A veszélyek korában egyre fontosabb a politikai stabilitás
Sok fenyegetést látunk magunk körül a világban és ilyenkor nem lehet tere a kísérletezésnek.
2022 végén, 2023 elején többször is beszélt Orbán Viktor, miniszterelnök arról, hogy a világ a veszélyek korát éli, hiszen éppen túl voltunk az egész glóbuszt megrengető Covid járványon és Európa máris belecsöppent egy, a keleti határánál dúló háborúba, amely energiaválsággal, menekülthullámmal és egy azóta is bizonytalan geopolitikai helyzettel járt. A körülmények a két és fél évvel ezelőttihez képest semmit sem javultak, sőt, több szempontból romlottak is, főleg, ha magyarországi nézőpontból vizsgáljuk a dolgokat.
Mert mit is látunk most, 2025 közepén?
Az orosz-ukrán háború nemhogy nem csitult, hanem éppen eldurvul, a nyomában fellépő energiaválságot pedig Brüsszel a maga rövidlátó módján épp most súlyosbítja. Emellett most már nemcsak a szűkebb, hanem a tágabb környezetünkben is fegyveres konfliktus zajlik. Kezdődött mindez 2023. október 7-én, amikor is a Hamász megtámadta Izraelt, most pedig a zsidó állam már kétfrontos harcot vív, mióta az elmúlt héten elkezdte az iráni atomlétesítmények megsemmisítését. Az ottani helyzetnek pedig szintén nagyon komoly hatása van Magyarország energiabiztonságára.
Láthatjuk tehát, hogy a veszélyek egyre csak szaporodnak és nem csak fegyveres konfliktusok formájában.
Az energetikai kihívás legalább akkora, mint a biztonsági; hiszen, ha a brüsszeli szankciós tervek a jelenlegi helyzetben megvalósulnak, az a családokat védő rezsicsökkentés megszüntetését jelentené, vagyis azt, hogy akár négyszer többet kellene fizetni az energiáért, mint most.
Brüsszel ráadásul az energiapolitikán túl politikai-biztonságpolitikai szempontból is tetézi a bajt. Ukrajna gyorsított Uniós csatlakozása a háborúban álló ország státuszának, területének rendezése nélkül a fegyveres konfliktusba valló bevonódást is eredményezhetné, aminek pedig beláthatatlan következményei lennének. Az Unió vezetői ugyanakkor elszántak,
nem véletlen, hogy a VOKS2025-öt – amelyen a magyarok véleményt mondhatnak ebben az életüket évtizedekre meghatározó kérdésben – hevesen támadják mind Brüsszelből, mind Kijevből.
És itt elérkeztünk a következő, Magyarországra leselkedő veszélyhez, amelyet azok az ukrán titkosszolgálati akciók jelentenek, amelyeket most már a nyilvánosságban is láthatunk állítólagos magyar kémek elfogásáról. Kiegészül mindez Zelenszkij ukrán elnök egyre nyíltabb, magyar sajtóban megtett fenyegetőzésével, amelyet nem szívesen hall az ember egy állig felfegyverzett ország első emberétől.
Láthatjuk tehát, hogy a közvetett és közvetlen fenyegetések minden eddiginél aktuálisabbá teszik Orbán Viktor veszélyek koráról tett kijelentéseit. Egy ilyen helyzetben pedig a legfontosabb dolog, hogy egy ország megőrizze cselekvőképességét, külpolitikai mozgásterét és szuverenitását. Ha ugyanis ezek csorbulnak, vagy elvesznek, akkor sokkal könnyebb egy államot olyan dolgokra is rávenni, amelyet a polgárai valójában nem akarnak.
Ahhoz pedig, hogy ezt el lehessen kerülni, tapasztalt, döntésképes és bátor kormányzatra van szükség.
Az elmúlt években az Orbán-kabinet bizonyította, hogy megfelel ezeknek a kritériumoknak, meg tudja óvni Magyarországot a konfliktusoktól és azok súlyos következményeitől. Persze minden hatást kivédeni lehetetlen, de nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan sikerül tompítani őket. Tapasztalat, bátorság és erő. A veszélyek korában ez a három legfontosabb dolog, amellyel egy kormánynak rendelkeznie kell. 2022-ben a magyar emberek felruházták ezekkel a Fidesz-KDNP-t. Ahhoz pedig, hogy biztonságban maradjunk, 2026-ban is hasonlóan kell dönteni.
Kapcsolódó:
Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök 2023. november 18-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
