifejtette, az űrkutatás már nem választás kérdése. Aki versenyben akar maradni a globális mezőnyben, annak ebben részt kell vennie. Példaként megemlítette, hogy ugyanígy nem választás kérdése az, hogy egy ország akar-e nemzetközi repülőteret, hiszen „a légiforgalom az életünk része és a világgazdaság hajtómotorja”. Ahogyan az sem kérdés, hogy egy ország akarja-e „fejleszteni a közúthálózatát vagy bármely más kritikus infrastruktúráját” – tette hozzá.
Szavai szerint tehát az űrkutatásnak ugyanúgy természetesen kell már lennie.
„A NATO 2019-ben műveleti területté nyilvánította a világűrt”
– jegyezte meg, és hozzátette, hogy valójában már előtte azzá vált. Arról is beszélt, hogy a világűrrel kapcsolatos alapkutatások nem szétválaszthatók az alkalmazott kutatásoktól.
„Az alapkutatás olyan, mint a nyíl hegye, megy elöl, és húzza maga után az alkalmazott kutatást és az arra épülő ipari kapacitásokat is”
– fogalmazott.
„Amikor egy pillanatra valahol megreccsen a műholdas flotta szolgáltatása, akkor azonnali lavinaszerű hatások jelentkeznek az egész világgazdaságban” – mondta.
Ferencz Orsolya Everett C. Dolman hadtudomány-professzor egy kulcsgondolatát is idézte:
„Aki ellenőrzi az alacsony Föld körüli pályát, ellenőrzi a Föld-közeli űrteret. Aki ellenőrzi a Föld-közeli űrteret, uralja a Földet. Aki uralja a Földet, meghatározza az emberiség sorsát.”
Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök még az első ciklusa végén mondta azt, hogy
„nem lehetsz a Földön első, ha az űrben második vagy”
Ezek miatt is fontos az űrkutatás – mondta a miniszteri biztos.
Ferenc Orsolya ezután összefoglalta a HUNOR Program eddigi teljesítményét, amelynek csúcspontja Kapu Tibor űrutazása volt. 
Végül szólt a Huniverzum – Magyarok a világűrben című kiállításról is, amely október végéig látogatható Budapesten, a Millenáris „G” épületében.
Mint mondta, a világszínvonalú kiállítást – amelynek része egy 360 fokos kamerával rögzített űrséta, amelyet egy kanadai űrhajós vett fel, és életre szóló élmény nyújt – már több tízezren látták, köztük rengeteg iskolás diák,
„akik innentől kezdve természettudománnyal akarnak foglalkozni”
– fogalmazott Ferencz Orsolya. Ez is egy oka annak, hogy miért van szükség magyar űrprogramra.
Kapcsolódó:
Tranzit – Ferencz Orsolya: történelmi nemzetegyesítő küldetés volt Kapu Tibor űrutazása
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A magyar honvédség digitalizációja egyre gyorsuló mértékben halad
Vezetőkép: Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, országgyűlési képviselő az AI Summit Budapest 2025 című, a mesterséges intelligencia fejlődését, trendjeit és gyakorlati alkalmazásait bemutató nemzetközi konferencián a Magyar Zene Házában 2025. szeptember 9-én. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
